A műanyagcsomagolások a fenntartható tulajdonságokat praktikus funkciókkal ötvözik. Ennek ellenére negatív kép alakult ki róluk leginkább az ismeretek hiánya miatt. Nem a műanyagcsomagolások felelősek a környezetszennyezésért, hanem mi emberek, akik a hozzáértés hiánya miatt nem megfelelő anyagból terveztük: rossz konstrukcióval feleslegesen sok anyagot pazaroltunk, a hulladékot nem gyűjtöttük helyesen, a műanyaghulladékot olyan országba exportáltuk, ahol hiányzott az infrastruktúra az újrafeldolgozáshoz. A hulladék emiatt pedig az óceánba került.
Nagyon nehéz a kialakult műanyagellenességet megváltoztatni, a valós tények közlése is manipulatív magyarázkodásnak tűnik. Ugyanakkor számtalan tanulmány bizonyítja az anyag előnyeit klímavédelmi szempontból.
A műanyagcsomagolással kapcsolatos tévhitek
A műanyagcsomagolást nem hasznosítják újra, hanem elégetik
Az összegyűjtött sárga zsákból vagy sárga kukából származó csomagolási hulladékot szétválogatják, újrahasznosítják és új termékekké dolgozzák fel. Piackutatók szerint 65,6%-os a műanyag újrahasznosítási aránya. Ha nem gyűjtjük szelektíven a hulladékot, akkor természetesen nem marad más megoldás, mint a termikus újrahasznosítás.
A hulladékszétválasztás nem hatékony és nincs pozitív hatása a környezetre
A magas újrahasznosítási arány csak megfelelő hulladékszétválasztással érhető el. A sok maradék anyag vagy egyéb hulladék rontja a hatékonyságot. Minél épebb és tisztább a műanyaghulladék, annál hatékonyabb az újrahasznosítás, mert annál jobban működnek a válogató és újrahasznosító rendszerek. Ez azt jelenti, hogy teljesen ki kell üríteni a csomagolást, és külön kell választani a más anyagokból készült alkatrészeket, például az alumíniumfedeleket.
A műanyaghulladékot külföldre exportálják
A csomagolásgyártók kötelesek gondoskodni arról, hogy anyagaikat hulladékként nyilvántartsák, szétválogassák és újrahasznosítsák. 1995 óta a Bázeli Egyezmény biztosítja, hogy az exportált műanyaghulladékot ténylegesen újrahasznosítsák – függetlenül attól, hogy hol keletkezik vagy a világ melyik régiójába kerül. A megállapodást több mint 180 ország írta alá.
2019-ben tovább szigorodtak az exportszabályok: csak jól válogatott és újrahasznosítható műanyaghulladékkal lehet szabadon kereskedni. És csak azokban az országokban, ahol megfelelőek a hulladékgyűjtési és -újrahasznosítási feltételek.
A műanyagcsomagolást nem lehet újra felhasználni
A műanyagcsomagolások újrahasznosíthatósága folyamatosan növekszik: 2017-ben 75%-os volt, 2021-re 81%-ra nőtt, 2025-re pedig a 90% a cél. A PET italos palackok még jobban teljesítenek a betétdíjas rendszerben: újrahasznosíthatóságuk már 2020-ban közel 100%-os volt. Összességében a sárga zsákban gyűjtött műanyagcsomagolás 74%-a újrahasznosítható. A jelentős előrelépés a „Design for Recycling” elv szerint történő fejlesztéseknek köszönhető. Egyre több például a teljesen újrahasznosítható monoanyagból készült műanyagcsomagolás. Az új válogatási és újrahasznosítási struktúrák a meglévő csomagolások még jobb újrahasznosítását is lehetővé teszik.
Csak ugyanabban a termékben való újrafelhasználás jelenti a valódi újrahasznosítást
Az újrahasznosítás célja, hogy a régi anyagnak olyan felhasználási módot találjanak, amely új anyagot helyettesít. Ez a technikai fejlődés ellenére sem lehetséges mindig és mindenhol. Előfordulhat, hogy egy termék minősége romlik az újrahasznosítás során, ezért új műanyagot kell hozzáadni ahhoz, hogy újrahasználható és jó minőségű terméket kapjunk. Az új gyártásból megtakarított energia és a szén-dioxid-lábnyom szempontjából ez a visszaforgatás még mindig értelmesebb, mint az értékes újrahasznosítható anyagok termikus felhasználása – ez mindig az utolsó lehetőség. Ha semmilyen módon nem hasznosítjuk, az értékes nyersanyag kárba vész. A „downcycling” folyamat biztosítja, hogy a nyersanyagok ne kerüljenek a természetbe, hanem újrahasznosuljanak, aminek köszönhetően legalább részben megóvják az erőforrásokat.
Egy iparág a helyes úton
A jól működő körforgásos gazdaságban nincs probléma a műanyagcsomagolások használatával, ha összegyűjtésre és újrahasznosításra kerülnek. A műanyagfeldolgozó ipar már elkötelezte magát amellett, hogy kevesebb fosszilis nyersanyagot használjon fel, ezáltal hozzájáruljon a klímasemlegességhez. A műanyagcsomagolások egyre könnyebbek, újrahasznosított vagy bioalapú anyagokat tartalmaznak, anyagában újrahasznosíthatók, és a rengeteg know-hownak köszönhetően az iparág folyamatosan fejlődik.
