Az AXIÁL Kft.-nek ez már harminc éve sikerül: az elsősorban mezőgazdasági és építőipari gépek, valamint alkatrészek forgalmazásáról ismert, az ország egyik legnagyobb cégcsoportja idén ünnepelheti működésének három évtizedes évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Harsányi Zsolt ügyvezető-tulajdonossal, érintve a targonca szegmenst, mely kapcsán szintén nagy választékkal rendelkeznek.
Rendszerváltás után, 1991-ben alakult az AXIÁL, majd egy év múlva már családi vállalkozásként működött. Honnan jött a cég neve?
Az axiális szóból, melynek jelentése: tengelyirányú. Mindenképpen műszaki tartalmú nevet kerestünk profilunk egyértelmű beazonosítása érdekében. A név összhangban volt elképzeléseinkkel is, miszerint szándékunkban állt hosszú távon „tengelyben maradni”.
A csomagolásnál, raktározásnál mennyire tudják érvényesíteni a fenntarthatóság, az újrahasznosítás elveit?
Az árumozgás üzlethálózatunkban fém szállítókonténerekben történik, amelyek kihordási ideje évtizedben mérhető. A beszállítóink által kartondobozolásban küldött csomagokat a legtöbb esetben újra felhasználjuk. Vagyis, ha kartonban szükséges szállítanunk, elsősorban ezeket a meglévő dobozokat választjuk, ezzel egyidejűleg költséget is megtakarítunk. A központi telephelyünkön is szelektíven gyűjtjük a beszállított termékek csomagolási hulladékát. A már nem használható papír csomagolóanyagokat – egy speciálisan erre a célra vásárolt géppel –tömörítjük, bálázzuk, és tiszta papírhulladékként kezeljük.
Harsányi Zsolt, a 30 éves AXIÁL ügyvezető-tulajdonosa (Fotó: AXIÁL Kft.)
A cég minőségirányítási rendszerében hogy realizálódik az ügyfelek megelégedettségének vizsgálata? Erre vonatkozóan van-e publikus kiadványuk?
Ügyfeleink elégedettség-mérését több fórumon is vizsgáljuk. Ezek egyike a telefonos interjúval történő megkeresés, amelyet minden telephely partnereire kiterjesztünk. Ez évente több száz vásárlónk megkérdezését jelenti. Szervizszolgáltatásunkra kiemelt figyelem jut, az ezzel kapcsolatos vevői elégedettséget az e-munkalap kiküldésével egyidőben egy elektronikusan, pár perc alatt kitölthető kérdőívvel vizsgáljuk. Az eredményről heti rendszerességgel készítünk kimutatást, és azt továbbítjuk az érintetteknek. Hogy egy kicsit vonzóbbá tegyük a vélemény-nyilvánítást, 3-4 havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki a válaszadók között.
A gépválaszték mi alapján kerül összeállításra a „targonca” szegmensben? Milyen kínálat van teljesítmények kapcsán, és mely gyártók termékeit forgalmazzák?
A cél számunkra, hogy minden anyagmozgatási feladatra tudjunk megoldást kínálni bel- és kültéren egyaránt. Büszkén mondhatjuk, hogy a „hagyományos békától” kezdve a konténerkezelő targoncákig minden megtalálható a palettánkon, így 0-65 000 kg-ig tudunk anyagmozgató gépeket biztosítani. Kizárólagos forgalmazói vagyunk a Hyundai, Manitou, Konecranes, OMG gyárnak, de ezen gyártók mellett több más gyártóval is kapcsolatban állunk, akik segítenek a speciális igények kiszolgálásában.
A gyártói garancián túl a cég kínál-e valamilyen csomagot ügyfeleinek az anyagmozgató gépek vásárlása esetén?
Átalánydíjas szervizcsomagot ajánlunk a partnereink számára, mely jelentős kedvezményeket és kalkulálható költségeket tartalmaz a szerződött partnerek számára.
Van-e preferált üzemeltetési mód a cégnél? Az AXIÁL szerint mi a jövője az elektromos targoncáknak, milyen gyorsan terjedhetnek el, ki tudják-e szorítani az egyéb működtetésű rakodókat?
Az elektromos targoncák előretörése jelentős és egyre gyorsabb, viszont úgy gondoljuk, hogy jelenleg a robbanómotoros gépek teljesen még nem kiválthatók minden felhasználási területen.
Gondolkodtak-e drónok forgalmazásában, milyennek látják ennek a technológiának a jövőjét?
