Parttalan lehetőségek a Duna mindkét partján

A Duna magyarországi szakaszára érvényes, átfogó kikötőfejlesztési főterv kidolgozása kezdődhet meg azután, hogy az Európai Unió 1 millió euróval támogatja a programot. A cél a Duna parti területek fejlesztési lehetőségeinek feltárásával elősegíteni a vízi szállítást igénylő ipari, logisztikai cégek megtelepedését. Ez egy új modell lehet a működő tőke bevonzására, a hazai gazdaság erősítésére. Sztilkovics Szávó, a MAHART Zrt. vezérigazgatója szerint kivételes lehetőség előtt áll az ágazat, ami a területileg illetékes önkormányzatoktól a jogalkotókon át a szállítmányozás és a logisztika számos szegmensét érinti.

Az egész folyam, az egész ágazat

A Duna magyarországi szakaszának kapacitása a jelenlegi forgalomnál jóval nagyobb lehetőségeket rejt magában. A környezetkímélő és költséghatékony vízi áruszállítás arányának növelése elvárás, cél de egyben gazdasági érdekünk is. Az Európai Unió támogatásával most olyan projekt indul, amelynek keretében a kikötők szükséges és indokolt fejlesztéseiről hiánypótló, átfogó terv készül. A program az Országos Kikötőfejlesztési Főterv mellett magába foglalja a komáromi kikötő fejlesztésének lehetőségét is.

– Ma nincs olyan országos szintű stratégia, amely a Duna-menti kikötői infrastruktúra és kikötői szolgáltatások fejlesztését egységes szemléletben támogatná. A kikötőfejlesztési főterv nemcsak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére terjed majd ki, hanem részletekbe menő stratégiát alkot a kikötői ipartelepítésre, a befektetés-ösztönzésre, a jogi szabályozás felülvizsgálatára és a szakemberképzésre is – mindenre, ami segíti, illetve ma még akadályozza e komplex cél teljesülését – összegezte lapunknak a MAHART Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatója, aki pozitív példaként hozta fel a közelmúltból a Győr-Gönyű kikötő fejlesztését és az ott megvalósult ipartelepítést. Sztilkovics Szávó történelmi lehetőségként értékeli, hogy ekkora összeg: 1 millió euró fordítható a vizsgálatra, a programalkotásra. Azért is döntő jelentőségű mélységében feltárni e széles probléma- és feladatkört, hogy a későbbi forráselosztási, vízi szállítás fejlesztési, jogalkotási, terület- és ingatlanfejlesztési és más döntések kellő előkészítettséggel szülessenek meg.

Egy irányba mutasson

Az Országos Kikötőfejlesztési Főterv projektindító szakmai konferenciáját egyébként január végén tartották Budapesten, a következő hónapok fő feladata a szakmai kulcsszereplők közötti párbeszéd és partnertalálkozók szervezése lesz. – Hajózási, szállítmányozási cégek, önkormányzatok és kikötők vezetőit, munkatársait kell megkérdeznünk annak érdekében, hogy a közös, az egész nemzetgazdaságot reprezentáló és szolgáló vektorhalmaz a megfelelő irányba mutasson. A konferenciát tehát munkamegbeszélések, személyes interjúk és szakmai találkozók követik majd – tette hozzá Sztilkovics Szávó.

Komárom és másik 20 projekt

Az Országos Kikötőfejlesztési Főterv mellett a Komáromi kikötő fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmányát is kidolgozzák, amelyet a szlovák oldali, révkomáromi fejlesztésekkel összehangoltan, több fejlesztési lehetőséget is vizsgálva tárgyalnak meg részletes műszaki és gazdasági előkészítéssel egybekötve. A Főterv stratégiájához illeszkedő 20 projektjavaslatot választanak majd ki; a javaslattétel minden résztvevő számára nyitott a www.huport.eu honlapon elérhető kérdőíven.

no