Ugrás a tartalomra

Elérkezett a műanyag reklámtáskák végjátéka?

Börtön és/vagy önkorlátozás – ma még nem gond, de a holnap már hordoz fenyegetést
Szerkesztőség
KözzétéveFebruary 11, 2018
nohozzászólás

A hulladéklerakókban halmozódó műanyag kvázi még nem is jelent gondot. Viszont a természetbe visszakerülő műanyaghulladék annál nagyobb problémát jelent. Ezt támasztják alá például az Ellen MacArthur Alapítvány kutatásai is. Melyek szerint évente 5-13 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba. Nem jobb a helyzet sajnos a szárazföldön sem. A műanyag zacskók a PET-palackokkal karöltve feladják a leckét a környezetünk védelmén dolgozó szakembereknek. Tavaly 480 milliárd darab műanyag üdítős palackot adtak el világszerte – írta nemrég figyelemfelkeltő cikkében a The Guardian.

Műanyagzacskó-történelem

Talán kevesen gondolják, hogy a műanyag zacskók már lassan 60 éves múlttal rendelkeznek. A „hőskorban” a Celloplast névre hallgató cég szabadalmat nyújtott be Amerikában. Mégpedig „csomagolási célú cső” néven. Ez a valóban cső alakú eszköz tekinthető a mai műanyag zacskók ősének. A gyártók hamar rájöttek, hogy nem túl komfortos egy ilyen „csőben” árut szállítani. Sikerült elérniük azt, hogy saját anyagából fület is tudtak rá készíteni. Így született meg az 1965-ben szabadalmaztatott T-shirt műanyag zacskó, amelynek egyszerű formája az elmúlt évtizedek alatt sem változott. Habár egyre nagyobb mértékben hódította meg a piacot a műanyag, a papírzacskók dominanciáját – főként a tengerentúli piacon – évtizedekig nem sikerült megtörnie. Egészen a ’90-es évekig kellett várni arra, hogy a képzeletbeli mérleg nyelve a műanyag–papír-„csatában” a műanyag felé billenjen. Amennyire küzdött hajdan a piac a műanyag zacskó elterjesztéséért, annyira küzd ma a visszaszorításuk érdekében.

Mi a baj a műanyag zacskókkal?

A kedvező ár és a könnyű használat ellenére a dolgok kedvezőtlenül alakultak a műanyag zacskók számára. Az olcsó előállításnak köszönhetően szinte megszámlálhatatlan mennyiségben lepték-lepik el a világot az ilyen termékek. Az indokolatlan nagyságrendű műanyagzacskó-fogyasztás elképesztő mértékű hulladékképződést okoz/okozott. – Ez különösen azokban az országokban jelent/jelentett problémát, amelyekben a hulladékkezelés kulturális és intézményi még nem (volt) kialakult. A hulladéklerakókban halmozódó műanyag kvázi még nem is jelent gondot. Viszont a természetbe visszakerülő műanyaghulladék annál nagyobb problémát jelent. Ezt támasztják alá például az Ellen MacArthur Alapítvány kutatásai is. Melyek szerint évente 5-13 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba. De, nem jobb a helyzet sajnos a szárazföldön sem. A műanyag zacskók a PET palackokkal karöltve feladják a leckét a környezetünk védelmén dolgozó szakembereknek. Habár nem tartozik most szorosan a témánkhoz, de ennek ellenére mégis meg kell említeni, hogy pl. 2016-ban 480 milliárd műanyag üdítős palackot adtak el világszerte – írja az angol lap. Vagyis a tartalom elfogyasztása után ennyi palack került át a hulladékoldalra...

Mi a megoldás?

A műanyag zacskó kérdésben hozzávetőlegesen négyféle megoldás létezik. Azonban azt már az elején leszögezhetjük, hogy érdemi eredményt csak akkor lehet elérni, ha mind a négyet együttesen alkalmazzák. Nézzük meg most egy kicsit részletesebben a lehetőségeinket!

