„Már a jövő sem a régi”
Az elektromobilitás rendszerelemeinek (járművek, akkumulátorok, töltők) – jelentős ütemű műszaki fejlődése lehetővé teszi, hogy az e-autózást továbbgondolva, annak logisztikai (személy- és teherszállítási) alkalmazásával is foglalkozzunk. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak maga a zöld autózás formálja jelenünk és jövőnk közlekedését, az önvezetés, a hálózatba kapcsoltság, az jármű megosztás szintén hozzájárulnak egy minden eddiginél fejlettebb közlekedési rendszer létrejöttéhez. Az előbb ismertetett technológiai alappillérek mellett, a digitalizáció, az informatikai és infokommunikációs megoldások is szervesen kapcsolódnak az új logisztikai modellekhez, együttesen biztosítják annak működési hátterét.
Különböző járművekkel – különböző távolságokra
A niu ns1 elektromos segédmotor egy feltöltéssel átlagosan 50 km-es távot képes megtenni. Egy akkumulátor teljes feltöltése 55 HUF-ba kerül.
Az akkumulátorok a motorból kiemelhetőek és azok otthon, fali konnektoron keresztül is tölthetőek. A segédmotor működési és futási paraméterei mobiltelefonos applikáción keresztül elérhetőek, statisztikázhatóak. Ezek az értékek és tényezők előre vetítik azt, hogy az elektromos robogók nagyarányú elterjedése várható a city-logisztikában. A Budapesten idén indult e-robogó megosztó rendszer a blinkee.city járművei 60 km távot tudnak közlekedni egy feltöltéssel. Használatukkal csökkenthető a légszennyezettség, a zajterhelés, valamint megelőzhető a forgalmi dugók kialakulása. A Magyarországon elérhető alsó- és középkategóriás elektromos hajtásrendszerű személyautók kezdő ára 10 millió forint, az átlagár 12-13 millió forint; az egy töltéssel elérhető, jellemző futásteljesítmény pedig 400 km. Megállapítható, hogy 2-2,5-szeres szorzóval kell számolni a benzines és az elektromos verziók ára között. Az autók fenntartása szempontjából fontos adat, hogy jelenleg közel 300 elektromos töltőállomás működik hazánkban, melyek nagy arányban (még) ingyenesen használhatóak. A TESLA elektromos kamionja akár 800 km távolságot is képes megtenni egy feltöltéssel, de az e-kamionok (nyerges szerelvények) esetében a jelenleg elérhető, átlagos érték 500 km. A közelmúltban a DAF a VDL vállalattal közösen teljesen elektromos (szóló) teherautót mutatott be. A CF Electric hatótávolsága 100 km, így a jármű optimális terítő fuvarok végzésére. A VOLVO gyár pedig 2019-ben kezdi értékesíteni az elektromos teherautóit. A fenntartható logisztikai megoldások és a zéró emissziós törekvések markánsan megjelennek minden jelentősebb teherautó márkánál. Németországban az e-teherautók számának növelése érdekében az útdíj fizetési kötelezettség eltörlését is tervezik e járművek számára.
Zöld járművek digitális támogatással
A konvojozás, az autonóm üzemelés, az elektromos meghajtás és a telematikai megoldások együttesen vezetnek a fenntartható fuvarozás kialakulásához. Egyes amerikai számítások azt mutatják, hogy a platooning technológiával, önvezető, elektromos kamionokkal végzett fuvarozás még a vonatnál is kedvezőbb fajlagos üzemeltetési költségekkel bír. Hosszabb távon pedig az e-kamionok fenntartása olcsóbb lehet, hiszen kevesebb bennük a (forgó) alkatrész, így csökken a hibalehetőségek száma, vagyis kevesebb szervizigénnyel, nagyobb futásteljesítményre (lesznek) képesek, mint dízeles társaik. Így az e-mobilitás city-logisztikai (kisebb távú) alkalmazása mellett annak távolsági fuvarozásban való előretörése is prognosztizálható.
