A digitális képzések területén a kutatások már a koronavírus-járvány előtt is komoly erősödést jeleztek: míg 2017-ben 46 milliárd dolláros bevétele volt az e-oktatásnak, 2025-re 325 milliárd dolláros piacot jeleztek elő.
A járványhelyzet szinte robbanásszerű változást hoz a szektorban. Első lépésben az oktatási intézmények álltak át az online képzésre, mostanra viszont egyre több cég ismeri fel, hogy a leállások idején a munkatársak képzésébe való befektetés a vállalkozás stabilitását jelzi, ami csökkenti a munkavállalói bizonytalanságot, de piaci versenyelőnyt is eredményezhet.
Habár a cégek globális szinten évente 300 milliárd dollárt fordítanak tréningekre és képzésre, a vezetők csupán 8 százaléka tartja ezt hatékony befektetésnek. A digitális oktatási rendszerek bevezetése azonban jelentősen változtathat ezen az arányon. Felmérések azt mutatják, hogy ezen a területen az egy dolláros befektetés akár 30 dolláros növekedést is hozhat a produktivitásban.
Hosszútávon ezek a megoldások jóval költséghatékonyabbak a hagyományos frontális oktatásnál. Tapasztalatok szerint azt mutatják, hogy egy rendszeresen ismételt képzésnél 2 hónap alatt már megtérülhet az online rendszer és tartalom bevezetésére fordított összeg. Megszűnik a fizikai oktatás során felmerülő utazási és szállásköltség. 60 százalékkal csökken a kieső munkaidő, mérhetőbbé válnak a képzési folyamatok, egyszerűsödik az adminisztráció, és könnyebbé válik az ismétlés, olvasható a Jövő gyára oldalán. A tantermi oktatással szemben akár 50 százalékkal tartósabb az elsajátított tudás, sorolja fel az előnyöket Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning, elektronikus oktatás szakértője, illetve a vállalati e-learning szektor egyik első hazai cége, az AR Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője.
Mivel a digitális képzéseknél akár gamifikációs megoldások is könnyedén beilleszthetők az oktatási folyamatba, a tanulás sokkal inkább élményszerűvé válhat. Így lehet, hogy a Research Institute of America felmérése szerint a digitális képzésekkel jelentősen csökken a fluktuáció, míg a résztvevők elköteleződése és bevonódása 18 százalékkal magasabb a hagyományos oktatási formákhoz képest. A Smart Business Trends kutatása szerint 2020-ban Nyugat-Európában és az USA-ban a cégek mintegy 98 százaléka tervezett e-learning képzéseket. Ezzel szemben Magyarországon – bár pontos adat nincs róla – 100 cégből körülbelül 5 használ ilyen megoldásokat.
A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és munkaerőpiaci helyzet azonban ebben is változást hozhat. Világszerte a megkérdezett munkavállalók 67 százaléka hajlandó lenne átképezni magát, további 29 százalékuk nyitott lenne rá, ha másként nem tudná megtartani a munkahelyét. Nem véletlen tehát, hogy itthon is egyre több cég ismeri fel, hogy a jelenlegi helyzetben a munkatársak képzésébe és fejlesztésébe invesztált összegek hosszútávon versenyelőnyt jelenthetnek. Ez az időszak a szakmai tudás átadása és az átképzések mellett alkalmas lehet például olyan alapkészségek fejlesztésére, mint a kommunikáció vagy a prezentáció.