Fogyasztói önkorlátozás

Már-már közhelyszerűek tűnik a kijelentés, hogy kevesebb fogyasztás kevesebb hulladékot eredményez. Habár ezt sokan csak az élelmiszerekre vonatkoztatják, pedig ez számos termékcsoportot érint. Többek között a témánk szempontjából lényeges műanyag csomagolóanyagokra, műanyag zacskókra és reklámtáskákra is vonatkozik. A fogyasztók körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a saját egészsége és a hazai munkahelyek megtartása érdekében hajlandó tudatos vásárlásra a magyar fogyasztó, a fenntartható fejlődés érdekében való önkorlátozás azonban idegen tőle. Fontos szerepe van/lenne az intenzív propagandának, ami a fogyasztókat többször használatos csomagolóanyagok valamint nem műanyagból, hanem például vászonból készült táskák használatára ösztönzi.

Törvényi szabályozás

A felhasználásra kerülő műanyag zacskók mennyiségének visszaszorítása egyike azon kevés környezetvédelmi aktivitásnak, amiben a fejlődő világ előzi a nyugatot, de fokozatosan Európában és Amerikában ringbe száll. Az afrikai országok közül, néhány hónappal ezelőtt Kenya tette igen magasra a lécet a műanyag zacskók elleni harcban. 2017 nyarán vezettek be új jogszabályt, ennek értelmében akár börtön, vagy 38 ezer dolláros bírság is kiszabható műanyag zacskó árusításért, gyártásért vagy használatért. A kormány azért döntött a drákói szigor mellett, mert a vágóhidakon egyre több állatban találnak elfogyasztott zacskókat, ami az embereket is veszélyezteti. A fejlettebb hulladékkezelési rendszerekkel rendelkező országok a 2010-es évek elejétől kezdtek határozottan foglalkozni a műanyag zacskók témájával. Az USA-ban szövetségi törvénnyel nem, de helyi szinten már néhány államban, illetve városban szabályozzák a használatukat. Kanadai és az ausztrál helyzetet hasonló módon jellemezhetjük. Vagyis központi szabályozás nincs, de bizonyos területeken teljes tiltás van érvényben. Az Európai Unió hulladékra vonatkozó irányelvei közt szerepel, hogy a 2014-es szinthez képest 2019-re 80 százalékkal csökkenteni kell a zacskóhasználatot, ennek érdekében egyre több tagállam lép fel törvényi eszközökkel. A franciák élen járnak a jó példával. Habár a törvény megszületéséig igen hosszú volt az út. Több mint 10 évig évődtek náluk egymással a környezetvédők és törvényhozók az egyszer használatos műanyag zacskók megszüntetéséért. 2016 március 31.-én született meg a várva várt törvény a környezetvédők és a fenntartható fejlődésért aggódok nagy örömére. A francia boltokban évente 5 milliárd zacskót használtak fel és 12 milliárdot más célokból, a műanyag zacskók használata csak elenyésző mértékben csökkent azzal, hogy a fizetni kellett a műanyag zacskókért. A forgalomba került zacskók közel fele ma is hulladékként kering a környezetben. A rövid külföldi kitekintés után nézzük meg, mi a helyzet itthon! A parlamenti képviselők 2017. október 17-én megszavazták a környezetvédelmi termékdíjtörvény 2018-tól hatályos változásait is. A szeptember végén benyújtott törvényjavaslat még több olyan elemet is tartalmazott, melyek elsődleges célja a termékdíjtételek növelése volt. Időközben ezek kikerültek a törvényjavaslatból, így már nem szerepelnek a környezetvédelmi termékdíjtörvény elfogadott módosításai között. Egy olyan „törlésre” került sor ami az általunk tárgyalt téma szempontjából jelentőséggel bír, mégpedig az, hogy a vékonyfalú, ún. eladótéri műanyag zacskók és zsákok nem kerültek bele a műanyag bevásárló reklámtáska fogalmába, így a díjtételük maradt változatlanul 57 Ft/kg a tervezett 1900 Ft/kg helyett. A tervezett termékdíjnövelés által generált szigorítással hazánk egy uniós irányelvnek szeretett volna megfelelni, ami szerint 2020-ig minden tagállamnak állampolgáronként évi 90 darab alá kell csökkentenie az eladótéri nejlonzacskó-felhasználását, 2025-re pedig egy főre maximum 40 darab juthat. Azt, hogy miért került ki a módosító javaslatból ez a „tétel”, a törvényhozók azzal indokolták, hogy az uniós szabályok változóban vannak, így korai lenne még a javasolt emelés, ami túl nagy terheket róna a hazai cégekre. A termékdíj növelését felfüggesztik addig, amíg az EU el nem fogadja az új környezetgazdálkodási szabályokat. Ebből fakadóan még évekig a boltokban maradhatnak a műanyag zacskók. Hazai viszonylatban egyébként jól látható hatása van a műanyag szatyrokra korábban kivetett különadók. Ugyanis a környezetvédelmi termékdíj néhány évvel ezelőtti bevezetésével jelentősen visszaszorult a boltokban korábban ingyenesen kapható nejlontáskák száma. Lecsökkent a dömpingszerű felhasználás. A kormányzat 2012-ben kilónként 1900 forintos pluszterhet rakott a boltokban kapható reklámtáskákra, ezzel pedig gyakorlatilag egy új korszak kezdődött a műanyag szatyrok világában.

