Az egészség értéke Magyarországon
Az értékrend befolyásolja a fogyasztók termékválasztási döntéseit. Az egészség megőrzését az egészséges életmód értéktudata és az erre alapuló szokásrendszer és viselkedés támogatja (Buda, 1994). A hazai lakosság körében kiemelt téma az egészség, az egészséggel kapcsolatos szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek az életvitel és a fogyasztói döntések során. Magyarországon igen sokan azt vallják magukról, hogy fontos számukra az egészségük és vigyáznak rá. Érdekes ezt összevetni azzal, hogy a magyarok egészségi állapota, várható élettartama az Európai Unió tagországaival összehasonlítva sajnálatos módon elmarad. Nem figyelünk egészségünkre: a hazai megbetegedési és halálozási mutatók nem tükrözik azt, mint ami az ország gazdasági és földrajzi adottságaiból, a lakosság genetikai állományából adódna. Az egészséget tehát értéknek tartjuk, ám meglepő módon ez a családi költségvetésekben nem mutatkozik meg az első tíz legfontosabb tétel áttekintésekor.
Döntéseinket befolyásoló tényezők
Az értékek sokszínűsége és az egymásnak ellentmondó értékrendek együttes megléte a fogyasztói társadalomban természetes jelenség. Úgy tűnik, életvitelünkről magunk dönthetünk, ugyanakkor az egészség fontosságának megítélését és az egészséges életmód iránti elkötelezettséget demográfiai mutatók is meghatározzák. Döntéseinket befolyásolja társadalmi-gazdasági helyzetünk, műveltségünk, szociokulturális környezetünk. Az egészség gazdasági, társadalmi és politikai érték is egyben (Forgács, 1987).
A referenciacsoportok szerepe is meghatározó a fogyasztó számára (Kotler, 1998), hiszen követi annak vásárlási, fogyasztási szokásait. Magyarországon a referenciacsoportnak számító magasabb társadalmi osztályokhoz tartozók jellemzően nyitottabbak az egészséges életmód iránt. Jellemzően a média által közvetítve az egészség tulajdonképpen divattá vált. Ideális esetben az optimális családi egészségmagatartás lenne megfelelő, és a családtagok az egészségtudatosságot generációról generációra adhatnák tovább.
Az egészséges táplálkozás leginkább a betegségek gyógyításának formájaként, vagy egészségvédő magatartásként mutatkozik meg. A kockázatok elkerülésére, csökkentésére irányuló fogyasztói magatartás megjelenését az élelmiszeripar és a tudomány fejlődése segítette elő. Ez olyan élelmiszerek választását jelenti, melyekkel megelőzhetők az esetleges egészségügyi problémák. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos motivációk közé tartoznak a betegségek, allergiák miatti speciális igények (pl. lisztérzékenység), a test esztétikai megjelenésével kapcsolatos igények, szépségnormák követése (pl. fogyókúra), továbbá a káros tényezők elhárításának igénye (pl.: tartósítószerek kerülése).
Az egészséges táplálkozásra odafigyelők lakosságon belüli arányát ma még nem tekinthetjük jelentősnek. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben már a fiatalok is meghatározóvá váltak az egészséges élelmiszereket előnyben részesítők csoportjának összetételében. A magas végzettség és jövedelem napjainkban is meghatározó az egészségtudatos táplálkozást illető fogyasztói magatartásban (Törőcsik, 2011).
Ár-érték arány
A kutatási eredmények szerint a magyarok számára egy élelmiszer kiválasztása során általánosságban a jó minőség a leginkább meghatározó szempont. Az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontok felértékelését határozottan tükrözi a mesterséges adalékanyagok elutasítása, az összetevőkre vonatkozó nagyobb odafigyelés (pl. szénhidráttartalom) és a bio-élelmiszerek iránti egyre szélesebb körű érdeklődés (Szente, 2005). Mivel mindez befolyásolja az ár-érték arányának megítélést, hangsúlyozandó, hogy a magyar fogyasztók jellemzően hajlandók fizetni a magasabb minőségért, az egészségvédő hatásért (Kovács, 2003).
Az irodalomjegyzék szerkesztőségünkben elérhető.
