fbpx

Az új EU-stratégiát követő autóipari nagyvállalatok kezdeményezései a karbonsemleges jövőért

Írta: Transpack-2021/I. lapszám cikke - 2021 február 20.

Az Európai Bizottság 2020. december 9-én tette közzé a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiáját egészen 2050-ig. 2030-ig konkrét terveket tartalmaz, és előirányoz 82 kezdeményezésből álló cselekvési tervet is a következő négy évre az európai gazdaság karbonsemlegessé tétele jegyében.

 

A fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó EU-stratégia

A stratégia célja, hogy az uniós közlekedési rendszer zöld és digitális átállással fenntarthatóbbá, a jövőbeli válságokkal szemben pedig ellenállóbbá váljon.

A stratégia előkészítése már a 2016. július 20-án kiadott közleményben is olvasható: az alacsony kibocsátású mobilitás elengedhetetlen részét képezi a karbonszegény gazdaságra való általánosabb szintű átállásnak, amely Európa versenyképességének megőrzéséhez, valamint a személyekkel és árukkal kapcsolatos mobilitási szükségletek kielégítéséhez szükséges. Az Európa üvegházhatású gázkibocsátásának közel negyedét okozó közlekedés a városi légszennyezés fő oka. Egyértelmű cél tehát, hogy az évszázad közepére az 1990-es adatokhoz képest legalább 60%-kal csökkenteni kell ezt a szintet, és haladni kell a kibocsátás-mentesség felé.

 

töltőállomás

 

Közlekedés helyzete Európában

A közlekedés az uniós GDP mintegy 5 százalékát teszi ki, és Európában több mint 10 millió embert foglalkoztat. Emiatt a közlekedési rendszer létfontosságú az európai vállalkozások és a globális ellátási láncok számára. Ugyanakkor a közlekedésnek társadalmi költségei is vannak: az üvegházhatású gázok és szennyezőanyagok kibocsátása, zaj, közúti balesetek és forgalmi torlódások. Napjainkban a közlekedésből származó kibocsátások az EU teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy egynegyedét teszik ki.

A stratégia alapot jelent ahhoz, hogy az uniós közlekedési rendszerben végbemehessen a zöld és digitális átállás; a közlekedési rendszer ellenállóbbá váljon a jövőbeli válságokkal szemben. Ennek eredményeként, ahogy azt az európai zöld megállapodás is tartalmazza, 2050-ig 90%-os kibocsátáscsökkentés érhető el az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően.

 

Az autóipari óriásokkezdeményezései

Az EU karbonsemlegességről szóló előírások megvalósulásának támogatására a Daimler Truck AG, az Iveco, az OMW, a Shell és a Volvo Csoport bejelentette, hogy együtt terveznek meg egy olyan hidrogénnel hajtott tehergépjárművet, amely tömeggyártásra is alkalmas lesz. Az öt nagyvállalat elképzelése szerint, amennyiben a szereplők összehangolják a karbonsemleges hidrogénnel hajtott teherautókat célzó fejlesztéseiket, reális cél lehet a 2020-as évek végére egy új iparág megszületésével a jármű sorozatgyártásának megkezdése.

A járművek üzemeltetéséhez hidrogénes töltőállomásokra és más infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. A tervek szerint a hidrogénes tehergépjárművek elterjedése Európa azon részén kezdődhet, ahol elsőként válnak adottá azon feltételek, amelyek szükségesek a járművek üzemeltetéséhez. A H2Accelerate (H2A) résztvevői azzal számolnak, hogy a fejlesztések első szakaszában állami támogatásokra is szükség lesz a fejlesztésekhez. Így elsőként az együttműködő vállalatok közösen keresnek támogatókat a projekthez.

