Hannover Messe, de érdemes kilátogatni

Írta: Szerkesztőség - 2019 március 15.

Hannover és a föld közé a második világháború után egyenlőségjelet lehetett volna tenni. Mindössze négy épület maradt meg épen a városból, és azt a négyet is csak az égtájak számontartása miatt hagyták meg a bombázók. Ennek tükrében kifejezetten látványos az a fejlődés, amit elkönyvelhet magának a város. Ők adnak otthont többek között a világ legnagyobb ipari kiállításának, a Hannover Messének, ami 1947(!) óta otthona az ipari úttörőknek. Ahogy az eddigi években is, az idei, 72. alkalom is bőven tartogat meglepetéseket.

 

Messe a legnagyobb

Az idei kiállítás talán legfontosabb változása, hogy idén már nem tartják meg a CeBit névre hallgató, szintén világszinten kiemelkedő, robotikára összpontosító eseményt, ami területileg ugyanott kapott helyet, csak időben később. A CeBit megszűnésének okainak taglalására nem feltétlen ez a cikk a legalkalmasabb, viszont az biztos, hogy ebből fakadóan a CeBit kiállítói is a Hannover Messe programját színesítik. Hogy ennek köszönhető-e a 75 országból érkező több mint 6.500 kiállító, az nem egyértelmű, de a számok mindenesetre elismerésre méltók. Ugyanakkor érdemes célirányosan mennünk, bármennyire is elvinne érdeklődésünk mindenfelé, mert, aki volt már a kiállítás területén, tudhatja, hogy méreteiben jóval meghaladja a mi Hungexponkat, inkább egy külön városhoz lehet hasonlítani. És bár április 1-5ig majdnem egy hét áll a látogatók rendelkezésre, az egyes technológiákhoz kapcsolódó magyarázatok, amikért mindig érdemes megállni, felülírhatják programjainkat. A kiállítók nem korlátozódnak a nagyvállalatokra, az SME (kis- és középvállalkozás) szektor ugyanúgy helyet kap, ezért nemcsak azoknak érdemes kilátogatni, akik fel szeretnék mérni, hol tart a világ ipari technológia terén. A cégek garantálják, hogy képviselőik közt döntéshozók is lesznek, ez pedig kiváló alkalmat nyújt arra, hogy akár teljes hideg indításból partneri együttműködések születhessenek, a vásárokra jellemző, kedvezményes feltételekkel.

A Hannover Messe mindig is arról volt híres, hogy számtalan iparágat kiszolgált kiállítóival, de ha megnézzük az idei tematikát, azt vesszük észre, hogy az egyre divatosabbá váló kifejezés, az úgynevezett Industry 4.0 égisze alatt ezek mind összeérnek. Vezérfonalnak, és egyben főcímnek az „Ipari intelligenciát” kapjuk. Ez magába foglalja magától értetődően a mesterséges intelligenciát (AI), az integrált automatizációt, az integrált energiát, az úgynevezett digitális gyárak technológiáját, az új ipari alapanyagok bemutatását, a járműipart, és érdekes módon az úgynevezett ComVac területet – azaz a magasnyomású levegővel és vákuummal kapcsolatos technológiákat –, amit a szervezők külön kiemelnek. Ha megnézzük az előbbi listát, azt láthatjuk, hogy az Industry 4.0 egy olyan korszakot indíthat el, ami az ipari technológiákat egy kalapba rakja, ahonnan az egyes iparágak saját ízük szerint formálhatják azokat. Így lehet, hogy idővel pusztán szoftveres személyre szabás fog megkülönböztetni egy csomagolóüzemi sort egy légkondicionáló-összeszerelő sortól, mert a gépi tanuláson fog múlni minden. És hol lenne jobb hely ennek megtapasztalására, mint itt. Ahogy Dr. Jochen Köckler, a kiállítást szervező Deutsche Messe elnöke is kiemelte beszédében, „A Hannover Messe a világ egyetlen olyan platformja, ahol a mechanikus és elektronikus mérnöki összetevők fejlődési útjáé a főszerep, amit szoftver és IT cégek biztosítanak. Ez az egyetlen hely, ahol a termelő- és energiaiparból érkező látogatók egy panorámaképet kaphatnak arról, hogyan is fog kinézni a jövő ipara.

