Kelet-Európa egyre meghatározóbb szereplője az európai logisztikának: nő az intermodális forgalom, bővülnek a vasúti és kikötői kapcsolatok. A térség országai új logisztikai tengelyt építenek ki, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik.
Logisztikai növekedés keleti irányból
A keleti régió logisztikai szerepe látványosan nő, miközben Nyugat-Európa több országában stagnál az ipari termelés – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) ötödik Kelet-Európai Intermodális Konferenciáján. A szakmai fórumon hat ország képviselői és öt nagy európai kikötő döntéshozói elemezték a gazdasági, technológiai és infrastrukturális átalakulás hatásait.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke kiemelte, hogy az autóipar átalakulása és a gazdasági bizonytalanság ellenére 21%-kal nőtt az intermodális forgalom Magyarországon.: a piac nem szűkült, csak a hatékonyság lett a kulcsszó.
Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint az európai gazdasági környezet gyenge, de a közlekedéspolitika új irányt vett: a zöld átállás után most a versenyképesség, ellenállóképesség és a honvédelmi mobilitás került előtérbe. Érsek Ákos (UIRR) hozzátette, hogy a vasúti áruszállításban rejlő növekedési potenciál kulcsfontosságú lesz a következő években.
Vasúti és kikötői fejlesztések a térségben
Románia és Szlovénia vasúti fejlesztései új logisztikai tengelyt rajzolnak fel. Constanța és Koper kikötőiben milliárdos beruházások zajlanak, amelyek Közép-Európa felé bővítik a vasúti kapcsolatokat. Lengyelországban megduplázódott az intermodális forgalom, a kulcs pedig a terminál- és digitális kapacitásbővítés.
Az öt európai kikötő – Hamburg, Rijeka, Koper, Trieszt és Antwerpen–Brugge – képviselői szerint a közép-európai forgalom egyre fontosabb láncszeme a globális ellátási láncoknak. Hamburg és Antwerpen kapacitásbővítésekkel és digitalizációval reagál, Koper és Rijeka pedig vasúti fejlesztésekkel erősíti pozícióját.
A Duna stratégiai szerepe
Béres Zsófia (Plimsoll Zrt.) előadásában rámutatott, hogy a Duna hajózhatósága kulcsfontosságú az intermodális szállításban, de a vízállás kiszámíthatatlansága gyakran korlátozza a fuvarozást. Szerinte a vízlépcsők megépítése Adonynál, Fajsznál és Nagymarosnál nemcsak a logisztikai megbízhatóságot, hanem az árvízvédelmet és az energiatermelést is szolgálná.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország kulcsfontosságú szárazföldi láncszem az adriai és észak-európai logisztikai tengely között. A zöld átállás, a vasúti áruszállítás bővítése és a kikötői együttműködések hosszú távon megerősíthetik a régió szerepét az európai logisztikai térképen.
Szöveg forrása: MLSZKSZ
