Lehet, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti igény már soha nem lesz olyan nagy mint 2019-ben. Az igény növekedése a várakozások szerint valamikor úgyis véget ért volna. A koronavírus-járvány viszont több mint egy évtizeddel felgyorsíthatta ezt a folyamatot.
A koronavírus-járvány rövid távú negatív gazdasági hatásai egyre inkább láthatóak. A válság hosszú távon jelentős hatással lehet a globális energiapiacokra is, állapítja meg a Boston Consulting Group (BCG) legutóbbi tanulmánya. E szerint lehet, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti globális kereslet 2019-ben elérte a csúcspontját.
A BCG elemzése V, U és L alakú gazdasági kilábalás mentén vizsgálta a jövőbeli energiaigényt és energiaszerkezetet. Ezek alapján megállapította, hogy a jelenlegi válság nagy valószínűséggel jelentősen csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet az elkövetkező évtizedben.
Amennyiben a lassabb gazdasági fellendüléssel párhuzamosan legalább mérsékelten felgyorsul a megújuló energiákra való áttérés – ahogyan azt több országban jelenleg bevezetett „zöld fellendülési” intézkedések előre vetítik – a kereslet már soha nem fog visszatérni a 2019-es szintre.
Egy ilyen forgatókönyv esetén a hatás régiónként és tüzelőanyagonként más és más lesz. A BCG szerint a szén lesz az a fosszilis tüzelőanyag, amely legkevésbé fog magához térni, A földgáz iránti kereslet valószínűleg visszatér a növekedési pályájára, az olaj iránti kereslet pedig valahol a másik kettő között lesz.
