Ugrás a tartalomra

Sirha

 

A nagy címke-intelligencia teszt, avagy az okos címke, aki túl sokat tudott

A csomagolások kialakításánál a gyártók egyre több termékbiztonsági és marketinginformációt szeretnének felsorolni. Ha ehhez a kötelező jelölési szabályoknak is eleget akarnak tenni, már egy igazi adathordozóról beszélünk. Az élelmiszer-, a gyógyszer-, és összeszerelő-ipar alapvetően különleges igényei mellett a globális piac információéhsége drasztikusan megnövelte a feltüntetendő információk mennyiségét. A vonalkódok tárolóképessége véges, a QR-kód csillogásának kora pedig már leáldozott.
Szerkesztőség
KözzétéveOctober 11, 2017
nohozzászólás

Itt léptek képbe az intelligens címkék, amik mellesleg már lassan 30 éve köztünk vannak.

Tényleg szükség van rá?

Mindenképp – hacsak nem szeretnénk, hogy termékünk csomagolásához ne kelljen grafikus, mert egy éven belül úgyis ellepi a vonalkód… Sokan a korlátozott információtartalom miatt egy nagyobb címkén több vonalkódot is elhelyeztek, máshol pedig a kétdimenziós kódokat építették be a rendszerbe. Egymástól függetlenül, elszigetelten gyűjtötték/gyűjtik a termelési információkat mind a gyártói, mind a kereskedői oldalon. A helyzet rosszabb, ha Európán kívüli exportról van szó, ahol többnyelvű információ ma már elvárható.

De milyen típusait ismerjük az okoscímkéknek, és mit tudnak? Ahhoz megértsük, miért van többféle ebből a mai napig forradalmi címketípusból, érdemes megismerni a technológiát. Először is okoscímke alatt értjük az úgynevezett RFID-tageket és az NFC-tageket is. Bár kinézetre hasonlóak, felhasználásuk módja és köre is nagyban eltér.

Barátkozzunk meg az RFID-val!

Az RFID (radio frequency identification) fejlesztését az amerikai Wall-Mart kezdte el a 90-es évek elején, amikor dollármilliókat öltek abba, hogy a 70-es évek óta használatos vonalkódok helyett egy új alternatívát találjanak a termékinformációk tárolására. Végül 1999-ben, a Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) megalakította az Auto-ID Centert, egy központot, ahol kutatók kezdtek el dolgozni a rádió-frekvenciás azonosítás létrehozásán és természetének vizsgálatán. Ezzel mellesleg a ma már milliárdos üzletággá nőtt IoT (Internet of Things) alapjait is lefektették. Egy új kommunikációs csatornát hoztak létre, ahol cégek valós idejű adatokkal tudtak információt cserélni, amik helyre, tartalomra, úti célra, és környezeti tulajdonságokra vonatkozó információkat tartalmaztak.

Az RFID működéséhez három dolog szükséges. Az úgynevezett „tag”, ami egy integrált áramkör és egy antenna, a címkébe rejtve, egy olvasó és egy másik antenna, amivel kommunikálhat a tag. Sokak fejében felmerülhet a kérdés, hogy ezeket a rádióhullámokat nem zavarják-e a telefonok, vagy egyáltalán a rádiók. Szerencsére ez a veszély nem áll fenn, mivel az RFID az ultra magas frekvenciasávot (UHF) használja, ami 857-960 MHz-ig tart, ebben a tartományban pedig már csak a csomagolóipari RFID dolgozik. Mivel hatósugaruk 100 m, így a raktár végéből, leemelés nélkül is le lehet olvasni. Egyesek találkozhattak már a HID kifejezéssel is, de ez ne tévesszen meg senkit –ugyanarról van szó.

Az RFID leggyakoribb alkalmazásai a vagyontárgy- és eszköz-követés – innen vált elterjedté az EPC, vagyis az elektronikus termékkód használata – belépési azonosítás, raktár-management, a versenyeken idő mérése és résztvevő-követés. Az általában belépési kártyákban lévő passzív tagekben nincs saját áramforrás, és csak az olvasók hozzák működésbe. Ennek a hendikepjüknek köszönhetően őket csak 25 m-ről lehet leolvasni, ami így is legfeljebb akkor jelenthet gondot, ha az olvasó és a korlát között egy irodányi hely van. Ez után az olvasók is kitalálhatják, hogy a csomagokon használt címkék azért olyan könnyen olvashatóak ekkora távolságból is, mert rendelkeznek saját áramforrással. Még egy nagyon hasznos tulajdonsága, hogy a technológia biztonsággal garantál 100.000 újraírást, ami bőven ad alkalmat az információk frissítésére.

Mint minden nagy találmány, az RFID is jóval több felhasználást kapott, mint amire tervezték. Azt mondani sem kell, hogy mekkora marketingértékkel bír egy naprakész, hozzáadott információkat hordozó címke, de a teljesség igénye nélkül következzen ezek közül pár gyöngyszem, amin sokan meglepődhetnek.

