fbpx

Az innovatív csomagolás versenyelőny, de csak ha védett

Írta: Transpack-2020/IV. lapszám cikke - 2020 augusztus 29.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Amikor az üzletben egy csomagolt terméket veszünk a kezünkbe, nem is gondolunk arra, hogy csupán maga a csomagolás, a csomagolóanyag vagy a termék becsomagolásának mikéntje mögött milyen sok szellemi munka áll, hogy a technológia fejlődése során mennyi új műszaki megoldás született.

A kutatás, fejlesztés és innováció nem állhat meg

A csomagolással, a csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeink egyre magasabbak. Nem elég, hogy tetszetős, vonzó, felhasználóbarát és védi a terméket, hanem az egyre szigorodó környezetvédelmi törekvések mellett a piac és a fogyasztók növekvő igényeinek is folyamatosan meg kell felelniük. Mindez korszerűbb csomagolóanyag gyártására és felhasználására, fejlettebb csomagolási eljárások kidolgozására, valamint modernebb gépek és berendezések készítésére és alkalmazására sarkallja az ipart.

Vásárlóként nap mint nap szembesülünk a változással, a fejlődés eredményével, amikor az árut levéve a polcról azt tapasztaljuk, hogy a csomagolást könnyebb kinyitni, vagy vissza lehet zárni a megmaradt terméket. Vagy például kisebb lett a zárókupak, illetve a csomagolás felhasználóbarátabbá vált a cseppmentes termék kiadagolás révén.

A kutatás, a fejlesztés és az innováció (K+F+I) tehát nem állhat le egy csomagolóanyagot vagy csomagolást gyártó cégnél: ha a piacon kíván maradni, vagy ha a versenyelőnyét meg kívánja tartani, úgy folyamatosan és tudatosan kell fejlesztenie a termékpalettáját.

A kutató-fejlesztő munka természetesen extra költséget jelent a cégnek. Viszont ennek eredményeként létrejött műszaki megoldások, az alkotó elme által létrehozott szellemi termékek – amelyek többnyire a cég tulajdonát képezik – értéknövelők, és óvni kell a versenytársak elől. Hiszen ha egy innovatív csomagolással versenyelőnyt lehet szerezni, akkor a konkurensek igyekeznek lemásolni az új megoldást.

Miként védhetjük meg a szellemi termékünket és tulajdonunkat, s hogyan bánjunk vele?

A szellemitulajdon-védelemnek szabályrendszere van, s a polgári jog külön területe. Kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogokat biztosít a szellemi alkotások (pl. találmányok, művészeti és tudományos alkotások, védjegyek, márkanevek) létrehozói számára; így nyújt jogi védelmet.

A szellemitulajdon-jognak két fő ága van, az iparjogvédelem és a szerzői jog. A szerzői művek (mint az irodalmi és művészeti alkotások) esetében a jogi védelem a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik, azt nem kell külön hatósági eljárással megerősíteni. Az iparjogvédelem körébe tartozó alkotások jogi védelme ezzel szemben egy hatósági folyamat eredménye lesz.

A szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, www.sztnh.gov.hu), amely 1896 óta szolgálja a magyar iparjogvédelem ügyét.

De mire is terjed ki az iparjogvédelem?

Az iparjogvédelem körébe tartoznak különösen a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták) és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők. A megszerzett oltalom alapján az oltalom jogosultjának kizárólagos joga van az oltalom szerinti megoldás hasznosításra. A kizárólagos hasznosítási jog alapján az oltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet: többek között, aki engedélye nélkül előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, raktáron tartja vagy az országba behozza az oltalom szerinti megoldást. Ebből már látható, hogy amennyiben egy cég vagy vállalkozás nem szeretné, hogy a szellemi termékét leutánozzák/hamisítsák, akkor mindenképpen védenie kell azt. Éppen ezért egy-egy termék fejlesztésekor nem csupán a kutatás-fejlesztési szempontokat kell mérlegelni, hanem azokhoz szorosan illeszkedve szükséges egy átgondolt iparjogvédelmi stratégiát is kidolgozni. Ez a későbbiekben a cég piacképességét hatékonyan segítheti.

