fbpx

Nem az anyagon múlik, hanem mirajtunk

Írta: Kohout Zoltán - 2019 október 25.

A Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny tanulságai, ellentmondásai és üzenetei

Túlzás nélkül állítható, hogy mint sok más szakterületen, a csomagolástechnika és -lélektan világában is forradalmi időket élünk. Már nem is csak műszaki-technológiai és marketingcélokat betöltő feladat egy-egy hordeszköz megtervezése, hanem fogyasztásszociológiai, sőt, mindinkább globális vonatkozású ökológiai-morális elvárásokat is megválaszolni kényszerülő feladvány – azaz ne csak klassz és erős legyen, hanem környezetkímélő is. De vajon nem esünk-e át a ló túlsó oldalára? Erről beszélgettünk Nagy Miklóssal, a CSAOSZ főtitkárával, Ugrin Andrással és Sipos Balázs termékfejlesztőkkel-cégképviselőkkel, a Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny két szereplőjével.

Jellemzők és (pót)cselekvések

„Lebomló”, „környezetkímélő”, „komposztálható” vagy „biológiai alapú” – a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség által idén is megrendezett Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny pályázatai között visszatérő jelzők, a termékek alapanyagát, gyártási technológiáját minősítő jellemzők ezek. Az újrahasznosítható vagy környezetkímélő egyszerhasználatos csomagolások világában az említett jelzők mögött már megkerülhetetlen elvárás áll. Miközben teleszemeteljük a természeti környezetünket, aközben az ipari és lakossági csomagolóanyag-felhasználásban szeretnénk lelkiismeretesnek bizonyulni. Ezért, mint az számos fogyasztásszociológiai kutatás eredménye bizonyítja, egyre inkább teret hódítanak az olyan csomagolások, amelyekről tudhatjuk/hihetjük, hogy megfelelnek a pusztuló bolygót védő (pót-)cselekvéseink céljainak…

Nem lehet azzal elintézni…

– Való igaz – reagál a bevezetőnkből fakadó kérdésünkre Nagy Miklós –, hogy ma az ipar nem elsősorban szakmai okokból indul el egy-egy csomagolóanyag vagy módszer kifejlesztése felé, hanem a közvélemény felől érkező nyomás hatására. Más kérdés, hogy a laikus közvélemény mennyire van tisztában azzal, hogy az egyes szakkifejezések mit is jelentenek pontosan a gyakorlatban – teszi hozzá a CSAOSZ főtitkára, aki szerint a sajtóban elsősorban a műanyagok kezelése kapja a legnagyobb figyelmet, noha ez a teljes csomagolás-kibocsátás „csak” mintegy 40 százaléka.

Nagy Miklós szerint alapvetően kétszer két, azaz négy csoportba oszthatóak a műanyag csomagolóanyagok a környezetterhelés szempontjából. A négy halmaz le- és nem lebomló műanyagokra, illetve növényi és kőolaj-alapú eredete alapján különíthető el. A főtitkár máris felhívja a figyelmet: attól, hogy például egy műanyag zacskó növényi alapanyagból előállított politetilénből készült, hasznosíthatósági szempontból a „viselkedése” ugyanolyan, mint egy kőolajszármazék műanyag zacskónak. Mindkettő roppant hosszú idő alatt bomlik le, ugyanakkor természetesen mindkét terméktípus kedvező gazdasági-technológiai körülmények között újrahasznosítható (lásd például cikkünket lapunk 44. oldalán a műanyag-újrahasznosítás témakörében!). – Ugyanígy nem lehet egy szóval elintézni a „komposztálhatóság” kérdéskörét sem. Iparilag komposztálható műanyag csomagolásnál például speciális körülmények: többek között 90%-os légnedvesség, legalább 55 fokos meleg kell, és lehetőleg úgy megtisztított hulladék-alapanyag, ami nem befolyásolja a komposztálódás folyamatát, a végső komposzt minőségét. Ám otthoni körülmények közt sem lehet bármit, bárhogyan komposztálni! Az meg különösen súlyos tévedés a laikus közvéleményben, hogy a „komposztálható” vagy „lebomló” műanyag csomagolásokat már nyugodtan el lehet dobni, mondjuk, a park füvén, mert hogy pár hét múlva úgyis elbomlik…