  • Olyan nagyvállalatok (hotelek, kaszinók), ahol a dolgozók egyenruhát kell hordjanak, és a szennyesek mosását központilag végzik, RFIDtagek segítségével válogatja szét a gép, hogy melyik személyzeti osztály ruháit milyen mosással kezelje.
  • Ha már a kaszinóknál tartunk, náluk szinte mindenben van RFIDtag, mivel amit nem a céges használat miatt kell hozzáadott információkkal ellátni, azt lopásgátlással kell, amit szintén ennek köszönhetünk.
  • A külföldön egyre elterjedtebb, digitálisan működő elektromos kioszkokban az automata szintén ezt használja, hogy eldöntse, mit rendelt a vevő. Sőt egyes országokban már működnek smart (okos) próbafülkék, amik az egyes darabok felpróbálásakor anyagra, mosásra és a többi méretben elérhető készletre vonatkozó adatokat képesek átadni. Ha pedig nincs a megfelelő méretben darab, segít ajánlani hasonló tulajdonságokkal bírót.
  • Talán az egyik legszokatlanabb az elveszíthetetlen golflabda, amit a folyamatos helymeghatározásnak köszönhetően be is bizonyít.
  • Még az egészségügyben is alkalmazzák, hogy higiéniai előírásokat tartassanak be velük.

Természetesen, ahol sok információ van, ott a visszaélések is gyakoriak, így az RFID által hordozott információ, ami a vásárlási szokásokról, életvitelről, magáról, a gyártóról is a legpontosabb adatokat tartalmazza, hackereknek köszönhetően gyakran bitcoin-milliókért kel el a deep weben.

NFC, a félreértett művész

Létezik viszont egy másik út is a címkék okosítására: az NFC, ami kinézetében alig tér el az RFID-tól, viszont több ponton is eltérnek egymástól. Itt kezdődnek a felhasználás-beli gondok is, mert aki nem tudja, mi a különbség a kettő közt, könnyen szemben találja magát egy olyan helyzettel, hogy nem tudják leolvasni a címkéjét. Ebbe pedig sokan belecsúsznak. Az NFC-rendszerek legfőbb különbsége, hogy egy chip van a tagben, ami a 13,56 MHz-s magas frekvencián (HF) dolgozik. Ennek a hatósugara eleve már csak 30 cm, vagyis ha az RFID-hez hasonlóan messzebbről próbálnánk leolvasni, már nem találnánk a terméket a készülékünkkel.

Használatuk is merőben eltér. Az NFC-tagek kódolása beállításokat tud módosítani, alkalmazásokat indít el, és különböző műveleteket hajt végre, ahogy egy telefont hozzáérintünk. Másik nagy különbség, hogy az NFC adó és vevő is lehet egyben. Így működnek a mobilos fizetések is, de mivel a tíz mai telefonból kilencben már van beépített NFC-rendszer, a készülékek egymással is képesek adatot cserélni ezen a módon. E mellett pedig úgynevezett intelligens plakátokról tudunk feloldani exkluzív tartalmakat.

Ezzel egy minden fogyasztó számára elérhető extra tartalmat adhatunk, ahol a mobilos leolvasást követően egy webes microsite-ra küldhetjük őket, ahol már minden extra információt elhelyeztünk.

Tiszteletbeli okos címkék

Bár az RFID és az NFC nagy területet fednek le, és még nagyobb szabadságot adnak, sokan így is szeretnek olcsóbb kiskapukat választani, de a köznyelvben ezek a variációk is okoscímke néven forognak, így nem mehetünk el mellettük szó nélkül. Ezek közé tartozik a már korábban említett QR-kód, és annak további válfajai, mint a UPS által használt, saját intelligens-kódgenerátor kódja, amit csak az ő saját rendszerükkel lehet leolvasni. A QR-jellegű kódok legnagyobb hátránya, ami miatt hanyatlik is, hogy nem lehet akármekkora méretben használni, és akármilyen minőségben, illetve felületre nyomtatni, mert könnyen lehet, hogy a telefon nem tudja majd beolvasni. Információtartalmuk sem frissíthető, és nem képesek követésre, és gyakorlatilag mindenre, amire a rádióhullámos rendszerek igen.

Egy másik nagyon népszerű okoscímke „színváltós” címke néven vált ismertté. Ez egy dolgot tud, de azt biztosan: hőmérsékletet vagy szavatosságot indikálni. Két fajtája létezik, a visszafordítható és az egyszer használatos. Itt a nyomtatáson múlik minden, utóprogramozásra nincs lehetőség. Az ötrétegű címkében hőre érzékeny festéket, vagy bizonyos hőfok felett olvadó viaszrétegeket, vagy apró, nyomtatott áramkört tesznek, amik megmutatják, hogy a sör/bor lehűlt-e, jó-e még az elem, nyertünk-e, stb.

Összességében elmondhatjuk, hogy nagy jövő áll az okoscímkékben, ha jó kezekbe kerülnek. Reméljük, hogy a technológia kivitelezése árhatékonyabbá válik idővel, és minden vonalkódot felválthatnak. Már csak azért is, mert ők csak akkor látszanak, ha azt szeretnénk, hogy látsszanak.

Tarnóczi Balázs

Véleményed van?

Korlátozott HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a href hreflang> <em> <strong> <cite> <blockquote cite> <code> <ul type> <ol start type> <li> <dl> <dt> <dd> <h2 id> <h3 id> <h4 id> <h5 id> <h6 id>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.