 

”A kiállítás növekedése azért is látványos, mert ezzel párhuzamosan Németország gazdasági bizonytalanságban van. Ahogy Köckler egy interjúban elmondta, „politikai és egyéb területen is bizonytalanságok vannak Németországban, de az adatokat nézve mindkét nagy szervezet a VDMA és a CWE is akár 3%-ra becsli a GDP-növekedést. Az egyik oldalról tehát itt vannak az említettbizonytalanságok, a másik oldalon pedig mondhatjuk azt, hogy nem vagyunk recesszióban, mert még mindig nagy a kereslet a kutatás-fejlesztés és az innováció iránt. Ezért kiemelten fontos nekünk az Industry 4.0, a gépi kapcsolatok és a gépi tanulás mivel munkaerő kapacitás hiány van.” Ez a munkaerő mozgások tükrében mondjuk furcsán hathat, de olyan megoldásokat szült a helyzet, amik az egész világon hasznosíthatóak.

Mesterséges intelligenciák, intelligens mesterségek

Bármennyire is szomorú ezt hallani, de a jövőben bizony az AI technológiák fogják uralni a gyártó- és a csomagoló-, címkéző-, stb. sorokat. Ez egyfelől jelenteni fogja komplett szakmák eltűnését, ugyanakkor egy sor új szakma is születni fog, ami a gyári munka nívóját is emelni fogja, mivel előképzettséget fog igényelni. Emellett az átalakulási folyamat tényleges kézzelfogható előnye a termelés sebességének növekedése mellett a termékek átlag minőségének növekedése lesz. Hogy a költséghatékonyságot már ne is említsük. A kiállításon csak a gépi tanulás jelenlegi állásának bemutatására több mint 100 példát fognak bemutatni, úgyhogy ezek megvalósulásáról testközelből is értesülhetünk április első hetében. Illetve bizonyosságot lehet szerezni arról is, hogy a gépi intelligencia nem fog tudni működni az emberi intelligencia nélkül, hogy saját túlélésünk felől is megnyugtassuk magunkat. A felelősségteljesség, a kreativitás és a vezetői készségek továbbra is olyan tulajdonságok lesznek, amiket nem tudnak helyettesíteni holmi algoritmusok. Az expo alatt – egész pontosan április 3-án – ezt demonstrálván sor kerül a „Future of Work in Industry”, azaz „A munka jövője az iparban” konferenciára, ahol 300 szakértő és iparági vezető fogja lajstromba venni a digitalizáció hatásait a munkakészségekre, és felvázolni az újonnan nyíló lehetőségeket. Köckler a fent említett interjúban megnyugtatásul közölte, hogy „15 éve még senkinek nem volt okostelefonja, meg applikációi, most pedig mindenki ilyet használ, a munkát azonban pont úgy képzeli el, mint 15-20 éve. Ezt a konferenciát pont ezért szervezzük, hogy a HR managerek a munkáltatók hogyan szervezzék a munkát ebben az új környezetben, valamint megértsék, mi az a ’digitális fitness’, a gépekkel való együttműködés. Ez pont olyan fontos, mint a technikai fejlődés a robotika és a gépek területén.”

A Stäubli standjánál láthatunk példát arra is, hogyan tud egy robot teljes értékű munkatárssá válni. A robotkarokra fókuszáló cég teljes automatizálást ígér termékeire, amik folyamatos üzemben tartással az éjszakai műszakot és a túlórákat is át tudják majd vállalni. De a paletta nem áll meg az egyszerű részfeladatokat ellátó daraboknál. HelMo névre hallgató önjáró elektronikus meghajtású szállítójárművük vezető nélkül képes az előre beprogramozott utak megtételére a raktárban. Ennek nagy előnye, hogy a rendszer mindig automatikusan kiszámolja a legideálisabb fordulási szögeket, ezzel jócskán felgyorsítva a raktáron belüli cikázásokat, szenzorai segítségével pedig milliméterre pontosan tudja, mit mekkora erővel meddig kell felemelni. A cég ráadásul buzdítja a különböző iparágakat, hogy implementálják technológiájukat a saját tevékenységükbe, hogy újabb felhasználási területei születhessenek.

