„Vissza a jövőbe”

Amikor a technológia előrébb jár, mint a törvényi adottságok

A logisztika mindennapjaiba is beszivárogtak már az olyan hangzatos kifejezések, mint az automatizáció, blockchain, IoT, big data. Az első alkalommal rendezett Portfolio Smart Logistics 2018 konferencia a jövőbe néző technológiák mellett olyan témákat is feszegetett, mint a kibertámadások vagy a hamisítások.

Lehetőségek és buktatók, állásvesztés és nyitottság

A logisztikát érintő legfontosabb technológiai újításokról és fejlődési irányokról szóló panelbeszélgetésben Barna Zsolt, a Waberer's Regionális Szerződéses Logisztika üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hagyományos fuvarozási szegmens mellett a digitalizáció is egyre fontosabb szerepet képvisel a cégnél, mindemellett az automatizáció és robotizáció is stratégiai szerepet kapott. A blockchain szerinte a hagyományos, klasszikus szolgáltatóknál törhet előre leginkább, ezzel gyorsulhatnak az adminisztrációs folyamatok, és az előretervezés is gördülékenyebbé válik. A munkahelyek megszűnése minden ipari forradalomnak egy természetes velejárója, de nyitottnak kell lenni a változásokra. Ettől függetlenül a logisztikában nem fog megszűnni az emberi munkaerő szerepe. A Waberer's ennek érdekében félautomata megoldásokat alkalmazó modellgyárat épít fel, de előkészítés alatt van több, automatizálási technológia is. Véleménye szerint ma a legjelentősebb kihívás szerinte a produktivitás növelése, a kiszállítás frekvenciája egyre nagyobb mértékű lesz, és egyre gyorsabban kell tudni megoldani a problémákat.

Személyes viszony és pilótahiány

Fáczán Gergely, a Volvo Trucks Hungary kereskedelmi igazgatója a technológiai újításokkal kapcsolatban kiemelte: nekik az a feladatuk, hogy a megrendelőik igényeit monitorozzák, és az ő elvárásaiknak megfelelő újításokat dobjanak a piacra. Szerinte a blockchain egyik fontos szerepe a költségoptimalizálásban mutatkozik meg. Az automatizálás fontos mérföldkő előtt áll a közúti árufuvarozásban, ez már az elmúlt években is jelentős fejlesztéseket hozott a közúti fuvarozásban. A konvojozó kamionok példáját emelte ki, ahol az első kamiont követik a mögötte lévők, tehát egyfajta önvezető kamionozásról beszélhetünk. Szerinte kérdés, hogy a konvojozás jelenti-e majd közúti fuvarozás jövőjét, de az elmondható, hogy a kamionsofőr-hiány problémáját részben megoldaná. A technika itt is előrébb jár, mint a törvényi adottságok. Gyártóként nagy kérdés, hogy melyik irányban fejlesszenek, hiszem a cél, hogy piacképes termékek kerüljenek ki a gyártósorról. Szerinte a digitalizáció nem tudja átvenni a személyes kapcsolatokat, így nem tart attól, hogy érdemi veszélyt jelentene az emberi munkára a digitalizáció.

Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargo managere szerint a légi áruszállítás talán a legösszetettebb folyamat, számos céget és állomást érint, tehát sokszereplős folyamat. Az esetek 40%-ában máig papíralapú fuvarlevéllel megy az áru, de a jövő arra mutat, hogy ezek a folyamatok minél digitalizáltabbak legyenek. Így tehát a repülőtéri áruszállítás jövőjét nagyban befolyásolja, hogy az iparág más területei hogy állnak a digitalizációval. A munkaerőhiány azonban egyre érezhetőbb, a sokat emlegetett vezető nélküli kamionfejlesztések nem hiába törnek előre. Elképzelések szintjén megvalósulhatna, hogy emberek nélküli vagy minimális emberi hozzájárulással megvalósuló áruszállítás legyen rövid időn belül, de a légiközlekedésben ez még szürreálisnak tűnik, pedig elképesztő a pilótahiány, az állomány világszinten egyre öregszik, ami rövid időn belül jelentős problémákat fog okozni.