 

út

 

Martin Lundstedt, a Volvo Csoport elnöke szerint ez az együttműködés fontos lépés egy élhető jövő megteremtéséhez. Mint fogalmazott, a jövőben az akkumulátoros elektromos járművek és a hidrogénnel hajtott járművek együtt lesznek jelen az utakon. Elisabeth Brinton, a Shell új energiákért felelős alelnöke szerint a cél egyértelmű: olyan hidrogénes teherautót kell gyártaniuk, amely alkalmas a dízellel hajtott teherautók cseréjére. Martin Daum, a Daimler Truck AG vezetőségi tagja kiemelte, hogy a H2A alapítói mind egyetértenek abban, hogy a hidrogénnel hajtott teherautók kulcsszerepet játszanak a karbonsemleges közlekedés elérésében. Angelika Zartl-Klik, az OMW részéről szintén a hidrogénes hajtás fontosságát említette. Gerrit Marx, az Iveco-t is magába foglaló CNH Industrial haszongépjármű-részlegének elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a hidrogénnel hajtott teherautók elterjedése szükséges lépés.

 

A Hyundai kíván az első lenni

A Toyota és a Hyundai már meg is kezdte a hidrogénhajtású személyautók értékesítését. A Toyota Mirai és a Hyundai Nexo már kaphatók az amerikai kereskedőknél és az első néhány száz autó már gazdára is talált. Áruk kb. 60 ezer dollár, és 500 kilométer körüli hatótávolságban közlekednek. Alkalmazásukat jelenleg elsősorban a hidrogént értékesítő töltőállomások száma korlátozza, ezért beszerzésük csak Kalifornia és Hawaii területén jellemző.

A Hyundai bízik benne, hogy ő lesz az első vállalat, amely tömeggyártásban tudja majd szállítani a hidrogénhajtású teherautókat. A Hyundai a „Xcient” nevű hidrogén üzemanyagcellás nyergesvontatóit már le is szállította egy svájci megrendelőnek, és még idén további ötven jármű átadását tervezik. A gyár jövőre 2 000 darab vontatót ígér, és 1,3 milliárd dollárt tervez hidrogénkutak kiépítésébe fektetni. A 95 kW-os üzemanyagcella a már jelenleg is kapható, fent említett Hyundai Nexo-ból származik, amelyhez egy 350 kW-os elektromos motor csatlakozik. A fékezés során visszanyert energiát pedig egy akkumulátor tárolja. A Xcient 10 perc alatt újratölthető.

A Toyota két szövetségest is szerzett hidrogénteherautó projektjéhez a japán Hino és az amerikai Kenworth személyében. A Volvo és a Mercedes idén áprilisban lépett szövetségre közös hidrogéncellás teherautó fejlesztésére, októberben pedig már a prototípust is bemutatták Mercedes-Benz GenH2 Truck néven. A jármű ezer kilométeres hatótávolságot ígér, és 2023-ra kerülhet gyártósorra. A vontatót két darab, egyenként 308 lóerő folyamatos és 442 lóerő maximális teljesítmény kifejtésére képes motor hajtja, és a hidrogéntartályok itt is néhány perc alatt feltölthetők. Tehát sem a hatótávolság, sem pedig a tankolással töltött idő nem különbözik lényegesen a jelenleg használt dízelmotoros nyerges vontatóktól. Különbözik viszont a zaj és a károsanyag-kibocsátás mértéke.

 

fa

 

Az autóipar általános reakciója a stratégiára

Az Európai Bizottság azon elképzelésére, hogy az évtized végére 30 millió tisztán elektromos autót akar Európa útjain látni, az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) megjelentette közleményét, amelyben hangsúlyozta, tudomásul veszik az Európai Bizottság által megfogalmazott célkitűzéseket. Ugyanakkor elmondta, hogy a bizottság által felvázolt jövőkép sajnos távol áll a mai valóságtól.

Rámutatott, hogy a legfrissebb kutatásaik szerint az Európai Unióban 243 millió személyautó volt forgalomban tavaly, és a teljes flotta 0,25 százalékát adták a zéró emissziós járművek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bizottság célkitűzésének teljesítéséhez csaknem ötvenszeres növekedést kell elérni az utakon forgalomban lévő elektromos autók számában mindössze tíz év alatt.

Az ACEA tagjai arra kérték a jogalkotókat, hogy vizsgálják felül az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelvet. Ösztönözzék az Európai Unió tagországait arra, hogy érdemi összegeket fektessenek a szükséges töltőinfrastruktúra kiépítésébe.

 

Slabéczi Ivett