Az elmúlt évek során jelentős gazdasági nehézségekkel kellett megbirkózniuk a vállalatoknak, vállalkozásoknak hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Bizonyára az idei év sem lesz minden tekintetben a legkönnyebb – a logisztikai ágazatban legalábbis előreláthatólag számos kihívásra kell számítani.
Kevesebb nyitott pozíció, viszont jelentős fizetésemelés várható
Az utóbbi években gyakran hallhattunk a számos szektorban tapasztalható munkaerőhiányról. A logisztikai ágazatban az idei év fordulópont lehet. Rövidtávon kevesebb nyitott pozíció várható, viszont a már ezen a területen dolgozók jelentős fizetésemelésre számíthatnak. Sok esetben 5–10% közötti reálbéremelés várható, amely a gyakorlatban akár 10% feletti valós béremelést is jelenthet. A logisztikai vállalatokra rövid távon ez további terheket róhat.
A jelenlegi információk alapján a gazdasági és egyéb kihívások miatt 2025ben valamelyest kevesebb logisztikával kapcsolatos munkalehetőség várható. Azonban előreláthatólag ez csak rövidebb ideig lesz így, hosszabb távon továbbra is jelentős potenciál rejlik abban, ha valaki fejlett logisztikai tudással rendelkezik – mondta dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.
Tehát, aki hosszú távon gondolkodik logisztikai karrierben, annak érdemes lehet 2025-ben belekezdnie a képzésbe, a logisztikai tudás elsajátításába. Az ilyen irányú minőségi oktatások ugyanis jellemzően egy évet vagy akár hosszabb időtartamot is igénybe vehetnek. Sokkal értékesebbé válhat az a munkaerő, aki nemcsak tapasztalt, de kellő szakismeretekkel is rendelkezik – a munkatapasztalat és a lexikális tudás együttes megléte adhat valódi, versenyképes piaci ismereteket.
Jelentős többletköltségre számíthatunk a csomagszállítás területén
Több szolgáltató jelentős áremelést lépett meg 2024-ben, és erre az idei évben is számíthatunk. A Magyar Posta január 1-jével többféle szolgáltatásainak árát emelte. Ennek részeként csaknem 10%-kal növelte az elektronikus adattal feladott ajánlott levélküldemények, és közel 23%-kal a tértivevényes levélküldemények árait. Ezenkívül számos szolgáltatás ára drágult – kisebb mértékben –, amelyek jellemzően a vállalkozásokra rónak plusz terhet. Amennyiben a vállalatoknak nőnek a költségei, azt számos esetben a fogyasztók is érzékelik – csak számukra az árak változásai gyakorta máshol jelennek meg.
A Magyar Posta egy éven belül nem először nyúlt hozzá az áraihoz, ami a különböző webáruházakra és más szolgáltatókra is hatást gyakorolhat. A vállalat bizonyos szolgáltatásai ugyanis egy 2024. március 28-tól érvényben lévő kormányrendelet értelmében minden Magyarországra értékesítő webáruháznak a szolgáltatáskínálatában szerepelnek, mint a termékek kézbesítésére szolgáló lehetőségek. Többek között ezek hatására is drágábbá válhatnak idén az online vásárlásaink.
A környezetvédelmi szempontok is kihívást jelentenek
Az olyan, logisztikai szempontból is fejlett országoknál, mint Belgium és Hollandia, a logisztika a GDP mintegy 15%-át teszi ki. Valamivel kisebb részt képvisel a szektor Franciaországban és Lengyelországban, hazánkban pedig jelenleg 5–6%-os arányt tesz ki. Ez azt mutatja, hogy Magyarország logisztikai szempontból még jelentős fejlődés előtt áll. A számok azt is jelzik, hogy az ágazat hazai és nemzetközi tekintetben egyaránt jelentős szerepet tölt be. Azonban a logisztikai szektor környezeti hatása is érdemi. Ugyan történtek már e tekintetben jelentős előrelépések, igazi áttörés bizonyára idén sem várható.
Az ESG-jogszabályok – amelyek a legnagyobb cégeket már kötelező érvénnyel érintik – a logisztikai szereplőket is érdemi teendők elé állítják. Gyakran hallhatunk arról, hogy logisztikai vállalkozások elektromos vagy egyéb alternatív meghajtású vontatójárművet tesztelnek, illetve helyeznek üzembe. Azonban az autópályáinkon még mindig alapvetően dízelüzemű kamionokkal találkozunk. Ez nem azért van, mert a szektor nem szeretné a jelentős változást, hanem azért, mert a gazdasági és technológiai fejlettség még nem tart ott, hogy igazán látványos változást hozzon. Egy elektromos vontató ára kb. háromszorosa, mint egy dízelüzeműé. Habár belátható időben történhet érdemi változás e tekintetben, de 2025-ben továbbra is csak viszonylag kisebb mértékű javulás várható – hangsúlyozta a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke.