Környezetbarát csomagoló/szállítóanyagok használata

A környezetbarát csomagolóanyagok egyik típusát a biológiailag lebonthatók anyagok képviselik. Azok, amelyek a felhasználást követően – miután hulladékká váltak – a talajban és a vízben élő baktériumok, gombák és más lebontó szervezeteknek köszönhetően – összetételüktől függően – néhány hét vagy hónap alatt földarabolódnak, lebomlanak, és maradéktalanul visszatérnek a természetes körforgalomba.

A környezetbarát csomagolóanyagok másik típusát az újrahasznosított műanyagok jelentik. Ezeknek nagyon sok fajtája ismeretes, többféle anyagból készülnek, rengetegféle anyagot tartanak bennük. Hajdan nagyon jó megoldásnak tűntek. Helyettesítik a fát, üveget, fémet, de ezzel szemben használat után veszélyes hulladék lesz belőlük. Mára egy teljes környezetvédelmi iparág épült a műanyaghulladékokra.

A műanyaghulladék újrahasznosítása

A műanyag újrahasznosítható, de csak homogén, egyöntetű formában. A műanyagok különböző formáit nem lehet összekeverni. Ez igaz még a közkedvelt PET-palackok esetében is, különböző műanyagból készül a palack, a kupak és a címke is. Az előbbiekből is látszik, hogy a műanyagok újrahasznosítása komplex feladat. Ráadásul ugyanannak a műanyagnak sem mindig azonos az összetétele, mert a gyártás során különböző adalékanyagokat adnak hozzá (pl. erősítő anyagokat, színezőanyagokat stb.). A problémát az okozza, hogy a szelektív gyűjtés során „vegyes műanyagként” kerül begyűjtésre. Vagyis a feldolgozás előtt jelentős munkaerő ráfordítással anyagfajták szerint szét kell válogatni azt. Ami jelentős költségtényezőt jelent. Habár a kutatók gőzerővel dolgoznak az újabb és újabb műanyag feldolgozási technológiák kifejlesztésén, számos olyan bonyolultabb szerkezetű műanyag van, amelyek újrafeldolgozása vagy egyáltalán nem megoldott, vagy sokba kerül. Ilyen a többrétegű élelmiszer-csomagolások anyaga, de számos elektronikai készülék hőálló, kémiailag stabil anyaga is.

Könnyen belátható, hogy a műanyag zacskók (illetve valamennyi műanyaghulladék) kérdésében csak akkor születik/ születhet megnyugtató megoldás, ha a fenn részletezett négy terület mindegyikén történik előrelépés. Természetesen a legjobb megoldást az jelentheti, ha a négy terület egymást kiegészítve dolgozik az „ügyön”.

Véleményed van?

Korlátozott HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a href hreflang> <em> <strong> <cite> <blockquote cite> <code> <ul type> <ol start type> <li> <dl> <dt> <dd> <h2 id> <h3 id> <h4 id> <h5 id> <h6 id>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.