A szakcégek képesek az ember, áru és a környezet megvédésére, de elkél az erősebb szabályzás
Egyes felmérések szerint a világon óránként megsérül egy ember a rakomány biztonsági hiányosságai miatt. Ráadásul nemcsak az ember sérülékeny, hanem természetesen a szállított áru és a természeti környezet is. A rakománykezelés tehát – a szó átvitt és közvetlen értelmében – többrétegűen óvja/óvná az ember érdekeit. Kérdés, megteszünk-e mindent, és mit teszünk e sokrétű cél érdekében.
Altatás után is átfogó megoldás kell
Csak Magyarországon a szállítási, raktározási szegmensben érintett cégek durván 2,2-2-5 billiós értéket állítanak elő (ez a hazai bruttó hozzáadott érték bő 6%-a), és több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak. Évente (az összes modalitást ideértve) körülbelül 310 millió tonna árut mozgatnak, és 50-60 árutonna-kilométert teljesítenek.
E néhány adat is érzékelteti, amire a csomagolástechnikai profilú Manupackaging Hungary Kft. is felhívja a figyelmet: a csomagolástechnológia részeként a rakományképzés komoly emberi és dologi biztonsági kihívás is. – Az a tapasztalatunk, hogy bár nő az érdeklődés a környezetkímélő és a biztonságot nagyobb mértékben szolgáló megoldások iránt, sok megoldás még mindig kapkodva, szorosan csak a költségekre fókuszálva alakul ki – mondja Arató Gábor. A cégvezető szerint mivel még az EU-ban is gyakran előfordulnak balesetek a rakatolás miatt, elkélne a szigorúbb szabályozás a biztonságosabb technikák, eljárások érdekében.
– Ugyanakkor nemcsak az áru és a kezelő személyzet biztonsága a fontos, hanem a környezeté is. Olyan csomagolási módokat kell bevezetnünk és elterjesztünk, amelyek valóban illeszkednek a körforgásos gazdaság rendszerébe. Nem elég lebomló anyagokkal dolgoznunk, de gondoskodni kell a felhasznált csomagolóanyagok visszagyűjtéséről is.
Az ipari, szállítmányozási és agrárprofilú csomagolástechnológiai megoldásokban utazó Manupackaging például mindennek megfelelően olyan anyagot fejlesztett ki, amely a szokásos ipari-szállítmányozási viszonyok között „alszik”, azaz teljesíti a küldetését: védi az árut, ám a megfelelő komposztálóba vagy a természeti környezetbe kikerülve „felébred”, és a benne lévő adalékanyagok révén lebomlik, és a talajgombák, -baktériumok tápláléka lesz.
– Emellett fontos az is, hogy ne csak speciális anyagféleségeket, hanem anyagmegtakarítással járó technológiákat is ajánlani tudjunk a partnereinknek – teszi hozzá Arató Gábor, aki szerint mind több felhasználó hajlandó akár plusz költségeket is vállalni annak érdekében, hogy a személy- és árubiztonság mellett a környezetvédelmi és anyagtakarékossági szempontok is érvényesüljenek.
– Ezeket a folyamatokat is erősíthetnék a szigorúbb előírások. Ma a szállítmányozók, rakományképzők főleg saját érdekükben gondoskodnak a biztonsági, környezetvédelmi szempontokról, de ez nem minden esetben elegendő – mutat rá a Manupackaging vezetője.
