fbpx

A logisztikai szolgáltatások jelene és jövője Magyarországon

Írta: Szerkesztőség - 2013 november 25.

– Hogyan látja a logisztikai ágazat és ezen belül is a közúti szállítás működését az idei év eddig eltelt részében?

Nagyon köszönöm kérdésének második részét, mert a teljes logisztikai ágazatra vonatkozóan nem érzem magam kompetensnek, a közúti fuvarozás/szállítás esetében talán inkább.

Nos, a kérdésre egyenlőre- nem lehet teljes értékű választ adni, mivel az év közepén vezették be a használattal arányos útdíj rendszerét, amely jelentős változást és mondjuk ki – költségnövekedést jelent az áruk továbbításával és szállításával foglalkozó vállalkozásoknál. És bár meggyőződésünk, hogy mint minden költséget, ezt is maradéktalanul érvényesíteni kell a fuvardíjban, ez a folyamat messze nem ilyen egyszerű, és nem is gyors lefolyású. Ráadásul, mint tudjuk, minden árunak – elsősorban a rugalmas keresletű áruknak – van egyfajta fuvardíjtűrő képessége, amely mind a beszerzési, mind az ellátási logisztikára hatással lehet. Ezt ma még pontosan nehéz felmérni. De ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy a gazdaság állapota, amit a fuvarozásé hűen tükröz- általában hogyan alakult az idei évben, akkor sajnos nagy előremozdulásról nem számolhatunk be, nyugodt szívvel nem állítható, hogy a 2008 óta tartó válságnak vége lenne, s ez különösen igaz a belföldi szektorra. De idén legalább már megállt a teljesítmény csökkenése.

 

– Hogyan látja a logisztikai ágazat és ezen belül is a közúti szállítás működését az idei év eddig eltelt részében?

Nagyon köszönöm kérdésének második részét, mert a teljes logisztikai ágazatra vonatkozóan nem érzem magam kompetensnek, a közúti fuvarozás/szállítás esetében talán inkább.

Nos, a kérdésre egyenlőre- nem lehet teljes értékű választ adni, mivel az év közepén vezették be a használattal arányos útdíj rendszerét, amely jelentős változást és mondjuk ki – költségnövekedést jelent az áruk továbbításával és szállításával foglalkozó vállalkozásoknál. És bár meggyőződésünk, hogy mint minden költséget, ezt is maradéktalanul érvényesíteni kell a fuvardíjban, ez a folyamat messze nem ilyen egyszerű, és nem is gyors lefolyású. Ráadásul, mint tudjuk, minden árunak – elsősorban a rugalmas keresletű áruknak – van egyfajta fuvardíjtűrő képessége, amely mind a beszerzési, mind az ellátási logisztikára hatással lehet. Ezt ma még pontosan nehéz felmérni. De ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy a gazdaság állapota, amit a fuvarozásé hűen tükröz- általában hogyan alakult az idei évben, akkor sajnos nagy előremozdulásról nem számolhatunk be, nyugodt szívvel nem állítható, hogy a 2008 óta tartó válságnak vége lenne, s ez különösen igaz a belföldi szektorra. De idén legalább már megállt a teljesítmény csökkenése.

– Véleménye szerint a logisztikai rendszer befolyásolja-e vállalataink versenyképességét, s amennyiben igen, milyen formában?

Mindenképp. A költségek alacsony szinten tartása, valamint az idő (ami, mint tudjuk, pénz) a versenyképességben döntő szereppel bírnak. Nincs új a nap alatt, ha jobban belegondolunk, a logisztika önmagában a folyamatok ésszerűsítéséről, szervezettségéről, a költségek minimalizálásáról szól, a szolgáltatási színvonal magas szintjének megtartásával. Ha pedig egy kicsit fuvarozói oldalról nézzük a kérdést, a logisztikai költségek csökkentésére történő, egyébként érthető törekvés egy-egy fuvarozó vállalkozás szemszögéből egyáltalán nem kedvező. De ezzel szembe kell mindenkinek néznie, s megtalálnia rá a válaszokat. Talán nem véletlen, hogy például az üres futások aránya immár évek óta folyamatosan csökken, s ez össztársadalmilag kedvező.

 

– A logisztikai szempontból fejlett vállalati kör milyen működési és piaci jellemzőkkel írható le?

E kérdésnek a teljes körű megválaszolására nem vállalkozom, inkább csak kiragadnék néhány elemet. Amire már fentebb is utaltam: a magas színvonal mellett a hatékonyság alapvető a sikerhez. Ehhez pedig kellenek a modern eszközöket bátran alkalmazó vezetők. Gondolok itt pl. a flottakövető eszközökre, de az Internet világában való jártasság is elengedhetetlen ma már. Tudni kell alkalmazkodni a sűrűn változó jogszabályi környezethez, az információ annak a számára érték, aki gyorsan hozzájut. Az egyre sokasodó adminisztráció automatizálása is komoly megtakarítást jelent, valamint a vállalkozás minél szélesebb és gyorsabb elérhetősége is versenyelőny.