A töltési megoldások fejlesztésénél cél, hogy a járművek töltése a szállítmányozási feladatok végzése során jelentkező technológiai szünetekben (pl. ki- és berakodás alatt) történjen meg, annak korlátozott időtartama alatt, így lényegében folyamatos üzem biztosítható a fuvareszközöknek, – a dízeles kamionoknál jóval kedvezőbb üzemeltetési költségekkel. (Ez hasonló az elektromos autóbuszoknál is, ahol a busz villámtöltése a jármű megállóban tartózkodása – az utasok fel- és leszállása – alatt történik.) További egyéb érdekes trendek is megfigyelhetőek. Svédországban aszfaltba ágyazott elektromos töltő sínhálózatot tesztelnek, melynek segítségével menet közben is tölthetőek az e-autók az autópályákon. Mivel az országban sűrű az autópálya hálózat, az e-teherautók kisebb kapacitású akkumulátorokkal is üzemeltethetőek. Az ország teherforgalmának 70%-át biztosító autópálya szakaszok villamosítását (e-autópálya) tervezik a közeljövőben. A gazdaságos üzemeltetés, valamint a környezetkímélő megoldás ténye együttesen az autonóm, (részben vagy teljesen) elektromos járművek alkalmazásának irányába terelik a logisztikai szektort.
Modern megoldásokkal a versenyképes és fenntartható logisztikáért
Az elektromos meghajtású járműveket gyártó, valamint az ezeken alapuló, önvezető autózást fejlesztő vállalatok szoros technikai és gazdasági együttműködésben állnak IT profilú cégekkel. Közös érdekük a fenntartható közlekedési rendszerek minél hamarabbi kialakítása, illetve folyamatos fejlesztése. Az egyes rendszerelemek fejlődése hatványozottan hat a teljes rendszer modernizálására. A különböző fuvarmegosztó alkalmazások (például Uber) jellemzően a legmodernebb hajtáslánccal és irányítási móddal bíró járművekkel operálnak, vagyis a korszerű technológiák egy eszközön belül történő alkalmazása révén ugrásszerű fejlettséget eredményeznek az autózásban, illetve azon keresztül a logisztikában.
A közösség formálása, illetve a környezettudatosság hangsúlyozása szintén jelentős előnyei az új közlekedés-logisztikai rendszereknek. Tovább növelhető az energiatudatosság, amennyiben valamely eszközmegosztó (telekocsi) szolgáltatás által csökkenthető az egy főre jutó, saját tulajdonú autók száma. (Az elektromos járművek alkalmazása célszerű a közösségi autózásban, hiszen kevesebb a javítás miatt kiesett idő és költség, amely alapvető fontosságú a folyamatosan használt járműveknél.) A budapesti autó megosztási piac szereplőinek gyakorlati adatai alapján kijelenthető, hogy a lakosság jelentős nyitottságot tanúsít a megoldás iránt (regisztrációs szám alapján), illetve a rendszer használatának adatait (futásteljesítmény és használók száma) elemezve az látszik, hogy 1 közösségi autó 3-5 saját tulajdonú gépkocsit helyettesít.
A zöld járművekkel üzemelő közösségi autózás, autómegosztó alkalmazások mellett a kedvező kondíciókkal bíró bérleti, lízing konstrukciók által is elérhetővé válik az átlagemberek számára az elektromobilitás. Jellemző tendencia a vállalati szektorban is, hogy a vállalkozások nagyobb arányban vesznek bérbe eszközöket, járműveket. A bérbeadó cégek pedig – igazodva a kereslethez, valamint az üzemeltetés gazdasági sajátosságaihoz – új és korszerű eszközöket adnak bérbe. A bérleti időszak leteltével pedig a bérlők – az új bérleti periódusban ismét új autókba ülhetnek át. Ez a tendencia fokozni fogja az e-autók iránti keresletet, miközben a járművek műszaki paraméterei is jelentősen javulnak – a hatótávolság nő.
Érdekes tendencia továbbá, hogy az e-járművek töltéséhez használt elektromos áramot önfenntartó energiarendszerekből, megújuló energiaforrások révén nyerik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kisebb teljesítményű zölderőművek, naperőművek szolgáltatják a szükséges villamos energiát, így növelhető az e-mobilitás környezetkímélő szerepe – amely egyre több szállítmányozási vállalatnál kiemelkedő fontosságú tényező.