 

Természetesen a gépi tanulás rengeteg adatot igényel, amit elemezni is kell a gépeknek, hogy megfelelő reakcióval reagáljon egyes akciókra. Ez új iparági szereplők megjelenéséhez is fog vezetni. Egy csomagolóipari cégnek is számolnia kell azzal, hogy része lesz életüknek a napi kapcsolattartás egy szoftverfejlesztő céggel, akik az általuk igényelt funkciókért felelős, kvázi robotok betanításáért felelősek. A gyors adatfeldolgozásra képes mesterséges intelligencia viszont lehetővé teszi a hibák előrejelzését, annak bekövetkezte előtt, és képes meg is oldani azt, külön operátor nélkül, úgyhogy lehet erre úgy is tekinteni, mint a hajnövesztésre. Van egy szakasz, amíg annyira nem néz ki jól, de érdemes kivárni, amíg túljut a fordulóponton. Erre volt kiváló példa az előzetes eseményen már be is mutatott robotkéz a Schunk cég fejlesztésében. Működésének különlegessége abban rejlett, hogy a kéz mellett egy szenzoros kamera lefotózta az alá tett tárgyat, amikor feldolgozta, az anatómiailag hűen megépített kéz hüvelykujjának felmutatásával jelezte a folyamat végét, és ujjait úgy formálta, hogy ergonómiai szempontból a lehető legideálisabban fogjon rá az adott tárgyra, végül úgy tegye arrébb. Mondani sem kell, hogy ennek a felhasználása a csomagolóiparban legalább olyan hasznos lehet, mint a logisztikában.

De a Festo megoldása is lenyűgöző volt az előzetes eseményen, amivel biztosan lehet találkozni majd a kiállítás ideje alatt is. Ők első sorban az autóipar számára fejlesztenek, de technológiájuk saját bevallásuk szerint is alkalmazható számtalan egyéb területen, beleértve ebbe a logisztikát is.

 

A kiállított darab egy olyan szerkezet volt, ami egy kúpot formázott, valamilyen speciális, magasabb tapadófelületű, kúp alakú gumi, amibe egy szenzor van ültetve. Ahogy a felemelni kívánt tárgy fölé kerül a kúp, a benne lévő vákuum elkezdi visszaszívni a végét, miközben rásimul a felemelni kívánt tárgyra, annak tökéletes formáját felvéve. De nemcsak a robotizálásban jeleskedik a cég, ezen felül részei egy Human-Robot Collaboration névre hallgató kutatóprogramnak is, ami azt vizsgálja, hogyan tudnak legjobban együttműködni az emberek és a robotok.

Charlie és a digitális gyár

Az AI területnyerésével és az úgynevezett Industry 4.0val egyidőben 2020-ra előjelezve már bontogatja szárnyait egy új, szinte minden iparágat érintő technológia, pontosabban egy korábbi, már létező továbbfejlesztése, az 5G. Ahogy Köckler mondta, „Az 5G fogja lehetővé tenni az ipar számára, hogy az Industry 4.0 teljes potenciálját kiaknázza.” Ahogy azt sokan már sejtik, ez a mobilhálózatok által használt 4G trónkövetelője, de nyilván mind tisztában vagyunk vele, hogy ezeket a hullámokat nem kizárólag mobiltelefonok használják, hanem ipari alkalmazású gépek is. Ez jelenti azt, hogy a gépi tanulás kézzel fogható fejlődésnek indulhat a felturbózott adatfeldolgozásnak köszönhetően. Aki pedig nem kötötte volna még össze, felhívjuk a figyelmét, hogy ez az automatizálással is szoros kapcsolatban van. És hogy konkrétumokba is bocsátkozzunk, a kiállítás ideje alatt a 16-os csaronokban lehet majd megtalálni a világ első 5G teszt-arénáját, aminek zászlóshajója a Nokia lesz. A név ne tévesszen meg senkit, itt az 5G ipari alkalmazásán és az abban rejlő potenciálon lesz a fókusz.

