Ugrás a tartalomra

A tisztességes fuvarozók és a biztonság érdekében

Mozgalmas év után derűlátó a közúti fuvarozók érdekvédelmi szervezetének főtitkára
Szerkesztőség
KözzétéveJanuary 27, 2018
nohozzászólás

Megtisztulhat a hazai árufuvarozás, és a munkaerőhiány problémájának enyhítésében is szerepe lehet a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a kormányzat közötti együttműködésnek ? erről beszélt lapunknak Somogyi Gábor, az MKFE főtitkára.


 

Habár a 2017-es év még nem ért véget, de november lévén ideje van a visszatekintésnek. Hogyan jellemezné a hazai árufuvarozó szektor elmúlt egy évét?
Ha röviden kellene jellemeznem: viharos egy év áll mögöttünk. A hullámokat pedig mind hazai, mind pedig nemzetközi szelek szították. Legsúlyosabban a nyugati országok által bevezetett adminisztratív terhek nehezítették a fuvarozóink életét. Németország és Franciaország után ez év elején Olaszország és Ausztria is alkalmazni kezdte az EU kiküldetési irányelvében megfogalmazottakat ? különböző dokumentumokat, igazolásokat, regisztrációt kérve a járművezetőktől és a vállalkozóktól. Ráadásul több állam egyik napról a másikra vezette be az új előírásokat, amire igen nehéz megfelelő módon reagálni. Már az információk beszerzése sem volt könnyű, mert sok esetben a helyi hatóságok vagy a Magyarországon lévő külképviseletek munkatársai sem kaptak teljes körű tájékoztatást kormányaiktól. Szinte minden napra akadt egy tárgyalás, egyeztetés, amelyeken igyekeztünk minél teljesebb képet kapni az intézkedésekről.

Nem túlzás az a kijelentés, hogy a külföldre szállító hazai árufuvarozók számára életben maradás szintű kérdés a német, francia és osztrák hatóságok kiküldetési (minimálbér) szabályozása. Komoly tárgyalások folynak/folytak az ügyben. Milyen eredményeket sikerült elérni?
A nyugati protekcionista törekvések, a minimálbér-szabályok alkalmazása a fuvarozókra már majd két éve tartja lázban a szakmát, legfőképpen azért, mert az egyes országok különböző módon alkalmazzák a szabályokat, más és más követelményeket fogalmaznak meg a fuvarozókkal szemben, ezért igen nehéz egységes megoldást találni a problémára. Az MKFE a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy a fuvarozás, annak speciális helyzete miatt, nem tekinthető a kiküldetési irányelv hatálya alá tartozónak. Ezt a véleményünket osztja a magyar kormányzat is, az egyesületünk szakértőinek állásfoglalását, mint tárgyalási alapot használták a kormány képviselői több nemzetközi egyeztetésen. A 2017 májusában napvilágot látott Mobilitási Csomag egy olyan jogszabályjavaslat-gyűjtemény, amelynek célja, hogy elfogadásuk esetén egységes szabályozás szerint működjön a közúti áru- és személyszállítási piac az EU tagállamaiban.  Ez ? az egyes országok különböző gazdasági helyzete miatt ? súlyos csapást mérhet a magyar és a keleti fuvarozókra, akár tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg vállalkozások. Az MKFE még májusban, közvetlenül a Mobilitási Csomag megjelenése után, előzetes elemzést készített a több mint 800 oldalas, angol nyelvű dokumentumból, amelyet megküldtük az illetékes tárcáknak, hogy a magyar kormány a számunkra elfogadható álláspontot képviselhesse a csomag tárgyalása során, amelyre október végén került sor. A magyar szaktárcákkal, tárcavezetőkkel, államtitkárokkal, továbbá hazánk nagyköveteivel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztettünk a kérdésről. A nemzetközi politika színterén pedig olyan vezetőkkel váltottunk levelet vagy tárgyaltunk személyesen, mint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Violeta Bulc, az EU közlekedési biztosa, Marianne Thyssen, az EU foglalkoztatási biztosa, Henrik Hololei, az EU Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatója, valamint az Európai Parlament magyar képviselői.

Komoly eredménynek tartjuk, hogy a magyar kormány kiemelt ? gyelemmel követi a fuvarozói szektor sorsát. Mind Magyarország, valamint személyesen a miniszterelnök is keményen kitart az MKFE álláspontja mellett, hogy a közúti fuvarozásnak nem szabad a kiküldetési irányelv hatálya alá kerülnie.

