Veszélyben a hulladékpapír-piac

Írta: Kohout Zoltán - 2020 február 04.

Miután Kína bő két éve bezárta kapuit a nyugati világ hulladékai előtt, egykettőre óriási mennyiségek halmozódtak fel, s mára lényegében leállt a kidobott papírhulladékok újrahasznosítása. A megoldás része lenne, hogy az állam arra költse a termékdíj-bevételt, amire az való.

Eddig pénzt ért, most pénzbe kerül

Míg Németországban 2017-ben, a vegyes hulladékpapír-ár csúcspontján 80 euro volt egy tonna ilyen potenciális újra-alapanyag, addig 2018-ban már 0-ra csökkent ez az ár, ma pedig -30 eurót mutatnak a felmérések. Míg tehát korábban a inkább számottevő bevételre tettek szert a hulladékpapírból, tavaly ősz óta a hulladék birtokosának kell fizetnie, hogy átvegyék a papírját. Magyarországon is hasonlóan alakultak a trendek. A témával bővebben foglalkozó G7 riportja szerint „Magyarországon nagyjából egy évvel ezelőtt indult meg a fokozatos árcsökkenés, és januártól már át sem veszik a papírhulladékunkat, még ingyen sem” – mondta a portálnak Bedő Miklós Áron, az öntapadó papírokat és fólia-alapanyagokat gyártó Budaval pénzügyi igazgatója. Most az égetőbe kerül az elméletileg újrahasznosítható papírhulladékuk.

Kína leállt a szemétimporttal

A papírárak drasztikus zuhanása mögött egy fő ok áll, a kínai importkorlátozás. Kína 2017 nyarán jelentette be, hogy jelentősen korlátozza az országba érkező hulladékmennyiséget, azóta zuhan Európában a papírhulladék ára. A kínai korlátozás az egész világ hulladékgazdálkodását felforgatta. Kína döntésének számos oka volt a saját hulladékának rohamos növekedésétől a nyugati világ néhány durva visszaéléséig. Az európai piacon mintegy 8 millió tonnás felesleg képződött, miután Kína mellett Indonézia és Malajzia is jelentősen korlátozta behozatalát.

Gazdaság, ökológia, morál

Azt ma már senkinek sem kell részletezni, milyen környezetvédelmi és morális fontossága van a hulladékok újrahasznosításának. A papír és műanyag hulladékok, megfelelő előválogatás, a körforgásos folyamatba való visszacsatolás esetén igen komoly gazdasági és környezetvédelmi előnyt képeznek. Míg a reciklálással csökken a hulladékdepók terhelése és az új anyagok előállítását célzó ipari tevékenység, addig az újrahasznosítás olcsó alapanyaghoz juttatja az ipart. Emellett a körforgásos gazdaságba bevont lakosság révén – akár iskolai papírgyűjtésről, akár a környezet tisztaságát így is óvó egyéni lakossági szelektív gyűjtésről van szó – társadalmi szemléletformálását is generál(t) a folyamat. A rendszert persze a pénz mozgatja, de ha – mint a G7 riportja írja – negatív értéket vett fel a vegyes papír ára, és azóta is tovább zuhan, akkor a folyamat megáll.

Arra költsék, amire beszedik

A G7 szerint a megoldás az állam szerepvállalás volna: hogy a környezetvédelmi termékdíjat arra használják, amire létrehozták. A 90-es években bevezetett díjnak az volt a célja, hogy a gyártói befizetésekből az állam gondoskodik a csomagolási hulladékok újrahasznosításáról. Ám a termékdíjból befolyt összeg csekély részét forgatják vissza az újrahasznosításba: 2018-ban például a csaknem 80 milliárdos termékdíj-bevételnek csak alig több mint 20%-a (15 milliárd) ment a körforgásos gazdaság e szegmensének a fejlesztésére. Mindeközben nem kizárt, hogy mind annyi másban, ebben is nő a leszakadásunk a régió többi államához képest, ahol új papírgyárak épülnek.

Már tavaly szóltak…

A Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség már decemberben figyelmeztetett, hogy veszélyben az eddig eredményes papír újrahasznosítás Magyarországon. A papírhulladékok ára Magyarországon is esett, a nettó átlagár tavaly decemberben kilónként 18 forint volt a két évvel ezelőtti csaknem 40-hez képest, ami már messze nem fedezi a lakossági szelektíven gyűjtött hulladékok és az ipari-kereskedelmi hulladékok egy részének kezelési költségeit. Ezért is lepődött meg az iparág arról, hogy a 2019 november 14.-én kiadott 2020. évi országgyűlési határozat a lakossági papírral együtt gyűjtött társított csomagolási hulladék hasznosításának mértékét 35 Ft/kg-ról 32Ft/kg-ra, az ipari-kereskedelmi hulladékoknál 5,2 Ft/kg-ról 4,1Ft/kg-ra csökkentette – e szerint a papír csomagolásokra befizetett 8,4 milliárd forintból a lakossági és ipari- kereskedelmi hulladékok gyűjtésére mindössze 2,1 milliárd forintot irányoztak elő.

Nehogy végül beszüntessék…!

A kialakult helyzetben sürgős intézkedésekre lenne szükség annak megakadályozására, hogy a papírgyűjtésben és -újrahasznosításban közreműködő piaci szereplők ne kényszerüljenek tevékenységük korlátozására vagy felfüggesztésére. A jelenlegi piaci helyzet indokolja, hogy a kötelezettek által befizetett 19 Ft/kg termékdíj döntő részét az állam a hulladékkezelésre fordítsa. Magyarországon a csomagolási hulladékok újrahasznosításának összesített aránya jelentősen elmarad a vonatkozó EU irányelv célértékeitől annak ellenére, hogy a papírhulladékoknál túlteljesítjük a célokat, ezért súlyos következményekkel járhat a papírban elért eredmények romlása.

Mindez azért is indokolt és elérhető cél volna, mert Európa nagy részével szemben Magyarországon rendelkezésre állnak a kapacitások mind a begyűjtésre, mind az újrafeldolgozásra.

(forrás: G7. CSAOSZ)