Rajta tartjuk a szemünket a technológián. Nem gondoljuk, hogy ne lehetne meg a maguk helye a mezőgazdaságban. Ami az adatgyűjtést (monitoring) illeti, jól kidolgozott, kellően hatékony megoldások állnak rendelkezésre a műholdas távérzékelés területén, melyeket gyakorlatilag készen tudunk adni a partnereinknek. Ezen a területen nincs szükség drón és speciális kamerák vásárlására; nem kell a kezelő személyében külön munkaerő. Erre már megvan a hatékonyan működő, kidolgozott rendszer. Ráadásul a drónos adatok feldolgozása és gazdálkodásunkba integrálása sem triviális feladat. Emellett ahhoz, hogy naprakész és értékelhető információkat kapjunk területeinkről – mint műholdadatok esetén –, folyamatosan repülni kellene. Ugyanezek a távérzékelési adatok teljesen automatikusan, már kiértékelve érkeznek partnereinkhez. Csak belépünk egy internetes felületre (mAXI-MAP Monitoring modul), és kész térképet kapunk néhány napos időközönként.
Persze vannak felhős időszakok és speciális alkalmazások, ahol segítség lehet, ha bármikor tudok drónos felvételeket készíteni. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ennek fajlagos költsége magasabb lesz, mint a műholdas adatgyűjtésé. A drónos növényvédelem egy másik terület, ezen a téren várható előrelépés. Azonban itt az alkalmazással, a növényvédő szerek ilyen célú felhasználásával kapcsolatban még vannak tisztázatlan kérdések. Technikai értelemben itt a korlátozott területteljesítményt látom problémának, ami persze egyre inkább nő, illetve olyan innovatív megoldások, mint a falkában repülés is segítenek ezt áthidalni. Ezzel együtt azt gondolom, messze vagyunk még attól, hogy drónokkal tudjuk kiváltani a hagyományos gépeket. Mint kiegészítő megoldás – mikor a földi gépekkel nem tudunk rámenni a táblára valamely környezeti hatás miatt – érdekes lehet, ha már a hagyományos légi növényvédelem egyre kevésbé elérhető.
Új, mobilműhellyel bővülhet a tervek szerint a bajai székhely (Fotó: AXIÁL Kft.)
A duális képzéshez miért csatlakoztak, mit várnak tőle? Jelenleg hány főnek segítik tanulmányait a képzési formában?
Jelenleg hat felsőoktatási intézménnyel van együttműködési szerződésünk. A hallgatókat gyakorlati hely biztosításával, és diplomadolgozatuk kidolgozásának támogatásával is segítjük. Hiszünk a duális képzésben, az egyetem sikeres elvégzését követően pedig várjuk a pályakezdő fiatalokat. Dolgozóink közel 30%-a felsőfokú végzettségű. Idén öt hallgató tölti nálunk gyakorlatát a kooperatív együttműködési szerződésben foglaltak szerint.
„A cég egy fő alkalmazottal, Bt.-ként indult harminc évvel ezelőtt, ma már közel ezer munkatárssal dolgozunk az ország egész területét lefedve.”
Miért pont Baja?
Baján születtem, és ebben a soknemzetiségű városban élek ma is. Mi itt hiszünk abban, hogy nem csak külföldön és a magyar fővárosban van lehetőség élhető életet élni. Egy 40 ezres lélekszámú vidéki városban is adottak a feltételek az önmegvalósításhoz. Fontos, hogy a fiatalok is lássák, nem kell elszakadniuk a családtól, az otthontól ahhoz, hogy kibontakoztassák képességeiket, amellyel az életben érvényesülni tudnak.
Milyen tervek vannak még az asztalon (rövid és hosszú távú)?
Jellemzően ambiciózus, ugyanakkor optimista-realista célkitűzéseink vannak. Fejlesztési elképzeléseink részeként a miskolci telephelyünket szeretnénk új helyre, Felsőzsolcára költöztetni, illetve bajai székhelyünkön új mobilműhely építését tervezzük.
Mire a legbüszkébb a cég kapcsán?
Arra, hogy három évtizede sikeresen működünk, sok régi, az első években kötelékünkhöz csatlakozó kollégánkkal együtt idén ünnepeljük a vállalkozás alapításának 30. évfordulóját.
A 30 éves kereskedelmi gyakorlat mit mond, mi az, amire feltétlen oda kell figyelni, amire hangsúlyt kell fektetni, ha az ország egyik meghatározó mezőgazdasági gépforgalmazója akarunk lenni?
Egyrészt a nyitottság, a rugalmasság a kulcs, azaz a fejlődésre, fejlesztésre való készség. Másrészt egy idézettel szeretnék válaszolni, amely a néhai Helmut Claas-tól származik: „Nincsenek titkaink, csak jó ötleteink és értékes embereink.”
Barna Ferenc