A híradások szerint az utóbbi öt évben a magyar vállalkozások árutonna-kilométerben mért nemzetközi közúti fuvarozási teljesítménye 12 százalékkal nőtt, addig az engedélyköteles, az Európai Unión kívüli piacon felgyorsult a magyar vállalkozások piacvesztése. Véleménye szerint a teljesítménynövekedési trend a következő időszakban is töretlen maradhat? Milyen lehetőségeket lát a további piacvesztés megakadályozására?
Az MKFE elnöke, Wáberer György miniszterelnöki megbízottként 2015-ben elindított egy 16 pontból álló kormányprogramot, amely a közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelését célozta. Ebben többek között voltak a fuvarozók napi munkáját segítő adóügyi, jogi és adminisztratív könnyítések, valamint a sofőrutánpótlást segítő támogatások. Valamennyi arra irányult, hogy versenyben tartsák a magyar vállalkozókat. A piacvédelem ? ezzel együtt pedig az elvesztett piacok visszaszerzése ? szempontjából talán legfontosabb programpont a közúti ellenőrzések kiterjesztését fogalmazta meg. A tisztességes magyar (és külföldi) fuvarozók piacát ugyanis az engedély nélkül, hamis engedélyekkel fuvarozó vállalkozók veszélyeztetik leginkább. November közepéig már 70 ellenőr munkába állt abból a 130 fősre tervezett ellenőri csoportból, amelyet kifejezetten a tehergépjárművek és autóbuszok (elsősorban külföldi) ellenőrzésére hozott létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Egyesületünk komoly részt vállalt a képzési program előkészítésében, valamint részt veszünk a csoport tagjainak felkészítésében, vizsgáztatásában is. 1700 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, többségében ukrán, román, bolgár járműveknél. Változott a bírságtörvény, bizonyos bírságok mértéke emelkedett, és szeptember 27-étől az ellenőrök élhetnek visszatartási jogukkal, vagyis addig nem engedik tovább a járművet, amíg a büntetés nincs ki? zetve. Időre van szükség ahhoz, hogy ezeknek az ?akcióknak? híre menjen, aminek egészen biztosan meglesz a piactisztító hatása.

Az országhatárokon túlnyúló problémák után evezzünk hazai vizekre. Mi a véleménye a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM) bevezetéséről?
A TSM kiépítésének céljait ? a közlekedésbiztonság javítása, az úthálózat védelme és a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása ? nem vitatom. A túlterhelt járművek komolyan károsítják az utakat, és nagyobb a balesetokozási kockázatuk is, gondoljunk csak a jóval nagyobb fékútra. Azt sem kell különösen részletezni, hogy a rendszeresen túlsúllyal közlekedők miként rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét. A TSM szeptember 19-étől éles, de az MKFE által szervezett, júliusban zajlott tesztmérések eredményeit látva az NFM elfogadta a javaslatunkat, és a rendszer december 31-éig csak tesztüzemben működik, ami várhatóan (szintén a javaslatunkra) 2018. május 31-éig fennmarad, de ehhez jogszabály-módosításra van szükség. Ez a próbaidőszak lehetővé teszi, hogy tapasztalatokat szerezzünk arról, hogyan változik a mérési pontosság különböző időjárási körülmények és változó útviszonyok között. Az MKFE véleménye továbbra is az, hogy csak akkor kezdődhet el a szankcionálás, ha mindenre megnyugtató válaszokat kapunk.

Más gazdasági ágakhoz hasonlóan az árufuvarozás területén is aggasztó gond a munkaerőhiány. Véleménye szerint hivatásos gépjárművezetői engedély ingyenes megszerzésére irányuló programok menynyire sikeresek? Mennyiben éri el velük a szakma a kitűzött célt?
A már említett kormányprogram része volt az államilag támogatott sofőrképzés. A mintegy 5 milliárd forintból ? nanszírozott program keretében 2017 májusáig 5990 fő került be a képzésbe, közülük 1766-an már elhelyezkedtek hazai cégeknél. Az elvándorlás persze ezt az ágazatot is sújtja, bár a nemzetközi gépjárművezetők átlagbére szinte eléri az európai szintet, és ez sokakat maradásra bír. Az egyesület tagjainak viszszajelzései alapján a képzési gyakorlat számos hibájára rámutattunk, és felhívtuk a képzéseket szervező nonpro? t szervezet ? gyelmét a hiányosságokra, amelyek egy részét sikerült orvosolni. Júniustól újabb 2,2 milliárd forintos keretet kapott a program, ami további 2500 hivatásos gépjárművezető képzésére elegendő. Az érdeklődés óriási volt: 13 ezer jelentkezőt regisztráltak, ezekből választják ki azokat, akik bekapcsolódhatnak a képzésbe. A legnagyobb feladat viszont továbbra is az, hogy a vállalkozások olyan feltételeket tudjanak kínálni a frissen végzett sofőröknek, hogy azok magyar cég kötelékében akarjanak maradni.

Hogy látja a hazai árufuvarozás, a hazai logisztika jövőjét rövid és hosszú távon?
Azt látni kell, hogy a politika rendkívüli módon rányomja bélyegét a fuvarozói ágazatra is, a szakmai kérdéseket sokszor felülírják a nemzeti vagy EU-s érdekek. Most elsősorban a diplomáciai munka időszakát éljük, ami idő- és energiaigényes tevékenység, de bizakodásra ad okot, hogy sok uniós tagállammal közösek az érdekeink. A magyar fuvarozók nagyon jó helyzetben vannak abból a szempontból, hogy ? összehasonlítva a környező országokkal ? nálunk a legkedvezőbb az adókörnyezet. Hiszem, hogy a már említett ellenőrzések viszonylag rövid időn belül ellehetetlenítik a trükköző, jogosulatlan fuvarozókat, és helyüket a tisztességes vállalkozók veszik át.

Véleményed van?

Korlátozott HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a href hreflang> <em> <strong> <cite> <blockquote cite> <code> <ul type> <ol start type> <li> <dl> <dt> <dd> <h2 id> <h3 id> <h4 id> <h5 id> <h6 id>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.