A logisztika fejlődése azonban nem áll meg csupán az elektromobilitás térhódításánál. A fuvarszervezéshez és -lebonyolításhoz kapcsolódóan az egyes rendszerelemek informatikai támogatása jelentősén hozzájárul a teljes folyamat gyorsabbá és pontosabbá válásához. A teljes logisztikai láncban alkalmazott IoT (dolgok internete) technológiák által a rendszer alkotói – így például a raktár is – egy információs platformon működnek, vagyis megvalósítható az, hogy egy összekészített raklap automatikusan az adott járathoz rendeli a súly-, térfogat-, illetve a tételadatokat, támogatva ezzel a túrák összeállítását egy disztribúciós rendszerben. A lítium-ion akkumulátor technológia megjelenése a targoncákban, az AGV-k (vezető nélküli szállítórendszerek) növekvő száma, továbbá az üzemi raktárak gyártás vezérelt informatikai rendszereinek fejlődése szervesen illeszkednek az iparág modernizációjához, – biztosítva ez által a folyamathatékonyságot és nagyfokú biztonságot. A raktárakban, logisztikai bázisokban jelentkező intralogisztikai fejlesztések hozzájárulnak a pontosabb, környezetkímélőbb, illetve hosszabb távon gazdaságosabban működtethető, – összességében fenntartható logisztikai modellek létrejöttéhez.
Zöld járművek az e-kereskedelem kiszolgálásában
A csendes, zöld teherautók által az éjszakai city-logisztikai megoldások – mint a zsilipes rendszerben történő disztribúciós szállítások – volumenének emelkedése várható, hiszen az üzletek áruellátása nem zavarja a bolt környezetének lakóit. A disztribúciós szállítások időbeli átütemezése azok időbeli hatékonyságát is nagymértékben növeli, hiszen elkerülhetőek a nappali csúcsforgalomban jelentkező várakozások. Az e-kereskedelem fejlődésének eredményeképpen markánsan növekszik a kiszállítási volumen, jellemzően a városi lokációkba, a vevők otthonaiba irányulva. Az elektromos közlekedési eszközök tiszta, halk és olcsó üzemeltetése révén nő a szerepük a fenntartható city-logisztikai megoldásokban. A CEP szegmensben dinamikus növekedés várható az e-kerékpárok, e-robogók, illetve az elektromos kisáruszállító teherautók alkalmazási volumenében. Fontos hangsúlyozni továbbá ebben a szektorban is az informatikai, illetve telematikai rendszerek intenzív előretörését. A fuvarokmányok digitális aláírásának lehetősége a járművezetők és diszpécserek mindennapi munkáját is nagymértékben megkönnyíti. A megoldás gyorsítja a számlázási-pénzügyi folyamatokat, valamint csökkenti a vállalat környezetterhelését a jóval kevesebb papír alapú dokumentum kezelése következtében. Egy magyar fiatalokból álló start-up pedig egy új koncepciót (online platformot) ajánl a csomaglogisztikában, ami a webshopokat köti össze a (szabadúszó) futárokkal. A win-win együttműködés eredményeképpen a vásárló is rugalmasabb és olcsóbb szolgáltatást kaphat. A rendszer elektromos motorkerékpárokkal üzemeltetve igazi különlegesség a fenntartható logisztikai megoldások között.
Összegzés
A legmagasabb szinten vizsgálva a hiperkonnektivitást, megállapítható, hogy az négy alappilléren nyugszik: automatizáció, elektrifikáció (e-mobilitás), integrált mobilitás és a big data. Az új generációs, adatelemzésen alapuló közlekedésszervezési megoldások, a különböző közlekedési rendszerek mobilplatformokon keresztül megvalósuló integrációja az elektromos járműveken alapuló, új logisztikai-szállítmányozási modellek megjelenését, illetve azok gyors ütemű fejlődését vetítik elő.
Gál István – Logisztikai Magiszter
[email protected]
