Ugrás a tartalomra

Bioműanyagok ? helyzetkép a jelenről és a perspektívákról

Jónéhány éve, amióta a bioműanyagok a piacon megjelentek, töretlen a népszerűségük mind a felhasználók, mind a fogyasztók körében.
Szerkesztőség
KözzétéveFebruary 26, 2018
nohozzászólás

Jónéhány éve, amióta a bioműanyagok a piacon megjelentek, töretlen a népszerűségük mind a felhasználók, mind a fogyasztók körében. Jómagam is nagy lelkesedéssel tudósítottam a bioműanyagokról először 2007-ben. Most is az utóbbi évek nagy vívmányának tartom a bioműanyagokat, van néhány egészen zseniális alkalmazási területük ? hogy csak néhányat említsek: a talajtakaró-fóliák, a sebészeti varrófonalak, a 3d nyomtatók szálai.

Tapasztalat és hulladékkezelés

Minden területen azonban nem használhatók a bioműanyagok, a megfelelő alkalmazási területek megtalálása a következő évek nagy feladata. Ma már tapasztalatunk van a bioműanyagok feldolgozásában és a hulladékuk kezelésében is, és ezen a területen sok probléma vetődik fel. Hogy értsük a problémákat, ismerni kell őket. Ezért szeretném röviden összefoglalni és továbbadni a Német Környezetvédelmi Hivatal 2017-es pártatlan állásfoglalását a bioműanyagokkal kapcsolatban, hiszen Németországban lényegesen nagyobb mértékű a felhasználás, mint Magyarországon. Őszintén remélem, hogy sikerül megfelelő megoldást találni a bioműanyag-hulladékok helyes kezelésére.

Fontos különbségtétel

Ha bioműanyagokról beszélünk a ?bio? előtag környezeti előnyt sugall, ezt azonban ökomérlegekkel nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A környezeti előnyt kritikusan kell kezelni, és az anyagot a teljes életciklusa folyamán kell vizsgálni. A biobázisú és a fosszilis bázisú műanyagok közötti összehasonlító ökomérlegek szerint a fosszilis bázisú műanyagok gyártása nagyobb széndioxid-kibocsátással jár, a megújuló nyersanyagok termesztéséhez pedig nagyobb tápanyagellátás szükséges, így az eddigi tanulmányokból egyértelmű ökológiai következtetést nem lehet levonni. A bioműanyagok megújuló nyersanyagforrásból származnak és/vagy biológiailag lebomlóak. Egyértelműen különbséget kell tenni azonban a biobázisú és a biológiailag lebomló bioműanyagok között.

Biobázisú anyagok

A megújuló nyersanyag lehet keményítő-, vagy cellulózbázisú (többek közt kukorica, cukornád, cukorrépa) vagy olajos magvakból (például repceolaj, napraforgóolaj, pálmaolaj) kinyert nyersanyag. Részben vagy egészben biobázisú anyagok az ún. drop-in bioműanyagok, mint pl. a bio-PET, bio-PE, ezeknél a biobázisú rész aránya nem feltétlenül 100%, lehet csak 20, 50, 85%, a többi fosszilis bázisú nyersanyag.

Biológiailag lebomló anyagok

Megfelelő feltételek mellett relatíve gyorsan lebomlanak, azonban először kis mikroműanyag-részekre esnek szét. A mikrorészecskék lebomlása a feltételektől függően sok időt is igénybe vehet. A szétesés és a teljes lebomlás időtartama és intenzitása erősen anyagfüggő. Az azonban biztos, hogy a műanyagok anyagában történő hasznosításánál a lebomló anyagok nagy problémát jelentenek. Mosásnál a lebomló anyagok egy sűrű masszát képeznek, és nagymértékben megnehezítik a többi műanyag reciklálását. A lebomló anyagok különválasztása pedig további beruházást igényelne, és nincs elegendő mennyiségű anyag a jelenlegi berendezésekben az elkülönített hasznosításhoz. Ehhez a problémához még hozzáadódik az is, hogy a biológiailag lebomló műanyagok alapvetően korlátozottan reciklálhatók. A biológiailag lebomló műanyagokat nem lehet a biohulladékokkal együtt hasznosítani, mert nagymértékben rontják a komposzt minőségét és mivel nincsenek jelöléssel ellátva, összekeverhetők a hagyományos műanyagokkal.

A hivatal álláspontja, hogy a már meglévő, kiválóan működő, jól megszervezett hasznosítási rendszert nem zavarhatják a lebomló bioműanyagok. A hulladékprobléma megoldása bizonyosan nem várható a lebomló bioműanyagoktól ? épp ellenkezőleg, mivel a lebomlás nem kézbentartható.

A jövő

A European Bioplastics közleménye szerint az EU támogatja a biobázisú csomagolásokat, és ezen anyagok piaci feltételeinek javítását. Várhatóan a bioműanyagok kezelése része lesz az EU hulladékgazdálkodási irányelvének, és megoldást találnak a komposztálható bioműanyagok szelektív gyűjtésére. A szövetség szerint az elmúlt 10 évben a bioműanyag-ipar egy innovatív, gyorsan fejlődő iparággá nőtt, és a pozitív növekedési trend továbbra is érvényes. A következő 5 évben a bioműanyagok piacán kb. 20%-os növekedés várható.

A 2017-es termelés közel 2,05 millió tonna világszerte, ami 2022-re a becslések szerint 2,44 millió tonnára fog nőni. A politejsav-termelés (PLA) növekedését 50%-ra, a polihidroxi-alkanoát (PHA) növekedését pedig 300%-ra becsülik. A jelenlegi gyártás kb. 56%-át teszik ki a drop-in megoldások, a bio-PE, bio-PET és bio-PA. A bio-PE kapacitásának növelését tervezik Európában. A bio-PET helyett pedig inkább a PEF (polietilénfuranoát) fejlesztésére fókuszálnak. Az új polimer, amely jobb termikus és barrier tulajdonságokkal rendelkezik, mint a PET, várhatóan 2020-ban fog a piacra kerülni. 2022ben már a sokféle területen alkalmazható bio-PP is a piacon lesz.

Jelenleg a bioműanyagok 60%-át a csomagolások teszik ki, és a bioműanyagok több mint 50%-át Ázsiában gyártják. Európában jelenleg a teljes gyártás 1/5-e található, ez várhatóan ?-ére fog növekedni 2022-ben.

Véleményed van?

Korlátozott HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a href hreflang> <em> <strong> <cite> <blockquote cite> <code> <ul type> <ol start type> <li> <dl> <dt> <dd> <h2 id> <h3 id> <h4 id> <h5 id> <h6 id>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.