– tényleg ilyen egyszerű lenne a jövő?
Gondolatok dr. Rab Árpád jövőkutató előadásából – BoschxRichter Innovátorok Napja 2025.
„HA FÉLÜNK A JÖVŐTŐL, MEGBÉNÍTJUK MAGUNKAT ÉS TERMÉKKÉ VÁLUNK”
Ez a mondat volt talán az egyik legélesebb tűszúrás dr. Rab Árpád előadásában, amit a BoschxRichter Innovátorok Napja 2025 rendezvényen tartott. A jövőkutató nem riogatott, inkább felkavart, és közben mégis optimizmust sugárzott. A Transpack olvasójaként is sejthetjük: valami alapjaiban változik körülöttünk. A világ gyorsul, a szabályok újraíródnak, az elvárások összetettek, és a technológia már nem „csupán eszköz”, hanem társ a mindennapokban. De vajon elég gyorsan változunk mi magunk is?
Rab Árpád szerint nem kérdés, hogy a jelen kihívásait meg tudjuk oldani – a kérdés csupán az, mennyire okosan. Mint mondta: „A hatodik innovációs hullám elején vagyunk. Most dől el, hogy mennyire jövőtervező módon gondolkodunk.” A jövőkutató szerint az emberiség mindig képes volt megoldani a nagy válságokat – csak nem mindig időben. A Kondratyev-hullámokkal (45–50 éves ciklusok) szemléltetve, minden korszakban jöttek kihívások, amelyeket vagy innovációval győztünk le, vagy beleragadtunk. Most sincs ez másképp.
„SOHA NEM VOLT MÉG ILYEN TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGÜNK”
A mesterséges intelligenciáról sem sötét víziókkal beszélt a jövőkutató, hanem értékalapú gondolkodással. Szerinte az AI nem ellenség, hanem tükör: „Amikor mesterséges intelligencia-fejlesztést indítok egy cégnél, az első slide címe: Őszinteség. Mert ha nem vagyunk őszinték magunkhoz, nem tudjuk, mire van igazán szükségünk.” Az MI használata szerinte nemcsak technikai, hanem erkölcsi kérdés is. Mit mérünk? Milyen célokat táplálunk be? Hova akarunk eljutni? – ezek mind rólunk mesélnek, és nem az algoritmusokról.
„MEG TUDUNK GAZDAGODNI, MIKÖZBEN MEGMENTJÜK A FÖLDET”
Ez az egyik legerősebb állítás, amely – valljuk be – elsőre túl szépnek tűnhet. De dr. Rab Árpád szerint ez nem naivitás. A jó üzleti modell ma már nem szembe megy a fenntarthatósággal, hanem együtt növekszik azzal. „A társadalom által kívánt megoldásokat leteszteljük, működnek, és ebből üzleti modellt építünk. Másképp nem is működik.” (Szerk.: Ez a szemlélet az, amit a Transpack világában is egyre többen keresnek: fenntartható innováció, ami nem kompromisszum, hanem lehetőség.)
TIPP: ÍRJUNK JÖVŐNAPLÓT!
Az egyik leggyakorlatiasabb tanács az előadótól meglepően egyszerű volt: „Próbáljunk jövőnaplót írni. 10 napig képzeljük el a napjainkat 5–10 év múlva, részletesen.” Nem repülő autókról, hanem arról, hogy mit kezdünk a vízhiánnyal, hogyan fogunk takarékoskodni, milyen döntéseket hozunk. Ez a gyakorlat felkészít a válságokra is. A COVID után végzett kutatások szerint azok, akik korábban aktívan gondolkodtak a jövőről, könnyebben alkalmazkodtak a valóságban is. A jövő vezetője hisz a jövőben – dr. Rab szerint az igazi vezető nem feltétlenül az, aki tudja a választ, hanem az, aki hisz abban, hogy érdemes keresni. „Egy vezetőnek mindig hinnie kell a jövőben. Mert ha nem hisz, az érződik az egész láncolaton.” A BoschxRichter Innovátorok Napján a jövőt predesztináló felvezető előadás utáni kerekasztal-beszélgetésben dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és dr. Rab Árpád beszélgetett Krizsó Szilvia és Dóczi Attila (tanulommagam) moderálásában. Míg a jövőkutató inkább inspirált, a cégvezetők gyakorlati síkra helyezték a gondolatokat. „ A legegyszerűbb módja a jövő előrejelzésének, ha mi magunk alakítjuk azt” – idézte dr. Szászi István a klasszikus Peter Drucker gondolatot, majd hozzátette: „Egy cég vezetőjeként én nemcsak a saját jövőmet, hanem a szervezet jövőjét is írom. Akkor vagyok hiteles, ha ezt a jövőt együtt tervezzük meg.” A beszélgetés egyik visszatérő motívuma a sebesség volt – pontosabban a különbség a válságok gyors ciklusai és az innováció lassabb átfutása között.
Ez a feszültség különösen érezhető az olyan iparágakban, mint az autógyártás és a gyógyszeripar. Ennek kapcsán Orbán Gábor elismerte: „Az innováció nemcsak lehetőség, de kényszer is. Ha nem vagyunk elég gyorsak, a válság ránk szakad.” Szerinte a digitális világ (a „bitek”) már elképesztő tempóban halad előre, de a fizikai világ (az „atomok”) még nem tart ezzel lépést. Nincsenek még engedélyezett, mesterséges intelligencia által tervezett gyógyszermolekulák, pedig technológiailag lehetséges lenne.
Dr. Rab Árpád ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: „Nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e oldani a problémákat, hanem az, hogy milyen okosan és gyorsan visszük végig a folyamatot odafelé.” A beszélgetés végére mégis visszatértünk a kiindulóponthoz – az emberhez. Mert bármennyi segíti szoftver és szenzor a mindennapjainkat, a jövőt mégis emberek tervezik. „Az emberi alaptermészet a kíváncsiság” – mondta Rab Árpád. „És a varázslás lényege az, hogy olyan világot képzeljünk el, amit még nem láttunk.” A három vezető közös álláspontja, hogy van eszköztárunk, van tudásunk, és ha jól használjuk őket, akkor az előttünk álló évtized nemcsak túlélhető, hanem boldogító is lehet.
Összeállította: Sándor Ildikó | Fotók, illusztrációk: boschmediaservice.hu, shutterstock.com
Transpack Tudástár: Jövőnapló-módszer – A jövőkutatás gyakorlati eszköze, amelyben 5–10 év múlva képzelt mindennapok leírásával segíti a stratégiai gondolkodást, a válságokra való felkészülést és az innovációkhoz való tudatos alkalmazkodást; a fenntarthatósági, technológiai és vezetői döntéshozatalt is támogatja.