Az iparjogvédelmi stratégia kialakítása leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cég végig gondolja az új termékével elérni kívánt céljait. Ezek között szerepelnie kell például a potenciális hazai vagy nemzetközi piac felmérésének, a célközönségnek és egyéb gazdasági paramétereknek. Ezekhez a megfontolásokhoz kell hozzáilleszteni azt, hogy pontosan melyik szellemi termékére kíván a cég jogi védelmet szerezni.

Amint az előzőkből is láthatóvá vált, az iparjogvédelem egy szerteágazó oltalmi rendszer, és az általa kínált különböző oltalmi formák eltérő célokat szolgálnak. Ezáltal eltérő oltalmi időt, azaz eltérő ideig érvényes monopol jogokat biztosítanak, ugyanakkor megfontolt és tudatos használatukkal egy cég, vállalkozás mind a műszaki megoldásait, mind pedig a piaci jelenlétét és ismertségét iparjogvédelmileg is meg tudja alapozni.

Ahhoz, hogy az oltalmak területén tovább léphessen valaki, fontos megismerni az iparjogvédelmi formákat és azt, hogy melyiket milyen esetben érdemes vagy célszerű választani.

A szabadalmi oltalom lejárat után nem hosszabbítható

A szabadalmi oltalom a találmányok oltalmazására alkalmas. Fontos tudni, hogy egy találmánynak minden esetben valamiféle műszaki probléma megoldására kell irányulnia, és ennek a megoldásnak világviszonylatban újnak is kell lennie. Vagyis egy találmányból csak akkor lehet szabadalom, ha az új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható.

A szabadalmi oltalom időtartama 20 év lehet, vagyis ez alatt az idő alatt kizárólag a szabadalom jogosultja – vagy akinek engedélyt ad – hasznosíthatja az oltalom alatt álló műszaki megoldást. A 20 éves oltalmi idő lejártát követően a szabadalmi oltalom nem hosszabbítható meg. A megoldás közkinccsé válik, amit bárki szabadon felhasználhat, továbbfejleszthet, ezzel is hozzájárulva a műszaki fejlesztések előrehaladásához. A szabadalmi oltalom megadása egy hatósági eljárás keretében történik, amely során az SZTNH megvizsgálja, hogy a szabadalmi bejelentés megfelel-e minden előírt feltételnek.

Használatiminta-oltalom – jóval egyszerűbb eljárás

Amennyiben egy cég vagy vállalkozás csak kisebb volumenű vagy jelentőségű fejlesztéseket hajt végre, amelyek esetleg nem ütik meg a szabadalmakkal szembeni elvárásokat, akkor sem szabad lemondani a létrejött műszaki megoldás jogi védelméről.

Ilyenkor jöhet szóba a használatiminta-oltalmi bejelentés. Használatiminta-oltalommal védhetők olyan megoldások, amelyek egy tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkoznak, amennyiben azok újak, feltalálói lépésen alapulnak és iparilag alkalmazhatóak.

Fontos azonban tudni, hogy a találmányokkal szemben a használati mintákra vonatkozó bejelentések esetében nem szükséges vizsgálni, hogy a megoldás világviszonylatban újdonság-e. Ebből adódóan itt a szabadalmi eljárásnál jóval egyszerűbb és rövidebb eljárásra lehet számítani, az oltalom azonban kevésbé erős. A használatiminta-oltalmi bejelentések olcsóbbak, mint a szabadalmi bejelentések, az oltalmi idő pedig 10 év lehet. Lényeges, hogy a szabadalmi oltalomhoz hasonlóan a használatiminta-oltalom 10 éves oltalmi ideje sem hosszabbítható meg.

A dizájn jogilag a termék külső megjelenését védi

Míg a szabadalom és a használatiminta-oltalom egy terméket vagy megoldást műszaki szempontból oltalmaz, addig a formatervezési mintaoltalom (vagy más néven dizájn) a termék külső megjelenésének a jogi védelmét szolgálja.

