Mi az a körkörös gazdaság?

A jelenlegi, vedd meg, használd és dobd el – sok-sok hulladékot termelő – gazdasági modellen túl a körforgásos gazdaság célja a növekedés újradefiniálása a pozitív és az egész társadalomra kiterjedő előnyökre összpontosítva. Ez magában foglalja a gazdasági tevékenység fokozatos elválasztását a véges erőforrások fogyasztásától, valamint a hulladéknak a rendszerből történő tervezését is. A megújuló energiaforrásokra való áttérés támasztja alá a körkörös modellt, amely gazdasági, természeti és társadalmi tőkét épít.

 

Három alapelven alapul:

  • Tervezze meg a hulladékot és a szennyezést.
  • Tartsa használatban a termékeket és az anyagokat.
  • Regenerálja a természetes rendszereket.

A körforgásos gazdaságkoncepciója

A körforgásos gazdaságban a gazdasági tevékenység felépíti, és folyamatosan újjáépíti a rendszer általános állapotát. A koncepció felismeri annak fontosságát, hogy a gazdaságnak minden szinten hatékonyan kell működnie: a kis- és nagyvállalkozások, a szervezetek és az egyének számára globálisan és helyi szinten egyaránt.

A körforgásos gazdaságra való áttérés nem csak a lineáris gazdaság negatív hatásainak csökkentését célzó kiigazításokat jelenti. Sokkal inkább olyan rendszerszintű elmozdulást, amely hosszú távú rugalmasságot épít, üzleti és gazdasági lehetőségeket generál, valamint környezeti és társadalmi előnyöket nyújt.

 

Technikai és biológiai ciklusok

A modell megkülönbözteti a technikai és a biológiai ciklust. A fogyasztás csak biológiai ciklusokban történik, ahol az élelmiszereket és a biológiai alapú anyagokat (például gyapotot vagy fát) úgy tervezik, hogy bizonyos folyamatokon keresztül visszajuttassák a rendszerbe, mint például a komposztálás vagy az anaerob lebontás. Ezek a ciklusok regenerálják az élő rendszereket (például a talajt), amelyek megújuló erőforrásokat biztosítanak a gazdaság számára. A technikai ciklusok a termékek, alkatrészek és anyagok helyreállítását vagy visszanyerését olyan stratégiák révén végzik, mint az újrafelhasználás, javítás, újragyártás vagy (végső esetben) újrahasznosítás.

 

 

Háttér

A von der Leyen Bizottság által 2019. december 11-én bemutatott európai zöld megállapodás ambiciózus ütemtervet határozott meg a klímasemleges körforgásos gazdaság felé, ahol a gazdasági növekedés elválik az erőforrások felhasználásától. A körforgásos gazdaság csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, és előfeltétele annak, hogy 2050-re elérjék a klímasemlegesség célját, és megállítsák a biológiai sokféleség csökkenését. Az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának fele, a biológiai sokféleség csökkenésének és a vízterhelésnek több mint 90%-a az erőforrások kitermeléséből és feldolgozásából származik.

A körforgásos gazdaságnak nettó pozitív előnyei lesznek a Bizottság szerint a GDP növekedése és a munkahelyteremtés szempontjából, mivel az ambiciózus körkörös gazdasági intézkedések Európában 2030-ig további 0,5%-kal növelhetik az EU GDP-jét, és mintegy 700 000 új munkahelyet teremtenek.

Így március 11-én az Európai Bizottság elfogadta az új körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely az európai fenntartható növekedés új menetrendje, az European Green Deal egyik fő építő köve. A termékek teljes életciklusán át tartó intézkedésekkel az új cselekvési terv célja, hogy gazdaságunkat alkalmassá tegye a zöld jövőre, erősítse versenyképességünket, miközben védi a környezetet, és új jogokat ad a fogyasztóknak. A 2015 óta végzett munkára építve az új terv a körkörös gazdaság tervezésére és gyártására összpontosít azzal a céllal, hogy a felhasznált erőforrásokat a lehető leghosszabb ideig megőrizze az EU gazdaságában. A tervet és az abban szereplő kezdeményezéseket az üzleti szféra és valamennyi érdekelt szoros bevonásával kell kidolgozni.

A körforgásos gazdaság felé való átmenet már folyamatban van, s az élenjáró vállalkozások, a fogyasztók és az európai hatóságok követik ezt a fenntartható modellt. A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az átmenet a körkörös gazdaságba mindenki számára lehetőséget kínáljon, senkit sem hagyva maga mögött. Az EU ipari stratégiájának részeként a ma előterjesztett körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv intézkedéseket tartalmaz a következők érdekében:

A fenntartható termékeket tegye normává az EU-ban. A Bizottság javaslatot fog tenni a fenntartható termékpolitikára vonatkozó jogszabályra annak biztosítása érdekében, hogy az EU piacán forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben legyenek újrahasználhatók, javíthatók és újrahasznosíthatók. Emellett a lehető legtöbb újrahasznosított anyagot építsék be az elsődleges nyersanyagok helyett. Korlátozni kell az egyszeri felhasználást, kezelni kell az idő előtti elavulást, és betiltani az el nem adott tartós cikkek megsemmisítését.

A fogyasztók megbízható információkhoz juthassanak olyan kérdésekről, mint például a termékek javíthatósága és tartóssága, hogy segítsenek nekik a környezetileg fenntartható döntések meghozatalában. A fogyasztók profitálni fognak a „javításhoz való jogból”.

