A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (EPR rendelet) értelmezése számtalan kérdést vetett fel a bevezetése óta. A címben említett IBC tartály és gitterbox szállítóeszköz a korábbiakban nem volt termékdíjköteles csomagolószer, viszont mi a helyzet az EPR rendszerben ezekkel a cikkekkel?
Iránymutatást kértünk a téma felelősétől
A fenti kérdésben állásfoglalás-kéréssel fordultunk a téma felelőséhez, az Energiaügyi Minisztériumhoz. Iránymutatást kértünk annak érdekében, hogy megállapíthassuk, hogy az EPR rendszerben mi az alkalmazandó eljárás a kötelezettség megléte vagy nem megléte tekintetében.
Az IBC tartályok a raklapalapú folyadékszállító műanyag tartályok, melyek egy fém kerettel vannak a raklappal egybeépítve. Jellemzően kifolyócsappal is ellátottak, illetve a tetőjükön egy menetes fedő, záróelem található. 2024. december 31-ig a termékdíj törvény ezeket a cikkeket egyértelműen szabályozta, ugyanis a vámtarifaszám és az ahhoz tartozó kötelezettség megállapítása a következőképp nézett ki: ex 3923 – Műanyag eszközök áruk szállítására vagy csomagolására; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró, kivéve: a 300 liter feletti űrtartalommal rendelkező eszköz, továbbá a gyűjtőedények közül a szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet. Alapszabály, hogy az a kötelezett, amelynek a vámtarifaszáma megtalálható a törvény I. számú mellékletében, megfelel az 1. § (3) szerinti felsorolásnak, jelen esetben a csomagolószernek, illetve nem kerül nevesítésre kivételként. Mivel az IBC tartályok 300 liternél nagyobbak, ezért nem tartoznak a termékdíjköteles termékek közé. A gitterboxok szintén raklapalapú, rácsos konténerek, viszont azok nem tartalmaznak „ballont”, tehát folyadék szállítására nem, csak szilárd termék szállítására alkalmasak. Vámtarifaszámukat tekintve: 7326 – rakodólap és hasonló rakfelület árumozgatáshoz.
Ez a vámtarifaszám sem volt benne a termékdíj törvény 1. számú mellékletében, így ez eleve nem kötelezett.
A jogalkotó válaszolt
A 80/2023-as kormányrendelet a kötelezettség megállapításához a következőt határozza meg az 1. mellékletben: körforgásos termékek – csomagolások: a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás. Nézzük meg, hogy mit mond a 442/2012. (XII. 29.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló csomagolási kormányrendelet (Cskr)! A csomagolás valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut, a nyersanyagoktól kezdve, a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek. Csomagolás lehet a szállítási vagy harmadlagos csomagolás is, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat.
A jogalkotói állásfoglalás szerint
Az Önök által megnevezett IBC tartály – (intermediate bulk container, köztes ömlesztettáru tartály), amely folyékony ömlesztett áruk szállítási csomagolása – és a gitterbox is, mint szállítási csomagolások a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartoznak.
Összegzés
Mivel a termékdíjjal ellentétben az EPR-kötelezettség forgalomba hozatal esetén keletkezik, ezért meg kell vizsgálni a kötelezettség fennállását, valamint a megtakarítási lehetőségeket. Mindkét „csomagolószerrel” az a probléma, hogy igen nehezek. Egy IBC tartály 60 kg, egy gitterbox sok esetben a 80–85 kg-ot is eléri, így a hatályos EPR díjakkal számolva 10–15 000 forint kötelezettség is keletkezhet darabonként. Fontos megvizsgálni a cikkek valós tömegét, mert az IBC-k esetén a műanyag és fém komponenseknek eltérő a díjtétele: előbbinek 219 Ft/kg, míg utóbbi 186 Ft/kg díjtétellel kötelezett. Amennyiben külföldről érkezik alapanyaggal az IBC, illetve a gitterbox, mivel a kicsomagolás esetén a hulladékká válás után keletkezik a kötelezettség, ezért az a kézenfekvő megoldás, hogy ne váljon belföldön hulladékká. A legcélszerűbb megoldás, hogy visszaszállítják ezeket külföldre igazolható módon. Ennek igazolására a CMR- és egyéb fuvarokmányok alkalmasak, illetve javasolt a vállalatirányítási rendszerben cikkszámonként nyilvántartani, és a mozgásokat is lekövetni. Továbbá rendelkezésünkre áll egy állásfoglalás, miszerint, amennyiben az újrahasználható csomagolás a kicsomagolást követően csomagolószerként értékesítésre kerül, úgy nem keletkezik EPR-fizetési kötelezettség.
Jogalkotói indokolás
A levelében leírt esetben az újrahasználható csomagolást külföldről behozó a csomagolás lebontása után a használt újrahasználható csomagolószert belföldre értékesíti, azonban ebből a tényből még nem következik az, hogy a szóban forgó újrahasználható csomagolószerből belföldön fog hulladék keletkezni. Tekintettel arra, hogy a csomagolószer eladásával az elválasztott csomagolás nem a kicsomagolást végzőnél válik hulladékká, így forgalomba hozatal hiányában kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség nem keletkezik nála. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a csomagolószert a csomagolás körforgásos termékként elsőként belföldi forgalomba hozót terheli.
Megjegyzés
Ennek a pontnak az alkalmazása esetén gondoskodni szükséges a szerződéses háttér pontos meglétéről, nehogy egy ellenőrzés azt vélelmezze, hogy „illegális hulladékértékesítés történik”. Dokumentálni szükséges, hogy az adott cikk továbbra is alkalmas csomagolási vagy tárolási cél betöltésére. Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet, ami minden állásfoglalás záradékaként megjelenik: „A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a jogalanyok és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során”.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk néhány nyitott kérdést megválaszolni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján. Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre!
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata
