A Földön történő, közel hangsebességű utazásnak az egyetlen gazdaságos módja vákuumcsőben tenni ezt. A Hyperloop koncepció égisze alatt ez már nagyon közel áll a megvalósuláshoz a hollandiai Delft városban, ahol Busch vákuumszivattyúkkal biztosítják az utazáshoz szükséges vákuumot.
Mi lenne a jövő utazásának legenergiahatékonyabb és legkörnyezetkímélőbb módja? A jelenlegi utazási módok már elérték a bennük rejlő lehetőségek maximumát, vagy a környezetünkre nagymérvű terhet rónak, mint azok alkalmazásának „ára”. A SpaceX alapítója, Elon Musk egy teljesen új ötletet, a Hyperloop koncepcióját javasolja ennek a problémának a megoldására. Ötlete abban áll, hogy elektromágneses lineáris motorokkal meghajtott kapszulák száguldjanak egy vákuumcsőben, így gyakorlatilag zéró légellenállással. Musk az ötlet megvalósítására a világ tudósait vonta be. Pályázatot hirdetett az ötlet kidolgozására, melynek keretében a versenyzők – zömmel egyetemisták – különböző megoldásokat dolgoztak ki. A Delfti Műszaki Egyetem csapata által 2017-ben megépített kapszulája nyerte az első SpaceX Hyperloop pályázatot. Ezt követően a csapat beolvadt az ugyancsak delfti székhelyű Hardt cégbe, a koncepciójuk továbbfejlesztésére. Ennek a Hyperloop ötletnek az alapja a vákuumcsőben való utazás mellett az súrlódás nélküli elektromágneses felfüggesztésben és hajtásban rejlik. Ez a függesztés- és hajtásmód eredetileg már ismert, korábban, Németországban lett kifejlesztve, manapság pedig Kínában alkalmazzák a mindennapokban.
Azonban a fiatal, delfti egyetemisták egy jelentős továbbfejlesztést vittek véghez a koncepciójukban. Az ő járművük vagy „kapszulájuk” nem egy sínre helyezve mágneses mezőn lebeg, hanem pont fordítva, a sínrendszer felül van, a kapszulát pedig arról függesztik. A járműbe egy permanens mágnest építettek, azonban a sínben elektromágnes hajtja előre a permanens mágnest, miközben egy minimális rés keletkezik az alkatrészek között, a kialakuló mágneses térnek köszönhetően. A sínben a megfelelő elektromágneses teret és a mozgatáshoz szükséges energiát beépített tekercsekkel hozzák létre.
Sikeres tesztek
Mostanra sikeres teszteket végeztek egy 30 m hosszú, 3 m átmérőjű vákuumcsőben, melyet a Magyarországon is jól ismert Busch vákuumszivattyúk evakuálnak. Ezt az utazó kapszulával részben kitöltött, közel 200 m3-es teret a Busch vákuumszivattyúk kb. 40 perc alatt evakuálják 1 mbar(abs) vákuumra, amely kb. 99,9% vákuumszintet jelent. A kiviteli tesztek igazolják, hogy ez a technológia gyakorlatilag működőképes. A kapszula kabinja természetesen a repülőkhöz hasonlóan túlnyomásos. Minthogy azonban a vákuumcső nem tartalmaz semmilyen gázokat, így a légzéshez szükséges oxigént sem, a Hardt cég az űriparban szokásos oxigénellátást tervezi az utasok számára, hogy biztosítsák a légzéshez szükséges megfelelő minőségű levegőt. Még 2019-ben szeretnének befejezni egy 3 km-es tesztpálya megépítését, nagysebességű tesztekhez. A vákuumellátáshoz – amely a jelenlegihez képest lényegesen bonyolultabb műszaki feladat – szintén a Busch Vákuumszivattyúk és Rendszerek német cégcsoport fogja szállítani a szükséges vákuum szivattyúkat. A tervek szerint Amszterdam, Párizs desztinációban a tervezett utazási idő kb. 30 perc lesz.
Tótok Sándor – Busch Vacuum Kft.
Fotó: The Times
