Kitekintő - Mi történt a nagyvilágban?

Kezdjük szeretni a netet.

Az 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező közel 80 ezer kis- és középvállalkozás közül a vélhetően legmagasabb üzleti potenciállal bíró mintegy 20 ezer kkv digitalizációját mérte fel nemrég az UniCredit Bank és az Inspira Research. Kiderült: a céges honlap már alapvető, sőt, szívügye a fejlődéssel lépést tartó, ambíciózus kkv-knál: online jelenlétük többcsatornás és intenzív. Vállalati honlapja 85%-uknak van, használják az online platformokat, saját vagy bérelt online webáruházat a cégek 26, blogot 8%-uk működtet. Az olyan területeket, mint a cégen belüli kommunikáció fejlesztése és a humánerőforrás tervezése szintén innovációs területnek tekintik, de az elmúlt években ezek automatizálására és digitalizációja még nem jellemző. A webshop, a hírlevelek és a bankkártyás fizetési rendszer is egyre gyakoribb, de egyes jövőtechnológiákkal kapcsolatban még óvatosan nyilatkoznak. A legnagyobb fejlesztéseket a vállalatirányítási, számlázási, logisztikai és ügyfél-nyilvántartási rendszerek terén tervezik. (Fotó: bpszakik.hu)

Fuvarosforradalom?

Soha nem látott fuvarozói összefogást és egységes fuvardíjemelést kényszerítenek ki az elmúlt időszak gazdasági és európai uniós jogalkotási folyamatai. A szektor általános megítélése szerint a romló piaci környezetben kizárólag a fuvardíjak azonnali, a kalkulációk szerint mintegy 15-20 százalékos emelése nyújt megoldást, s teremti meg az ellátás biztonságát, valamint az ágazatban dolgozó kis-, közép- és nagyvállalatok költséghatékony, gazdaságos működését – jelentette be a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szeptember 11-én. Tény, hogy a közelmúltban az áru- és személyszállítók működési költségei (üzemanyag-, biztosítási és útdíjak, jármű- és alkatrészárak, bérek) nőttek, amit súlyosbít a munkaerőhiány, az országos útrekonstrukciók, az egyes nyugat-európai államok erős piacvédelmével szemben a hazai piacvédelem hiányosságai, az EU-n kívüli országokból érkező (illegális) fuvarozók. (Lásd még interjúnkat Szécsi Gabriellával, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetőjével lapunk 40-42. oldalán!)

Börtönben tanulnak logisztikát.

A büntetés-végrehajtás világáról csaknem mindig negatív híreket hallunk, pedig bíztatónak és örömtelinek nevezhetnénk, hogy idén is a fogvatartottak közül 1300-an még piacképes szakmát is szerezhetnek a rácsok mögött, így majdnem minden ötödik fogvatartott, összesen több mint 3200 elítélt ült be a padokba. A szegedi Csillagbörtönben például a 2018/2019-es tanévben 136an ülnek iskolapadba, közülük – az általános és középfokú iskolai képzés mellett – két emelt szintű szakképzésre (logisztikai ügyintéző és szociális szakgondozó) 37en járnak. Sokan tanulják a hiányszakmákat is. Országosan 800 fogvatartott kezdte meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 fő pedig felsőfokú tanulmányait a magyar börtönökben. (Fotó: hvg.hu)

Új technológia az állványjavításban.

A raklapos állványrendszerek rendszeres ellenőrzése nemcsak kötelező, de szükséges is, hiszen ezek a berendezések gyakran milliós értékeket őriznek. A Zenit Kft. egyedülálló ROS állványjavítási technológiával állítja helyre a sérüléseket, amelynek előnye, hogy az állványt még csak le sem kell rakodni hozzá. Ez a megoldás 50% megtakarítást jelent az állványcseréhez viszonyítva és az így javított állványok minőségét a cég saját felelősségbiztosítása garantálja.

no