A logisztikai szereplők számos további területen is próbálják a környezeti hatásukat csökkenteni, viszont egyelőre jónéhány tényező nehezítheti az áttörő sikert. A fenti példa is csupán egy volt, amely a fenntarthatóság felé vezető út kihívásait szemlélteti.
A csomagolóanyagok terén úgyszintén számos fejlesztés zajlik világszerte, hiszen a környezetterhelés minimalizálása jelentőssé vált e téren is. Azonban rendszerint előkerül az a probléma, hogy a nem újrahasznosítható csomagolóanyagok továbbra is sok esetben jobban védik a termékeket, ráadásul nem egyszer érdemben olcsóbbak a fenntarthatóbb társaikhoz képest. A felárat a vevők továbbra sem szívesen vállalják magukra, főként akkor nem, ha az még a megvásárolni kívánt árut sem védi meg hasonló minőségben.
Geopolitikai változások és megpróbáltatások is várhatók
Az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnökének, Donald Trump beiktatási ceremóniája óta számos olyan esemény történhet, amely a logisztikai szektort hazai és nemzetközi szinten is teendők elé állíthatja. Ilyen például a kilátásba helyezett általános vámok bevezetése, az amerikai-kínai kapcsolatok változása és a szomszédos orosz-ukrán háború alakulása. Donald Trump beiktatása Magyarország számára kettős helyzetet idézhet elő. Az új vámok kihívásokat, a jó politikai kapcsolatok viszont könnyebb helyzetet teremthetnek számos esetben. Hazánk német gazdaságtól való erős kitettsége is további próbatételek elé állíthatja a hazai gazdaságot, ráadásul az euró-forint árfolyam aktuális helyzete ugyancsak rátehet erre –hívta fel a figyelmet dr. Doór Zoltán.
Az MLE elnöke azt is hangsúlyozta, hogy az európai energiaárak továbbra is magasak, amely Európát termelés szempontjából nehéz helyzetben tartja – ezt pedig a logisztikai szereplők is megérzik. A globális logisztikát tekintve sem beszélhetünk könnyített pályáról. A Szuezi-csatorna kihasználtsága az elmúlt időszakban több mint 50%-kal esett. Számos dél-európai kikötőben hasonló mértékű forgalomcsökkenés, míg több észak-európai kikötőnél jelentős többletterhelés keletkezett. A vörös-tengeri krízis még nem ért véget, és a javulás továbbra is kétséges – a jemeni húszi lázadók támadásaitól napjainkban is tartanak az ellátási lánc szereplői. A megnövekedett üzemanyagárak és biztosítási költségek további drágulást, a hosszabb szállítási idők viszont késéseket eredményezhetnek az idei évben is.
Remélhetőleg a költségek növekedésének mértéke radikális kiugrásokat már nem fog rövid távon generálni, és a késések is egyre kiszámíthatóbbakká válnak. A kockázatok és a növekvő költségek ugyanakkor bizonyos mértékű drágulásokat továbbra is eredményezhetnek, amelynek eredményeként az inflációs nyomás és a rendszeres áremelés továbbra is jelen lehet – mondta dr. Doór Zoltán.
A teherhajók globálisan növekvő tranzitideje a romlandó áruk esetén gyakran alternatív szállítási módokra kényszerítheti a logisztikai szereplőket – egyes termékek például repülővel érik el Európát. Ez a fuvarozási mód ugyan jóval gyorsabb, viszont hátrányai is vannak. Egyrészt drágább, másrészt a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt környezetterhelőbb megoldás. A vasút viszont bizonyos mértékben kompromisszumos alternatíva lehet, amelyet sok esetben alkalmaznak is a piaci szereplők.
Érezhető tehát, hogy a világban továbbra is sok a bizonytalanság és a változás, amelyek nem várt helyzeteket, sok esetben akár radikális változásokat is igényelhetnek.
A cikk és annak tartalma – ideértve a nyilatkozatokat is – a lapzárta előtti állapot alapján készült, így az azóta eltelt esetleges nem várt változásokra, nem ismert információkra nem feltétlenül reflektál.