A piaci szempontból talán legfontosabb ma már, hogy több lábon kell állni. A válság megmutatta, hogy amúgy stabil vállalkozások is pillanatok alatt térdre rogyhatnak, ha a megbízók bezárják a kaput. Ezeken felül egyesületünk igyekszik olyan szolgáltatásokat nyújtani, amik a hatékonyságot több oldalról is megtámasztják. Vásárlói csoportként működik a tagság pl. üzemanyag-kártya használata, vagy flottakövető eszközök beszerzése tekintetében, viszont a szakmacsoportot érintő legfontosabb információk közlésére használt hírlevél, vagy maga az egyesület web-portálja is ide sorolandó. Fontos, tehát, a szakmai szervezetekben való részvétel, mert ezeken a fórumokon a tapasztalataikat is meg tudják osztani, de a mi munkánkat is segítik, amikor pl. a szakma szabályozási környezetének kialakításában és alkalmazásában megpróbáljuk képviselni a gyakorló vállalkozásokat.

 

– A logisztikai rendszer stratégiai szintű kezelése ma Magyarországon a piaci versenyképesség fontos feltétele. Különösen igaz ez az értékesítési logisztikára.  Hogyan értékelné a hazai logisztika és ezen belül is a közúti szállítás jelenlegi állapotát?

Ez egy kimagaslóan mobilis ágazat, ami azt jelenti, hogy nem lehet a vállalkozást és a szolgáltatást térben összekapcsolni. „Magyarul” ez annyit jelent, hogy gyakorlatilag bármilyen székhellyel rendelkező vállalkozás tud fuvarozási tevékenységet végezni hazánkban, ez által viszont a versenyképesség élet-halál kérdése. Sajnos, úgy látjuk, hogy az Európai Unió szélén ez a kérdés nagyon nehezen kezelhető. Az uniós kötelmek által nem sújtott, keleti országbeli fuvarozók komoly veszteségeket okoznak a magyar versenytársaiknak, és ez által az egész nemzetgazdaságnak is. Igaz ez még akkor is, ha jogszerűen végzik tevékenységüket, de bizony tagjaink nagyon sok jogszerűtlen magatartást is jeleznek. Ez utóbbi ellen hatékonyan kell(ene) fellépni.

 

– Véleménye szerint mi a gátja annak, hogy hazánk méltó helyre kerüljön Európa logisztikai vérkeringésében?

Nem tudom, nem vagyunk-e a méltó helyen, lehet, hogy igen. A közúti fuvarozóink pedig az európai fuvarpiacon jól állják a sarat, összteljesítményük nő. Ebben nagyon komoly szerepe van azon versenyképességi intézkedéseknek, amelyek érdekképviseleti javaslatra az előző években megszülettek.

A közúti fuvarozásról (hatályos nevén: árutovábbításról) szólva tisztában kell lenni azzal, hogy az alágazat a hazai GDP és az államháztartás bevételének egyaránt 6-6%-át termeli meg, ezek nagyon komoly számok.

 

– A logisztikai rendszer teljesítményének és működésének jellemzőit jelentősen befolyásolja-e az, hogy az adott cég többségi magyar, vagy többségi külföldi tulajdonú? Meglátása szerint függ-e a logisztika színvonala a vállalat tulajdonosi struktúrájának ilyen jellegű összetételétől? 

Véleményem szerint direkt összefüggés nincs. Nagyon nem mindegy az sem, hogy mely országról van szó, a piachoz való hozzáférésére lehet ez hatással. Egy vállalat működésének színvonala nagyban személy-függő is. Ha a külföldi tulajdonos és/vagy menedzsment hoz magával egy olyan „kultúrát”, ami ezt segíti, akkor lehet szó arról, hogy ez befolyásolja a színvonalat, de magasan kvalifikált vezetők szerencsére itthon is szép számmal vannak. A vezető, döntéshozó személye kulcsfontosságú.

 

– Hogyan látja saját szakmáján belül a fejlődési lehetőségeket, a logisztikai iparág tendenciáit az elkövetkező években?

Mint előbb említettem, a hazai gazdaság teljesítménye erre alapvető hatással van. Mindenképp a magyarországi termelési volumennek kell nőnie ahhoz, hogy a mi ágazatunk is további fejlődésnek indulhasson, azt ugyanis nem gondolom, hogy a harmadik országos piaci lehetőségekben még jelentős tartalékok lennének. Azonban ez még nem jelenti automatikusan a magyar fuvarozó vállalkozások helyzetbe kerülését, patrióta szakmapolitikát kell folytatni ahhoz, hogy ez így legyen, ahogy korábban is utaltam rá, meg kell védeni a magyar vállalkozások piacát Magyarországon.