Formatervezési mintán a termék egészének vagy egy részének, illetve díszítésének külső jellegzetességeit (pl. a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület jellegzetességei) értjük. Minden új és egyéni jellegű minta – így akár a csomagolás egészének megjelenése, akár a csomagolások grafikája – részesülhet formatervezési mintaoltalomban. Egy bejelentésben akár 50 különböző mintára is igényelhető oltalom. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy egy adott csomagolás eltérő színben már külön mintának minősül. Az oltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.

A szabadalmi és a használatiminta-oltalommal ellentétben a formatervezési mintaoltalom öt évre szól, és még négy alkalommal, további öt-öt évre, megújítható, így egy minta megjelenése összesen 25 évig állhat oltalom alatt.

A védjegyoltalom a nemzetközi kereskedelem és a modern gazdasági verseny elengedhetetlen eszköze

Az iparjogvédelem területén fontos szerepet tölt be a védjegyoltalom is, mely a nemzetközi kereskedelem és a modern gazdasági verseny kialakulásának elengedhetetlen eszköze volt és a mai napig is az.

Az árujelzők csoportjába tartozó védjegy fő funkciója az egyes piaci szereplők, illetve az általuk kínált áruk és szolgáltatások azonosítása, valamint egymástól való megkülönböztetése. A védjegy megkülönböztető szerepe által segíti a fogyasztók tájékozódását és a piaci versenyt. A reklámozás és marketing terén is nélkülözhetetlen, ugyanis a védjegyek jelentős befolyással bírnak a fogyasztói döntésekre.

A leggyakoribb és legismertebb védjegyek a szó, a jelmondat és az ábrás védjegyek, azonban kevésbé ismert, hogy védjegy lehet egy fényjel, hologram, hang, mozgás-, pozíció-, multimédia-megjelölés vagy térbeli alakzat, de akár az áru vagy a csomagolás formája is (feltéve, hogy alkalmas a megkülönböztetésre).

A védjegyoltalom az oltalmazni kívánt megjelölés lajstromozásával keletkezik, és a bejelentés napjától számított tíz évig tart, de további tíz éves időtartamokra korlátlan ideig meghosszabbítható. Csak hazánk területére terjednek kiLátható, hogy az eltérő iparjogvédelmi oltalmi formák aktív használatával egy csomagolástechnikai termék többszörösen is oltalmazható. Ha sikerül egy új terméket létrehozni, úgy az használatiminta- vagy szabadalmi oltalomban is részesülhet, miközben egy új dizájnnal (pl. a csomagolás alakja vagy formája) formatervezési mintaoltalmat, egy jól megválasztott és a versenytársakétól különböző árujelzővel pedig egy olyan védjegyoltalmat is szerezhet a cég, ami hosszú évekre jelentős versenyelőnyt biztosíthat.

Bár az iparjogvédelmi jogszerzések mindenhol – így Magyarországon is – díjkötelesek, nem szabad elfelejteni, hogy az iparjogvédelembe fektetett pénz hamar visszatérül az általa elért piaci eredményeknek köszönhetően.

Fontos azonban tudni, hogy a nemzeti szabadalom, használatiminta, formatervezési minta és védjegy oltalma kizárólag Magyarország területére terjed ki, ezért határon túli vagy nemzetközi piacra lépés esetén célszerű az érintett országban is nemzeti oltalmat szerezni. Ezt a különböző oltalmi formák esetében eltérő módokon lehet megtenni, de minden esetben lehetőség van arra, hogy Magyarországról indíthassuk el a külföldi oltalomszerzést. A szellemi termékünk védelme rendkívül fontos. Bármely oltalmi formát is kívánjuk választani, az oltalom megszerzéséhez a jogi védelemre irányuló eljárást időben el kell kezdeni. A lehetőségekről ajánlatos tájékozódni az SZTNH honlapjáról (www.sztnh.gov.hu) vagy akár személyesen is az ügyfélszolgálatnál.