Dőlésben is megfogni a zsákos árut
Ugyancsak egy speciális, de gyakori problémára fejlesztett ki megoldást egy hazai cég: az úgynevezett free flowing (szabadon áramló, folyó) áruféleségek: száraz homok, pelletek, porok, magok, műtrágyák és hasonlók csomagolásának a megoldására. Közismert, hogy az ilyen árukkal töltött zsákok nemcsak szállítás, hanem tárolás vagy raktári mozgatás közben is változtatják alakjukat, sűrűségüket, így a kezdetben esetleg stabil rakatolás idő- és menet közben megváltozik, instabillá, ezzel veszélyessé válik mind az áru, mind a rakatkezelők, mind a szállítás biztonságára. A Foltrade Kft. Abrafol zsákjainak érdesített, tépőzárszerűen tapadós felülete ezt akár további rakománystabilizáló eszköz (sztreccsfóliázás, pántolás, zsugorsapka, rekeszezés stb.) nélkül úgy oldja meg, hogy akár 30 fokos dőlésszögnél is egymáson állva maradnak a raklapon kötésben lerakott homokos, vetőmagos, vagy más hasonló árut tartalmazó zsákok. – A megoldás a hűtőházi logisztikában is kiemelten érvényesül, hiszen a szinte folyamatosan deresedő műanyag zsákok egyébként sima és a dértől, párától csúszós felülete sok veszélyt okozhat. Az érdesített felület itt is stabil rakatolást tesz lehetővé – mondta Mandzsu József tulajdonos-ügyvezető. Noha a technológiájuk több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, ma is sokrétű előnyt nyújt a cikkünkben visszatérően kiemelt területeken. Egyrészt a megbízók számára lehetővé teszi a komoly kiadáscsökkentést (a tapadós felületű zsákok ára kevesebb mint kétharmada az ugyanolyan tömegű áru csomagolására alkalmas kartonnak), és bő 60%-kal kisebb a ráeső termékdíj. Ugyanakkor mindezen előnyök mellett is biztosítja a megfelelő hatékonyságot. – Tény, hogy ez drágább, mint egy sima polietilén zsák, de eddig még aki kipróbálta, nemcsak megmaradt mellette, hanem ajánlgatja is, mert a biztonsági és logisztikai alkalmazhatósága meggyőző. A rakományképzésben pedig általánosan érvényes alapelv, hogy a költségeket nem érdemes egy szegmens kiemelésével vizsgálni. Az egész logisztikai láncot, egyben kell költség és megtérülés viszonyában mérni. Lehet, hogy egy csomagolási megoldás drágább, mint a legolcsóbb, de a raklapokon vitt áru esetleges szétborulása miatti plusz raktári vagy szállítmányozási munkát, a sérülésekből eredő kárt is összesítve könnyen kiderül, miért érdemes a csomagolástechnikai cégek szakembereinek a szakmai javaslataira hallgatni – hangsúlyozza Mandzsu József.
Egymásra mutogatás helyett komplex megoldás
A rakományképzésben és -kezelésben mindig sok a gazdaságtalan, szakmaiatlan és sok esetben hanyag megoldás, ami nemcsak felesleges kapacitásokat köt le és költségekkel jár, hanem a biztonsági szempontokat is figyelmen kívül hagyja – így összegezhetőek a Metria Kft. vezetőjének megállapításai. – A szállítmányozókat gyakran nem is érdekli a rakomány és a szállítási folyamat biztonsága, aztán, ha kár következik be, akkor kezdődik az egymásra mutogatás: kinek a hibájából ered a sérülés. Még ma is előfordul, hogy „házilag” kezdik ácsolni a konténerbe a raklapokat, vagy nincsenek felkészülve a szállítás közbeni, akár extrém körülményekre, és lassan nő azoknak a megrendelőknek a száma, akik felmérik, hogy technológiában, árban, tervezésben összetett kérdéskör a rakomány biztonságos szállítása – vallja Méry Gábor. A csomagolástechnikai cég vezetője szerint már nem is elegendő csomagolást értékesíteni: komplex válaszokat kell tudni adni a megrendelőnek. – Nálunk több évtizedes tapasztalatunk van amögött, hogy bármilyen feladatra tudunk teljes körű, hatékony árurögzítési megoldásokat javasolni akár hevederes lekötésről, akár súrlódásnövelésről, akár felfújható párnazsákos vagy sok-sok más eljárásról legyen szó, és mindezt olyan költséghatékonysággal, ami mind a logisztikai feladatokra fordított időt, anyagfelhasználást érinti. Előfordul például, hogy szinte menet közben, a rakodás folyamán kell tervezni, amihez az előzetes sémák, tapasztalat adja a segítséget – vázolja a feladat összetettségét Méry Gábor.
Mindebből eredően a Metriánál is valóban extrém kihívásokra is kellett rakományképzési megoldást találni. Az egyik ilyen egy Afrikába irányuló szállítás volt, aminek a keretében egy 45 méteres, egysínű vasúti elemet kellett csomagolni (lásd fent). A végül 2 darabban szállított (20 és 25 méteres és 20-25 tonnás) elemek végül egy 5 méter magas és 4 méter széles rakatot alkottak – speciális zsugorfóliás csomagolással, amellyel lényegében a saját súlyukkal lehetett elszállítani a rakományt. Méry Gábor emellett rámutatott: jó, ha a partnercégnél dolgozik csomagolástechnológus, de ha nem, akkor a szakcégnek kell választ adni a kármegelőzés, a költség- és anyagfelhasználás-csökkentés, a rakománystabilitás komplex kérdéseire.