Az 5G-ből jócskán fog profitálni a japán Yaskawa cég is, akik legújabb fejlesztésüket, egy MP3 300iec RBT névre hallgató, kompakt gép-irányítót mutatnak be. Mielőtt mélyebben belemennénk a készülék céljába és felhasználásába, meg kell említeni, hogy a Yaskawa cég volt az első a történelem során, 1971-ben, aki „mechatronika” szót használták, ezzel bevezetve azt. Tehát az irányító képes minden szervo-rendszer, frekvencia átalakító és I/O-eszköz irányítására, azaz minden olyan külső eszköz, ami egy számítógéptől kap inputot egy adott feladat lebonyolítására. Ez azt jelenti, hogy egyetlen irányítópanel beépítésével a már létező eszközünkbe, távolsági vezérlésűvé tehetjük azt. El lehet képzelni a helyzetet, ahogy egy telefonos alkalmazáson keresztül akár a kocsiból is menedzselhetjük a termelési folyamatokat, ha bent ragadtunk a dugóban. Hozzáadhatunk kameraképet, hogy le is ellenőrizhessük a feladat végrehajtását, de a hibaszűrő még értesítést is küld a felhasználónak, ha valami miatt bele kell nyúlni a folyamatokba. Ez a fajta folyamatautomatizálás még, ha emberi résztvevővel történik is, már lehetőséget ad a programozóknak is arra, hogy a jelenben létező rendszerek támogatásával kössék le energiáikat, újabb, fejlettebb verziókon dolgozhassanak.

A Viastore már kiveszi a real time irányítást is a folyamatból. A raktártechnológiával foglalkozó cég olyan távlatokat valósít meg, mint az intelligensen önmagát folyamatosan kalibráló, minden irányba forogni képes csomagtovábbító-görgők, vagy a máshogy flexibilis, úgynevezett Open Shuttle-ök. Ez utóbbi egy parcellákból álló csomagfutattó hengersor. Minden parcella egy AI által irányított mobil alapon áll, így nem kell három-négy sort felhúzni ezekből a hengerekből, ha másik kijárathoz kell továbbítani a csomagokat adott esetben, mert a rendszer az új útvonalat felismeri, és átrendezi önmaga elemeit, miközben ügyel arra is, hogy ehhez a lehető legideálisabb, legrövidebb utat tegye meg, hogy a legkevesebb energiát használja fel. Az Open Shuttle ráadásul a strapát is jól bírja, mert naponta 4-500 új feladatra lehet megkérni. Csak férjen bele a 24 órába. De természetesen ők is foglalkoznak kifejezetten automatizálással is, úgyhogy, ha valakinek szimpatikus lenne a robotikai látásmódjuk, de nem lenne pénze befektetni egy összetett robotikai rendszerbe, a jelenlegi, létező eszközparkjának is adhat egy kis löketet azzal, ha szoftveres oldalról felfejleszti.

 

Ha pedig már szóba került a gyárak digitalizálása, nem lehet szó nélkül elmenni amellett a trend mellett, hogy egyre több cég foglalkozik a gyárak, üzemek szó szerinti digitális leképezésével, lemásolásával valamilyen saját megoldás útján. Ezt láttam már tavaly is, Nürnberg mellett, a Siemens-nél is, ahol „digitális iker”-nek aposztrofálták, de ők saját megoldásként tartják, saját gépeik által működtetett üzemeikbe és nem értékesítésre. A Hannover Messe viszont már kecsegtet olyan megoldásokkal is, amik kereskedelmi célra lettek létrehozva. Hogy érteni lehessen a digitális gyár létjogosultságát, érdemes elképzelni, ahogy ténylegesen fut egy program a számítógépen, ami az üzemünk teljes felépítését mutatja. Ezen gépenként rajta vannak a fogyasztási, hatékonysági adatok, a termelés sebességét mérni tudjuk, a rendszer „pajzsán a réseket” megláthatjuk. E mellett nem utolsó sorban eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi van, ha az üzem egyes elemeit máshogy rendezzük be. Szellőzés, munkavégzési térsztenderdek, stb. betartása mellett találhatunk egy olyan kapcsolási-elrendezési megoldást, ami a hatékonyságot is növelheti. Vagy egy újabb gép érkezésekor előre megnézhetjük, hova és milyen módon tudjuk majd azt lehetőségeihez mérten a leghasznosabban bekötni az eszközláncba.