Nagy Miklós

Íme, a döntő kérdés

Ezért aztán a CSAOSZ-főtitkár nem is az anyagfelhasználásban látja a műanyag csomagolások és a környezetvédelem igazi kapcsolatát. – A döntő kérdés az, hogy vesszük-e a fáradtságot mi, elsősorban lakossági fogyasztók, hogy szelektíven gyűjtjük-e a műanyag és egyéb hulladékokat. Ez a legfontosabb, minden más csak ezután következik! – hangoztatja a hazai csomagolásszakma elismert képviselője. Nagy Miklós emlékeztet, hogy akár ipari, akár otthoni célú hulladékhasznosításról legyen is szó, mindkét esetben gondos különválasztásra, szelektív visszagyűjtés kell megelőzze az újrahasznosítást vagy komposztálást. – Vegyes, ismeretlen eredetű vagy szennyezett csomagolásokkal az ipari technológiák sem tudnak hatékony, jövedelmező újrahasznosítást végezni. Minden azon múlik, hogy a lakosság hajlandó-e a műanyag, papír, fém és üveg hulladékot gondosan szelektálni és a megfelelő módon visszagyűjteni.

Mi lesz, ha egy szatyornyi lesz a kukánk…?!

Az adatok, különösen a műanyag csomagolások terén, igazolják mindezt: a hazai lakásállomány 40%-a hagyományos társasházi, a 60%-a kertes, családi házas övezetben található, ahol kevésbé koncentrálható a hulladékszigetek telepítése. Lényegében közismert, hogy a lakótelepek, belvárosi társas tömbházak környezetében, ha egyáltalán hozzáférhetők is, általában gyorsan megtelnek, az ürítési gyakoriság pedig nem mindig megfelelő. Ugyanakkor ma még a kertes házi övezetekben sem igazán elterjedt – bár egyes felmérések szerint lassan növekvő – a szelektív gyűjtők, illetve a konyhai hulladékot feldolgozó komposztálók alkalmazása. – Szomorú, hogy hazánkban nem tudjuk elérni a 60 százalékos visszagyűjtési arányt sem. Az üvegeké például alig több mint 30 százalék, ami nagyon alacsony, pedig az üveg – akárcsak a fémek vagy a papír, de általában a műanyagok is – nagyon jó hatásfokkal és a technológia fejlődésével egyre több körben újrahasznosíthatóak – összegzi keserűen a CSAOSZ főtitkára. – Nagyon kíváncsi vagyok, mit fog csinálni Magyarország 2030 után, amikor az EU irányelvei a lakossági hulladék 10 százalékát „engedik be” majd a lerakókba, a többit valamilyen módon kezelni, újrahasznosítani kell. Gondolja el, hogy a 120 literes kuka helyett csak hetente egy műanyag szatyornyi háztartási szemetet vihetünk ki a ház elé…!

Lebomlót vagy újrahasznosítottat?

Az újrahasznosítás egyébként nemcsak a műanyagok, hanem természetesen a papíralapú csomagolóanyagok szegmensében is vonzóbb alternatíva a szakma szerint, mint a lebomló megoldások. Közismert, hogy a mezőgazdaság – ma még – igen környezetterhelő gazdasági ágazat. Továbbá a bolygó termőföldkészlete mennyiségileg is fogytán, minőségileg pedig – az intenzív agrártechnológiák (növényvédő szerek, mechanikai műveletek stb.) alkalmazása következtében – leromlóban van. Így tehát minden olyan közvetlen vagy másodlagos termék, amely biológiai alapon, például termőföldön vagy erdőben termesztett növény felhasználásával készült, nemcsak ezt a tendenciát erősíti, hanem a humán élelmezés és az állati takarmányozás érdekeivel is szemben áll. Ipari felhasználási célú növények termesztésénél ráadásul nyilván kevesebb lakossági és hatósági szigor érvényesül akár a növények génkezelését, akár bizonyos növényvédő szerek alkalmazását illetően, különösen a gyengébb hatósági szigort követő térségek államaiban…

