A szakmában történt (vagy történni fog)
A logisztikai piac digitális kihívásai volt a témája a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetői Klubjának hagyományos konferenciáján novemberben. A tömör, lényegre törő és aktuális tematikájú előadások során elhangzott: a munkaerőhiány miatt ma már az is előfordul, hogy nem szakmai/pénzügyi befektetés vagy piacszerzés, hanem egy működő cég munkaerejének megvétele motivál egy-egy cégfelvásárlást. Volt szó arról is, miért nem terjed el hazánkban a logisztikai időpontfoglaló-rendszerek alkalmazása a fuvarozásban; továbbá a friss és aggasztó hírek a dunai vízi szállításban érdekelt cégek súlyos helyzetéről a folyó alacsony vízállása miatt; valamint arról is, hogy a munkaerőhiány már a hazai ipari szereplők 80-90%-át érinti, s immár nemcsak fejlesztések-beruházások maradnak el, de a működés is instabillá válik.
Jön az e-autó – de mi lesz a hazai autóiparral…?!
Ma Magyarországon kevés olyan autóipari vállalat van, ami a villanymotorral hajtott autók vagy azok komponenseinek gyártását végzi. Ugyanakkor közismert, hogy az e-motorok fejlesztése, forgalmazása – akár a személy-, akár az áruszállítást vagy a mezőgazdasági alkalmazásokat vesszük is alapul – rohamosan fejlődni fog. Elég, ha a statisztikákra pillantunk: Kínában az elmúlt öt évben mintegy 6-szorosára(!), 70ről 580 ezerre nőtt az elektromos autók eladása, és az Európai Unióban is csaknem 5-szörös a növekedés (2013-ban: 55 ezer, 2017-ben 200 ezer ilyen járművet vásároltak). Logikus, hogy a nemzetgazdaságoknak – így a magyar vállalat- és gazdaságirányításnak is – célszerű előretekinteniük, hogy ne váljanak a korszakos technológiai változás veszteseivé. Hazánkban robbanómotoros autók készülnek, ami jelentős hozzájárulás biztosít a beszállítói körnek is – csakhogy az elektromos meghajtású járművek alkatrészigénye sokkal kisebb.
Érdekes adatokat közöl az Inspira felmérése, amit a kkv-szektorban végeztek.
Míg a családi vállalkozásoknak fele (44% kis mértékű, 3% jelentős) létszámhiánnyal, addig a nem családi, kis- és középvállalkozásoknak már az ötöde(!) küszködik jelentős szakalkalmazott-hiánnyal, 35%-uk pedig kisebb mértékben. Az előbbi szegmensben a munkaerőhiányt jellemzően hosszabbított munkaidővel, túlórákkal, szabadidőben vagy hétvégén történő munkavégzéssel próbálják ellensúlyozni, de nehezíti a helyzetüket, hogy nincs kinek kiszervezni a munkát. Létszámbővítésre a családi vállalkozások 64%-a készül a következő 5 évben. A nem családi kkv-k a munkák elvégzését hosszabb vállalási-, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák outsource-olásával taktikázzák ki, és szerencsére nem jellemző a saját munkaerő túlhajszolása. Átmeneti jelleggel kölcsönöznek munkaerőt (40%), hasonló arányban szervezik ki a munkát, harmaduk(!) bizonyos munkaköröket gépesített megoldásokkal helyettesítene.
Madarak helyett drónok az égen
A házhoz szállítási ágazat gyors növekedése, a fogyasztói szokások, az internetes árurendelés és kiszállíttatás növekedése miatt egyre inkább előtérbe kerül, hogy az áruk eljuttatását drónokkal végezzék. Ezek egyre olcsóbbak, míg a munkaerőköltség mindenütt folyamatosan nő. Ugyanakkor a drónok jelenléte egy sor polgári és stratégiai biztonsági kérdést vet fel, nem is szólva arról, hogy a jövőben hozzá kell szoknunk, hogy méhek és madarak helyett gépek tömegei repkednek majd a fejünk felett…A forbes.com szerint máris várható, hogy mind az USA, mind az EU lazítani fog a drónok alkalmazását szabályozó törvényeken. Ennek oka részben a vállalatok érdeke és a technikák biztonságosabbá válása.
Puli a Holdon, űrdemokrácia a Földön.
Tréfás, dühös, provokatív és okos vitákat is gerjesztett a sajtóban (meg a kommentek világában), hogy a kormány űrkutatási biztost nevezett ki Magyarországon. Pacher Tibor fizikus (nemzetközi ismertségű egyetemi tanár, a nemzetközi érdeklődést kiváltó Puli Hold-jármű/képünkön/ programjának vezetője) azzal vette védelmébe az intézkedést, hogy nemcsak értelmes, hanem fontos is az űrkutatás, akár az időjárás-előrejelzés, a katasztrófavédelmi alkalmazások, a terménybecslés, a navigációs rendszerek vagy akár a jövő határellenőrzési feladatai miatt is. Pacher azt is írja (azonnali.hu): a világűr és a kutatás ma már nem a NASA vagy az ESA kiváltsága: a 2000-es évek elejétől megjelenő új szereplők elindították a „világűr demokratizálódását”, és nagyot lökne az országon egy sikeres űrszakma, állami és privát szinten egyaránt.
Környezetszennyező kényelem
Kevéssé köztudott, hogy az interneten rendelt áruk célba juttatásának legnehezebb része az utolsó kilométereken jelentkezik leginkább: míg az interurbán szállítás az összes költség 37, addig a városon belüli utolsó (kilo)méterek az 50%-át teszik ki. További bonyodalom a kistelepülési, tanyai kiszállításoknál (de néha még a városokban is) a pontatlanul jelölt vagy nehezen megközelíthető célpontok elérése.
Miután pedig az online vásárlás mind növekvő piac, nem csoda, hogy a kiszállítás ma már az egyik legnagyobb tényező a környezetszennyezésben: az USA-ban például a közúti járművek 7%-a a házhozszállítási ágazatot szolgálja, és ezzel a károsanyag-kibocsátás csaknem 20%-áért felelős.
Dizájn, logisztika, ökológia
A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő, egy ökoturisztikai központ, és egy fahíd nyerte el a Média Építészeti Díját idén. Mérvadó magyar sajtóorgánumok (többek között a HVG, Index, Magyar Hang, 24.hu, Forbes, Mandiner) újságíróiból álló médiazsűri a Győr–Gönyü-kikitő mellett jelképes különdíjjal ismerte el a Gyergyócsomafalván, fiatal építészek és helyi lakosok által kalákában épített fahidat. A tervek közül a médiumok olvasóközönsége Krajnyák Nándor Bence Rudabányára tervezett búvárbázisát díjazta.
Szerkesztette: Kohout Zoltán