A digitális gyár megoldásnak sok variációja, interpretálása van, amiből párat emelnék ki. A beszédes nevű SmartFactory például úgymond trükkök sorozatát bonyolítja le alkalmazásukkal. Először bejátszanak olyan hangokat a rendszernek, amik hiba esetén merülhetnek fel, majd ilyen esetben értesíti a dolgozót. Viszont itt nem áll meg a dolog, ugyanis egy Microsoft HoloLens, AR (augmented reality) szemüvegbe épített alkalmazás a dolgozót az idő közben definiált probléma eredetéhez irányítja. Aki nem lenne járatos AR-ban, azoknak mondom, ez tulajdonképpen a legtöbb magas kategóriás telefon képessége is. A lényege, hogy a valós képre, amit szemünkkel, vagy akár kamerával látunk, digitálisan kirenderelt elemeket helyez el a program. Jelenti ez azt a SmartFactory esetében, hogy amikor felveszünk egy HoloLens-t, ami kikapcsolt állapotban csak egy plexi szemüveg, bekapcsoltan viszont egy sci-fi ben érezhetjük magunkat, a hideg-meleg játékot élhetjük újra, ahogy közelítünk a probléma eredetéhez. A móka viszont ott folytatódik, hogy az adott kezelőpanel, vagy gép-elem elé érve 3D grafikusan leképezve, a valós képre rávetítve látjuk annak digitális másolatát, és anélkül, hogy véletlenül nem a megfelelő módon orvosolnánk a gondot, lepróbálhatjuk a szemüvegen keresztül, annak következményeit is lemodellezve a kijelzett értékekben.

A CMC Engineers megközelítése már elzárja a felhasználót a külvilágtól, mivel nem AR-t, hanem VR-t, azaz virtual realityt (virtuális valóságot) alkalmaz, viszont más célra is készült. Igazából amit ők létrehoztak jelenleg egyedinek mondható. A nemrég megjelent HTC Vive Pro, vezeték nélküli, csúcskategóriás head setet párosították a szintén közelmúltban napvilágot látott Magic Leap technológiával, ami egy szuperintelligens szenzoros rendszer. A HTC Vive eleve arról lett ismert, hogy mozgásérzékelőivel egy 5nm-es területet le tud képezni a térben, ahol a head set viselője szabadon mozoghat, és azt a rendszer digitálisan le is képezi. Ennek legnagyobb előnye, hogy elkerülhető vele az úgynevezett „motion sickness”, ami egy émelygő, migrénessé váló állapot. Ez abból fakad a legtöbb VR megoldás esetében, ahol a mozgás-követés nincs megoldva, hogy amíg a szem, azaz az agy érzékeli a mozgást, a test nem. A Vive mozgás-követésénél ennek a veszélye nem áll fenn. Amit pedig ez a technológiai házasság szült, egy olyan alkalmazás, ahol digitális sétát tehetünk az üzemünkben, szétszedhetünk, átalakíthatunk elemeket. Az a dolog szépsége, hogy míg a Vive maga kézi kontrollereket használ, a Magic Leap-nek köszönhetően a rendszer képes a puszta kezünket felismerni és digitálisan kézként megjeleníteni anélkül, hogy lenne rajta bármilyen indikátor. Kétségtelen, hogy ezek már kényelmi faktorok, de a történelem legnagyobb találmányai a lustaság miatt születhettek meg. Itt jegyezném meg, hogy a már fent említett Viastore-nak is van Vive-ra fejlesztett digitális gyár alkalmazása, ami ugyan kevesebb lehetőséggel bír és inkább megfigyelői szerepbe helyezi a felhasználót, de annak is más a felhasználási területe.