Munkában a Hungaropack-termékverseny zsűrije

A végső megoldás nem a gyártók kezében van

Sipospack: válasz az ipar és a környezetvédelem igényeire

Ma már van otthoni körülmények közt lebomló péksütemény-csomagolózacskó is, de a környezet védelme és az újrahasznosíthatóság globális problémáját önmagában a csomagológyártó ipar nem képes megoldani – vallja a zöldügyekben közismerten elkötelezett Sipospack Kft. vezetése. A cég egész működését, nyilvánossági munkáját áthatja a környezetvédelem szelleme, ami náluk már nemcsak szakmai elismeréseket – mint legutóbb például a Hungaropack versenyen kapott különdíj – hoz nekik, hanem regionális szinten is nagy volumenű piaci megrendeléseket.

Minden csomagolóanyag-gyártással, -forgalmazással és -feldolgozással foglalkozó cégnek, bármely szegmensében érintett is, a legfőbb célja az kell legyen, hogy használat után a lehető legnagyobb arányban újra feldolgozzuk ezeket az anyagokat – hangoztatja Sipos Balázs. A tulajdonos Sipos család második generációs képviselője annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy a cégük lebomló fóliával készült péksütemény-csomagoló termékcsaládja különdíjat nyert el a CSAOSZ Hungaropack-versenyen.

– Alapvetően jogos és indokolt igény ma a világ fogyasztóitól, hogy a környezetet kímélő alapanyag előállításával-felhasználásával, lebomló anyagokból készüljenek a csomagolóanyagok. A Sipospack, édesapám munkássága révén, már bő egy évtizede ezen az úton halad. Ennek eredménye az a természetes alapú, a természetben a papírhoz hasonlóan teljesen lebomló NatureFlexTM fóliával készült ablakos papírtasak is, ami a Hungaropack versenyen díjazásra került – mondja Sipos Balázs (lásd a termékleírást alább!).

A Sipospack vezetése ugyanakkor nem elsősorban az alapanyagokban és nem a csomagolószerek kivitelében látja a környezet óvásának biztosítékát. – Jó és szükséges, hogy odafigyeljünk a környezetvédelemre, de mi, gyártók nem tudjuk ellátni a törvényhozás és a fogyasztók feladatát. A Sipospack például felkészült az üzletláncok által megfogalmazott minden igény kielégítésére, ami csak felmerülhet a fólia-tasak csomagolóanyagok terén. De a valódi megoldás, a különféle műanyagok-papírok és egyéb anyagok szelektív visszagyűjtéséhez és újrafeldolgozásához végre egy jó és átgondolt nemzetközi politikai szándék, és az újrafeldolgozó iparág erőteljes támogatása kellene. Emellett a fogyasztókat tájékoztatni, tanítani kellene rá, mit, miért és hogyan kell visszagyűjteni, szelektív gyűjtőbe helyezni, komposztálni. Amíg ez a kettő nem hatékony, addig a gyártók legfeljebb csak követhetik az ellentmondásos, átgondolatlan trendeket – összegzi Sipos Balázs.

Ha valakik, a Sipospack vezetői – köztük Gerely Gábor kereskedelmi igazgató – csak tudják: az utóbbi években nemcsak a cég sóskúti üzemének működését helyezték zöld-alapokra, hanem a közösségi szerepvállalásait is. – Bő 50 kW kapacitású napelem van a tetőn, e-busszal szállítjuk a dolgozóinkat, tönkrement raklapokat 90 százalék feletti hatékonysággal eltüzelő kazánok hőjével fűtünk, szelektálva adjuk le a nálunk termelődő kevés hulladékot. Közben szemétszedési akciókat, ismeretterjesztő gyerekrajz- és tesztversenyeket rendezünk, és folyamatosan aktívak vagyunk a közösségi internetes felületeken az új generációk edukációja érdekében, és sorolhatnám a környezeti elkötelezettségeinket. De száz szónak is egy a vége: a hulladékok reciklálhatósága, újrafeldolgozása és a környezeti terhelés csökkentése nem a gyáripar feladata! – teszik hozzá a cég vezetői.