Koncentráljon azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, és ahol nagy a körforgás lehetősége. A Bizottság konkrét intézkedéseket indít a következőkre vonatkozóan:

– elektronika: egy „körkörös elektronikai kezdeményezés”, amelynek célja a termékek hosszabb élettartama, valamint a hulladék gyűjtésének és kezelésének javítása,
– akkumulátorok és járművek: új szabályozási keret az akkumulátorok számára az akkumulátorok fenntarthatóságának és körkörös potenciáljának növelése érdekében,
– csomagolás: új kötelező követelmények az EU piacán engedélyezett termékekre vonatkozóan, ideértve a (túl)csomagolás csökkentését is,
– műanyagok: új kötelező követelmények az újrahasznosított tartalomra vonatkozóan.

Továbbá különös figyelmet kell fordítani a mikroműanyagokra, valamint a biobázisú és biológiailag lebontható műanyagokra,
– textíliák: új textilipari stratégia az ágazat versenyképességének és innovációjának erősítésére, s az EU textil újrafelhasználási piacának fellendítése érdekében,
– építés és épületek: átfogó stratégia a fenntarthatóan épített környezetért, elősegítve az épületek körforgásos elveit,
– élelmiszer: új jogalkotási kezdeményezés az egyszer használatos csomagolások és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel való helyettesítésére az élelmiszeripari szolgáltatásokban.

Kevesebb hulladék. A hangsúly a hulladék teljes elkerülésére és annak minőségi másodlagos erőforrássá történő átalakítására összpontosul, amelyek a másodlagos nyersanyagok jól működő piacának előnyeit élvezik. A Bizottság megvizsgálja az egész EU-ra kiterjedő harmonizált modell létrehozását a hulladék szelektív gyűjtésére és a címkézésre. A cselekvési terv számos intézkedést is előterjeszt az EU hulladékexportjának minimalizálása és az illegális szállítások kezelése érdekében.

 

 

A csomagolás reciklálása és a bioműanyagok

Az Európai Bizottság az EU csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelv (PPWD) módosításának részeként felülvizsgálja a csomagolásra vonatkozó alapvető követelményeket, melyek a csomagolás gyártására és összetételére, újrafelhasználható és hasznosítható jellegére, valamint a veszélyes anyagok minimalizálására vonatkoznak. Ezek a követelmények és a kapcsolódó harmonizált szabványok az 1998-as bevezetésük, illetve a 2015-ös konszolidáció óta nem változtak sokat. Az EU ezért arra a következtetésre jutott, hogy frissíti azokat a csomagolás kialakításának javítása érdekében, különös tekintettel sok csomagolási forma újrafeldolgozhatóságának hiányára. Ezt a problémát egyre kritikusabbnak tartják, különösen az online vásárlás növekedése által okozott megnövekedett csomagolási hulladék összefüggésében, valamint az újrafelhasználási és újrafeldolgozási arány 2030-ig történő növelésére irányuló erőfeszítések részeként.

A szakpolitikai helyzet jelentősen fejlődött azóta, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv először meghatározta a követelményeket, hozzájárulva ehhez az ambícióhoz. Például a PPWD 2018. évi felülvizsgálata a csomagolási hulladékok újrafeldolgozási céljainak felülvizsgálata mellett felhatalmazást adott a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg „az alapvető követelmények megerősítésének megvalósíthatóságát”. Az EK-t többek között arra kérték, hogy fordítson különös figyelmet az újrafelhasználás tervezésének javítására, az újrafeldolgozás előmozdítására, valamint ezek végrehajtásának megerősítésére. Egy kapcsolódó tanulmány tovább támogatta az Európai Bizottság felülvizsgálatát az alapvető követelmények hatékonyságáról és hiányosságairól, meghatározva azok megerősítésének lehetséges intézkedéseit, valamint előzetes értékelést készítve ezek valószínű hatásairól.
Az European Bioplastics (EUBP) más érdekelt felekkel együtt egy ideje aktívan részt vesz az alapvető követelményekről folytatott vitákban. Legutóbb az EUBP a Bizottság által szervezett online konzultáció révén járult hozzá a párbeszédhez, és összegyűjtötte az érdekelt felek véleményét a témában. A konzultáció a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv alapvető követelményeiről szóló bizottsági kezdeti hatásvizsgálat fontos szakaszának kezdetét jelentette. Ezért fontos volt kiemelni, hogy a bioalapú, újrahasznosítható, komposztálható és biológiailag lebomló műanyagokat figyelembe kell venni. Ezek az anyagok a legteljesebb mértékben hozzájárulhatnak az European Green Deal megvalósításához. Hiba lenne nem kihasználni ezt a lehetőséget, és jelentősen hátrányosan érintené az EU általános céljait ezen a fontos politikai és gazdasági területen.

Jelenleg az uniós jogszabályok meghatározzák a hulladékgazdálkodás „hierarchiáját”, ahol a hulladékmegelőzés és az újrafelhasználás a legelőnyösebb lehetőség. Ezt követi az újrafeldolgozás, amely a komposztálást is magában foglalja, mint a szerves újrafeldolgozás egyik formáját. A hulladékmegelőzési intézkedések vizsgálata során koherens megközelítés szükséges az EU csomagolási és csomagolási hulladék politikájához. A megelőzést a Hulladék Keretirányelv (WFD) és a Csomagolás és Csomagolási Hulladék Irányelv (PPWD) összefüggésébe kell helyezni. Mindkettő célja az újrahasznosítás, ezen belül a szerves újrahasznosítás növelése is.

 

Csaba László
(források: EU / Ellen MacArthur Alapítvány / European Bioplastics)

csomagolás gazdaság körforgásos gazdaság környezetvédelem műanyag újrahasznosítás üvegházhatás