 

Csak könnyedén

Az idei Hannover Messe, ahogy azt a korábbi években már megszokhattuk, több fókuszú lesz. Tekintve, hogy a fenntarthatóság folyamatos téma a legtöbb iparágban mind környezetvédelem, mind költségek szempontjából, idén a könnyű alapanyagok és szerkezetek (design értelmében) kapnak még reflektorfényt. Ilyen lesz például az iGus standja is, akik azt a célt tűzték ki, hogy a lehető legkönnyebb alapanyagokból készítsenek robotalkatrészeket. Komplett robotokkal ugyan ők nem foglalkoznak, és a vállalkozásuk szépsége épp ebben rejlik. Univerzális felhasználású robotalkatrészeket gyártanak, amik tökéletesen passzolnak az Industry 4.0 szellemiségéhez. Az ezekből az elemekből álló, már kész akár fóliázó, ragasztó, drótfűző, csomagtovábbító, vagy akár raktári pakolási feladatokat ellátó robotokhoz pedig szintén segítenek szoftveres támogatást keresni. Az iGus hosszabb élettartamot is ígér termékeinek, ugyanakkor figyelembe kell venni a tényt, hogy ezek legnagyobb százalékban valamilyen műanyagból készült elemek, így raktári felhasználása korlátozott. Szolgálja ez a mobilitást, a termelés sebességét és az anyagfogyást egyaránt.

Svédek lenne kihagyni

Ahogy minden évben, a Hannover Messe idén is választott magának partnerországot. Idén Svédországra esett a választás. Ahogy az expo jelszava is hirdeti, azaz „Home of industrial pioneers” (az ipari úttörők otthona), Svédország innovatív szemlélete kiváló alapot szolgált a kiválasztás során. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szilícium-völgy után itt jött létre először egy olyan innováció-inkubátor régió, ahol start up cégek és fejlődő szemléletű, technológiai vállalkozások indulnak el a mai napig. Ezt pedig úgy hívják, hogy Unicorn factory, azaz Unikornis gyár. Ugyan ők a kiállítás történetében az a legkisebb ország, ha a népességet nézzük, viszont nem elhanyagolható, hogy a világ ipari szolgáltatóinak 70%a alapoz svéd gyártású vagy fejlesztésű termékekre. A svédek együttműködési szándékkal érkeznek a kiállításra, és bár kiállítóikkal új fejlesztéseiket is be fogják mutatni, ez elsődlegesen azok számára lesz kiváló alkalom, akik szeretnének egy kiváló alkalmi üzletet kötni skandináv vonatkozású együttműködésre. Olyan nagy cégek is képviselni fogják magukat, mint a TetraPak, az Ericsson, az ABB, vagy az SKF.

A Hannover Messe tehát idén, 2019-ben április 1-5-ig látogatható. A csomagoló és logisztikai ipart érintő látványosságok és potenciális ügyfelek, partnerek az Integrált automatizáció birodalmában, a 8-9, 11, 12, 14-17 és 1925-ös csarnokban (csak, hogy a volumenét is éreztessem a dolognak), a digitális gyárak világában, az 5-8-as, az ipari alapanyagok felségterületén, a 3-5-ös, és a kíváncsi szemek számára a további érdekességek a kutatás-fejlesztési terepen lesznek, a 2-es csarnokban. Minden további nélkül ajánljuk mindenkinek a kilátogatást, aki egyrészt tárgyalóképes angol- vagy németnyelvtudással bír, másrészt fontos számára, hogy felzárkóztassa üzemét a jövő standardjaihoz, mielőtt a konkurencia lép akkorát a fejlődésben, hogy már túl költséges lesz behozni a lemaradást. Nem utolsó sorban pedig, akinek fontos az alkalmazottainak a jövője, és itt nem csak a fent említett konferenciára, hanem a már kész technológiákhoz való célirányos továbbképzések megkezdésére is lehet gondolni. A jegyek pedig elővételben kifejezetten kedvezően alakulnak, pláne, ha figyelembe vesszük a kilátogatásban való potenciált. 31 euro a napi, 70 a „heti”. A szállást viszont érdemes minél hamarabb lefoglalni, ugyanis sokan már évekre előre lefoglalják az expo idejére, ezért gyorsan fogynak a szabad szobák!

A Hannover Messe magyarországi képviseletének feladata, hogy itthon, magyar nyelven segítse az érdeklődőket és kiállítókat. A Hannover Messe kiállításon megjelenni hatalmas üzleti potenciált jelent a cégek számára, a lehetőségek feltérképezése kapcsán keressék bizalommal Wolf Eriket a DMAG hivatalos magyarországi képviselőjét! ([email protected], +36 20 486 1321)

Tarnóczi Balázs