Sokkal több, mint papír

Aktuális kérdések a lízingben, bérletben üzemeltetett emelőgépek dokumentációi kapcsán

A használható dokumentáció csak látszólag papírkérdés. Valójában az üzleti modell része, az előre látható költségeket féken tartó üzletvezetés számára az üzemeltetés egyik hatásos eszköze. Az okmányok kezelésének módja akkor válik rendkívül fontossá, ha a használat során valamilyen problémahelyzet keletkezik, például baleset vagy a gép károsodása miatt, vagy ha a gépet értékesíteni szándékozzák.

Tartalmi elemek

A területen két fontos szabvány fogalmazza meg az emelőgépek üzemviteli dokumentációinak körét. Az egyik az MSZ 9725: 1978, amely jelenleg átdolgozás alatt áll (Emelőgépek üzemviteli dokumentációja), a másik a targoncákra, mint általánosan használt emelőgépekre vonatkozik – ezzel összehangoltan – az MSZ 16226:2012 (Targoncák üzemviteli dokumentációja).

Az üzemviteli dokumentációk tartalmi elemei a következők, a teljesség igénye nélkül:

  • főbb műszaki jellemzők,
  • üzemeltetésre vonatkozó adatok, üzembe helyezés,
  • használati-kezelési utasítás,
  • az emelőgép üzembe helyezése/üzemeltetés leállítása,
  • karbantartások, javítások,
  • cserélt fő-darabok, részegységek,
  • időszakos vizsgálatok elvégzését igazoló okmányok,
  • érintésvédelmi, villámvédelmi vizsgálatok,
  • szabványtól való eltérés esetén az egyenértékűség igazolása.

Üzemeltetők, tulajdonosok, kötelmek

A téma azért fontos és aktuális, mert a bérelt gépek forgalma növekszik, és eközben az emelőgépek üzemeltetői a hazai piaci trendek szerint egyre gyakrabban elválnak az emelőgépek tulajdonosától. Részben pénzintézetek, anyavállalatok finanszírozási megoldásai, részben a rövidebb-hosszabb ideig tartó, időszakos emelési feladatok megoldásai teszik szükségessé a jobb tájékozódást. A nem saját tulajdonú emelőgépek üzemeltetése kisebb és nagyobb gazdálkodó szervezeteket egyformán érintheti.

A szabályozás nem tesz különbséget a saját és nem saját tulajdonú emelőgépek (továbbiakban bérgépek) üzemviteli dokumentációi kezelésének kérdésében. Az emelőgép okmányai tárolása és naprakész vezetése a tulajdonos kötelezettsége. Ezt az indokolja, hogy a jó állapotban tartása neki a legkézenfekvőbb gazdasági érdeke. A kötelezettséget a hosszabb távú üzemeltetés esetén teljes, vagy jelentős mértékben érdemes delegálni. Bérbeadás – üzemeltetés-átadás – esetén a dokumentáció átadását a felek szerződésben szabályozhatják. A fontos körülmény a „napra készség” fenntartása. Az emelőgép egyes okmányait az üzemeltetés helyén kell elhelyezni, vezetni (93’ XCIII MV törvény, 47/1999 (VIII.4) GM rendelet) nevezetesen a használati utasítást és az emelőgép naplót.

A rövidebb távú bérletek esetén a korábbi bérbevevőhöz kötődő adatok (üzemeltetési okmányok, emelőgép napló) azonban az új, esetleg gyakran változó üzemeltető számára érdektelenek. Egyes üzemeltetők viszont határozottan megtagadják, bármely, a termelési adatukra vonatkozó információ kiadását, de a tulajdonos ezeket az adatokat köteles napra készen tartani. Ezért észszerűen követendő, hogy a bérbeadott gépek üzemviteli dokumentumainak körét a géppel történő kiadását határozott minimum körében kell teljesíteni és a bérleti szerződésben rögzíteni. Az okmányok elégségesek legyenek az emelőgép munkavédelmi üzembehelyezéséhez (93’évi XCIII MV Törvény és 47/1999 (VIII.4) GM). A tulajdonos és az üzemeltető szerződése keretében ettől nagyobb kört is meghatározhat, de a minimumot teljesíteni kell. Az üzemeltetésre vonatkozó adatok az üzembe helyezési eljárás során újra keletkeznek, mivel a gép üzemeltetési körülménye megváltozik, és a használatba vételt megelőzően kell, hogy elkészüljenek.

Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásához szükséges okmányok: a kezelési utasítás, a gép megfelelőségi tanúsítása (CE vagy 1992’ előtti gépek esetében megfelőségi tanúsítás), érvényes fő vizsgálati jegyzőkönyv, emelőgép/daru napló (melyet vezessen az üzemeltető), érintésvédelmi, villámvédelmi vizsgálati jegyzőkönyv. A bérletbe, lízingbe adott emelőgépek szakszerű üzembe helyezési eljárása, az üzemviteli dokumentáció kezelése az esetleges, későbbi viták felelősség kérdéseit rendezhetik. Lényeges körülmény az is, hogy a későbbiekben egyes okmányok az érdekváltozások miatt nem lesznek elérhetőek.

Eseti példák: üzembe nem helyezett (fő vizsgálati jegyzőkönyv nélkül átvett) gép káresete (25.00028.000 €), műszaki hibás bérgép használata (halálos balesete), nagy értékű emelőgép meghibásodásának észlelése a bérlet ideje alatt (mióta hibás a gép valójában, ami utólag nehezen bizonyítható).

A gyakorlat azt mutatja, hogy az esetleg csak időszakosan bérlő vállalkozások számára ugyanolyan sarkalatos üzleti tényező lehet a kisebb-nagyobb emelőgépek dokumentációjának használható állapotban tartása, mint a saját gépparkot üzemeltető és azt esetenként kiegészítő bérgépeket használók esetében.

Sülle Miklós

no