Miután tavaly az EU támogatásával elkészült az Országos Kikötőfejlesztési Főterv, idén, az év első felében már az Európai Unió döntéshozói elé kerülhetnek az első dunai kikötői beruházási tervek. Ha minden sikerül, akár 4-5 projekt is elkezdődhet 2020-ban.
Már idén asztalra kerül
Mint arról tavaly folyamatosan beszámoltunk, az EU (közelebbről az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszközének; CEF) durván 340 millió forintos támogatásával elkészült a rég várt, a Duna egész magyarországi szakaszára érvényes Országos Kikötőfejlesztési Főterv. A projekt eredményeként megalkotott átfogó dokumentum nemcsak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére terjed ki, hanem komplex stratégiát ad a kikötői ipartelepítésre, befektetés-ösztönzésre, a jogi szabályozás felülvizsgálatára és a szakemberképzésre is.
A projekt kidolgozásában a szakminisztérium és a MAHART mellett részt vevő Ex Ante Tanácsadó Kft.-től megtudtuk: a kerettervben szereplő beruházási célok közül 4-5 már idén, ezekben a hónapokban a CEF elé kerül. A szakemberek szerint nagy a konkurenciaharc a közép-európai régió hasonló fejlesztéseken dolgozó térségei között. A szóban forgó, hazai kikötőfejlesztési tervek nagyságrendje 10-20 milliárdos finanszírozási nagyságrendűek, és a CEF profiljához igazoldóan infrastrukturális beruházások.
Átfogó fejlesztés
A Duna magyarországi szakaszára elkészült kikötőfejlesztési főterv olyan hiánypótló, átfogó szakpolitikai dokumentum, amely kijelöli a Duna menti kikötői infrastruktúra és kikötői szolgáltatások, valamint az egész ágazat fejlesztésének irányait 2030-ig. A stratégia célja, hogy a dunai áruforgalmi kikötők 2030-ig meghatározó és hatékony multimodális csomópontokká váljanak a régiójuk szállítási rendszerében, felkészülve a hazai teherforgalom legalább 10%-ának belvízi úton való környezetbarát szállítására. A főterv 5 prioritást fogalmaz meg: az áruforgalom vízi útra terelésének ösztönzését az ágazati versenyképesség javításával; a kereslet élénkítését a vízi áruszállítási és kikötői ágazat számára, célzott gazdaságfejlesztési és ipartelepítési intézkedések révén; az ágazat fejlődését segítő finanszírozási rendszerek kidolgozását; a szegmens humánerőforrás-fejlesztését képzési, foglalkoztatási intézkedésekkel; végül fenntartható szabályozási környezet kialakítását.
Szakmai-társadalmi párbeszéd
A főterv kidolgozásának folyamatában a tavalyi év tavaszától kezdődően több, szakmai és törvényhozói, az érintett települések képviselőt tömörítő egyeztetésre került sor. A szakmai műhelyek során az ágazati szereplők által megfogalmazott véleményeket, elképzeléseket és javaslatokat részletesen megvitatták főtervvel kapcsolatos elvárásokat, a fejlesztési szükségleteket, a Duna és a hazai közlekedési alaphálózat kapcsolódási pontjait érintően. (A sokoldalú munkacsoportok anyagai elérhetőek a http://www.huport.eu/hu/fooldal/#workshop oldalon.)
Kihasználtság és működőképesség
A főtervről szűk egy éve az Ex Ante ügyvezetője (csoportképünkön, a jobbszélen) azt mondta: új elem benne az ipartelepítés, az iparfejlesztés. – Ha ösztönözzük az ipari létesítményeket, és azok az alapanyagaikkal, termékeikkel jól kihasználják a vízi utat, a vízi szállítás lehetőségét, akkor az fog annyi árualapot képezni, ami működteti az egész komplex rendszert. Fontos, hogy a kikötő képes legyen logisztikai központként és ipari parkként is funkcionálni. Mint logisztikai egység csak így tud igazán sikeres lenni – csupán vízi közlekedési megállóként aligha. Ha multimodális, több közlekedési útvonal csomópontjaként még ipari övezeti előnyöket is integrál, akkor működik – fogalmazott Barna-Lázár Zoltán.
