KITEKINTŐ

Figyelj! Német Csomagolási Verseny!

A csomagolás területén, Európában a legnagyobb lehetőség az innovációk bemutatására az évente megrendezett Német Csomagolási Verseny, amelyre március 1-től céges, intézményi és egyéni alkotók bel- és külföldről benevezhetnek legjobb alkotásaikkal az idei Német Csomagolási Díj reményében. A nevezést online formában lehet benyújtani 10 kategóriában (fenntarthatóság, biztonság, gazdaságosság, árubemutatás, felületnemesítés, funkcionalitás, új alapanyag, logisztika és gépek, ifjú tehetségek); a nevezési díj az első nevezésre 400 euró + Áfa, minden további nevezésre 300 euró + Áfa (az ifjúsági nevezésekre és tanulók számára a nevezés ingyenes). Bővebben: Német Csomagolási Intézet, Deutsches Verpackungsinstitut e. V. Kunzendorfstraße 19. D-14165 Berlin T +49 30 8049858-0; F +49 30 8049858-18;info@verpackung.org. Figyelem!, a jelentkezési határidő 2018. június 30.!

 

Eztán a gyárban is robot fog cipekedni

Évek óta nem titok, hogy a robotika betör majd az anyagmozgatás szegmensébe is – a dán Mobile Industrial Robots (MIR) Budapesten mutatta be mobilalkalmazással is programozható egyik modelljét, amelynek a termelés anyagáramlásának optimalizációjában, a torlódások megelőzésében van szerepe. A 100-200 kg szállítási kapacitású MIR100-ashoz és 200-ashoz kocsik, ketrecek és raklapvillák csatlakoztathatók, és 100-200, illetve kiegészítővel 500 kg-nyi anyagot tudnak mozgatni – méghozzá egy cm-n belüli pozicionálási pontossággal! Az e-meghajtású MIR 10 órás működés után 1,5 óra alatt feltölt, és 20 ezer eurós ára egy év alatt megtérülhet.

Bővít a BILK

A BILK Logisztikai Zrt. megkezdte magasraktár-kapacitásainak bővítését egy új, 3800 m2alapterületű csarnok alapozásával. A bő félmilliárdos beruházás őszre készül el, s ezzel a BILK hazai lányvállalatának összes raktár- és irodaterülete 184 ezer m2-re növekszik. A 12,2 méter hasznos belmagasságú épület megvalósítását két meglévő raktárépület közötti szabad terület beépítése teszi lehetővé, amire azért van szükség, mert a 70 hektáron elterülő logisztikai park betelt: a bérlők a rendelkezésre álló raktárkapacitások közel 100%-át igénybe veszik. A BILK-beruházás is rávilágít arra, hogy Budapest térségében tartósan növekszik az értéknövelt logisztikai szolgáltatások és az ezeket mind közlekedési-topográfiai, mind munkaerő-utánpótlási szempontból kiszolgálni képes telephelyek iránti kereslet.

Európa kifelé, Oroszország befelé

Oroszország pont nem arra tart, amerre a fejlett nyugat: keleten most kezd nőni – méghozzá évente duplázódó mértékben – a műanyag csomagolóeszközök felhasználása. Ivan Guljaev (beszerzési vezető, Tropic International) szerint az orosz fogyasztó szemében a műanyagzacskó a minőség és az élelmiszer-biztonság záloga. Közben-Európában épp a műanyag csomagolások kivezetése az irány: például a holland Ekoplaza-lánc amszterdami üzleteiben 700 terméknél, év végéig pedig teljesen mellőzi a műanyagzacskót, s közben komposztálható anyagokkal kísérletezik, illetve hagyományos – üveg, fém és papír – csomagolást alkalmaz.

E-biznisz kontra butikok

Nem új, hogy az e-kereskedelem dinamikusan nő az elmúlt években, de az ágazat megfigyelői úgy látják: a jövő szintén a gyarapodásé a logisztikai célú ingatlan-beruházások terén is. Erre utal az az adat, hogy míg Európában 2,5 m2 logisztikai terület jut egy háztartásra, addig az USA-ban háromszor ennyi. Márpedig az e-kiskereskedők intenzívebb felhasználói a logisztikai ingatlanoknak, mint a hagyományos boltok-üzletek, amelyek átlag harmad akkora helyen is elfértek. Ennek oka nyilván az, hogy az e-kereskedelemben nagyobb a termékválaszték, a készletszintek, és több teret igényel az árumozgatási-szállítási logisztika – mondta nemrég a sajtónak Dirk Sosef, a PrologisResearch & Strategy elnöke.

Ipari parkok: vízfej-szindróma és kilátások

Nemcsak demográfiailag, hanem gazdaságilag is tény Magyarország Budapest-centrikussága, s e vízfej-státusz az ipari parkok, logisztikai bázisok terén is megmutatkozik – erősítette meg nemrég a sajtóban Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke. A hazai 196 ipari park mellett durván 200-250 vállalati logisztikai központ működik hazánkban. Az ipari parkok 70%-a a közép-magyarországi régióban, Budapesten és vonzáskörzetében található, a sort Győr, Székesfehérvár, Debrecen és Kecskemét folytatja. Mindez egyben azt is kijelöli, milyen a feltöltöttsége ezeknek a vállalkozói övezeteknek: míg a főváros térségében már alig találni helyet, a vidéki vállalkozói övezetek sok esetben alig 50%-os kihasználtsággal működnek. Fejlesztésük fő szempontjai a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, a jó fekvésű-adottságú terület az infrastrukturális adottságok. Fülöp szerint a logisztikai iparágnak szüksége lenne még néhány csendes, piaci növekedést hozó évre, az igényeket jól kezelő támogatási rendszerre ahhoz, hogy az Ipar 4.0 ritmusát felvéve fejlődhessen, erősödhessen.

Tényleg elveszi az emberjólétét a robot?

A jelek szerint nem igaz, hogy nyomor jár a robotok terjedésének nyomában: ott a legtöbb az automata, ahol a gazdasági fejlettség-növekedés is magas. Ez persze az ázsiai kontinens, ahol 2010 és 2016 között az átlagos éves növekedési ráta 9%-kal nőtt az ilyen gépek-berendezések terén. Ugyanez a mutató Amerikában 7, Európában pedig 5%.

A világátlag egyébként úgy fest, hogy 74 robot jut 10 ezer dolgozóra – nyolccal több, mint 2015-ben. Az eltérés ugyanakkor beszédes, mert régiónként (és országonként is) nagy eltérések vannak: Európában 99 robot jut 10 ezer munkásra, Amerikában 84, Ázsiában pedig – ma még csak – 63. A robotalkalmazások, digitális technológiák terén legfejlettebb államok Dél-Korea, Szingapúr, Németország, Japán, Svédország, Dánia, az Egyesült Államok, Olaszország, Belgium és Tajvan.

Szerkesztette: Kohout Zoltán

yes