Közösségformálás a nosztalgia jegyében

A hagyományőrzés és -ápolás nem gazdasági kategória. A múlt ismerete és tisztelete önmagában nem vezet sem hatékonyabb termeléshez, sem nagyobb profithoz. Ennek ellenére az STI Petőfi Nyomda vezetése megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a cég jelenkori munkatársai minél több kapcsolódási pontot találjanak a szakmai és emberi előzményekkel.

Fábián Endre ügyvezető igazgató szerint a múlt ismerete erőt és reményt adhat a nehezebb időszakokban, és a valahová tartozás biztonságát a sikeres időkben. – Meggyőződésem, hogy ha az itt dolgozók ismerik a cég múltját, betekintést kapnak a régvolt kollégák szakmai kihívásaiba, örömeibe, ha tisztában vannak azzal, hogy hová nyúlnak vissza cégük és szakmájuk gyökerei, akkor a saját szerepüket is másként látják. Egyszerre megtalálják a helyüket egy rendszerben, egy közösségben, aminek maguk is nélkülözhetetlen láncszemei – mondja az ügyvezető.

1972 december 3-i Petőfi Népe lapszám két példánya – a fekete-fehér változatot a Kéttemplom-közi nyomdában, magasnyomtató gépen, míg a színes változatot már a Külső-Szegedi úti új telephelyen nyomtatták offset rotációs gépekkel.

Ettől a gondolattól vezérelve képviseltette magát az STI Petőfi Nyomda a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Évszázadok öröksége gazdaságtörténeti kiállításon, mint a 650 éves Kecskemét egyik nagy múltú, meghatározó ipari szereplője. A mai értelemben vett nyomtatás egészen a XV. század közepéig nyúlik vissza, Johannes Gutenberg idejére, de már jóval korábban, a VIII. századból is maradtak fenn nem kézírással sokszorosított szövegek. Az elmúlt évszázadok alatt sok eltérő nyomtatási eljárás fejlődött ki, amelyeknek tárgyi emlékeit vitte közel az érdeklődőkhöz a nyomda kiállított anyaga. A nagy érdeklődésre való tekintettel a visszaemlékezést tovább folytatták „házon belül”.

– A gazdaságtörténeti kiállítás apropóján elindult múltidézés során felmerült bennünk az igény, hogy kifejezzük nagyrabecsülésünket a szakma jelesei előtt. Ekkor jött a nosztalgiakiállítás ötlete, amit összekötöttünk egy névadó ünnepséggel: konferenciatermünket Szilády Károlyról, oktatótermünket pedig Ablaka Istvánról neveztük el – számolt be Fábián Endre.

Szilády Károly nevéhez köthető Kecskemét első nyomdája, amelynek avatóünnepségét 1841. július 1-én tartották. A város és a nyomdászat meghatározó alakja magas színvonalon örökítette át az utókornak a nyomdászmesterséget és a nyomdaipart. Ablaka István 1961-től 1985-ig volt a Petőfi Nyomda igazgatója. Vezetése alatt a cég megszázszorozta termelését, a városban szétszórt kis telepeket összeolvasztotta, állami szervektől pénzt szerzett a fejlesztésekhez. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusban meglátta a fejlődés, valamint a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való áttérés lehetőségét. Ezt követően felgyorsult a nyomda fejlődésének üteme: új telephelyet építtetett, bevezette a legkorszerűbb technológiákat, és elindult a csomagolóanyag-gyártás útján.

Egy igazi menedzserszemléletű igazgató volt, a kommunista rendszer közepén. Ő rakta le a Petőfi Nyomda alapjait, amit ma is építünk tovább – emlékezett Fábián Endre.

Az ügyvezető szerint a szakma múltja a mai vezetőkre, döntéshozókra rója annak a felelősségét, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék ennek a gyönyörű mesterségnek a hagyományait. Ezt szolgálta a február 5-én, Szilády Károly születésének napján megnyitott kiállítás is, ahol a cég dolgozói a nyomdaipar múltját idéző tárgyi emlékekkel, az utóbbi fél évszázad fontos eseményeit dokumentáló folyóiratokkal és a múltszázadban készült fotókkal ismerkedhettek.

no