Sipos Balázs

A LEBOMLÓ SEM ELDOBHATÓ!

A fogyasztók tudatossága döntő – ez az üzenet végigvonul a Sipospack egész üzlet- és termékpolitikáján. Ennek eredménye a különdíjas termék, az ablakos, átlátszó, teljesen gázzáró vagy különböző mértékben légeresztő NatueFlex fóliás tasak, ami már tényleg lebomlik a ház kertjében vagy a nyílt természetes talajon, mintha teljesen papírból lenne – „ettől persze ugyanúgy nem illik eldobni, mint bármilyen más hulladékot”, int rögtön Sipos Balázs. A Sipospack által forgalmazott NatureFlexTM fólia természetes alapú: fa cellulózból készül, hegeszthető, laminálható, perforálható. Egy teljes termékcsalád, sokfajta áru csomagolására: legyen az pékáru, zöldség-gyümölcs, tea, rizs, csokoládé, vagy más élelmiszer.

Fontos cél a tudás fejlesztése

Ugrin András (UgrinPack-Erdősi Kft.) szerint nem a gyáriparral van a baj, hanem velünk, fogyasztókkal

– Sajnos a jelenlegi fogyasztói szokások (élelmiszer-pazarlás, a háztartásokban hosszú tárolási idő, a termelő vagy előállító nagy távolsága a fogyasztótól) szükségessé teszik a speciális többrétegű, esetleg intelligens műanyagok felhasználását, amik védik az élelmiszert, meghosszabbítják az eltarthatóságot, sőt a nem megfelelő tárolást jelzik. A műanyag tehát zseniális, olcsó és többször újrahasznosítható alapanyag, amiből végül környezetszennyezés nélkül (pirolízises repolimerizációval) újra energia nyerhető. Nem a műanyagokkal van baj, hanem velünk, emberekkel. Ezért a cégünk tevékenysége természetszerűen kapcsolódik a hulladékgazdálkodáshoz, környezetvédelemhez, újrahasznosításhoz és mindezek fejlesztéséhez – indokolja a Hungaropack-verseny egyik díjazott cégének kereskedelmi vezetője, hogy mint családi vállalkozás és az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter alapítója a klaszterrel karöltve miért foglalkoznak mintegy 15 éve környezettudatos csomagolóanyagok és gyártástechnológiák kutatásával, fejlesztésével.

Ugrin András (UgrinPack-Erdősi Kft.) szerint ma ezek a feladatok akkor is szükségesek, ha azok sajnos nulla vagy aránytalanul kevés üzleti eredményt produkálnak. A komposztálható anyagok a mai fogyasztási kultúránk mellett nem töltik be az összes olyan funkciót, ami kell ahhoz, hogy az élelmiszert megóvják. Például nem gázzáróak így nem lehet vákuumcsomagolásra, aromazárásra, sem védőgázas csomagoláshoz használni. – Mégis hisszük, hogy helyes úton járunk. Folyamatosan fejlesztünk innovatív és környezettudatos csomagolóanyagokat, de az újrahasznosításban, a komposztálásban fontos a fogyasztói ismereti szint és tudatosság is, aminek megfelelő szintre emeléséhez még hosszú tanulási idő szükséges a hatékony szelektív gyűjtéshez és jelöléstechnikához – mondja Ugrin András, aki szerint azért is ismeretterjesztésre van szükség, mert a környezetbarát anyagokról sok a tévhit. – Ezek nagy része csak ipari körülmények közt komposztálódik, vagyis a tájékozatlan felhasználó ezt a szelektív gyűjtőbe dobva jószándéka ellenére az újrahasznosítható hulladékot tönkreteszi. A megoldás az oktatás, a jelölőrendszer és a begyűjtés megszervezése, s végül a komposztálás lenne. Ezért is igyekszünk olyan termékekkel előrukkolni, amik eleget tesznek a komposztálhatóság és újrahasznosíthatóság kettős feltételének. A Hungaropack-pályázat által elismert egyik termékcsaládunk olyan papírpohár, szívószál és bevont papírból készült HORECA-termék, amik komposztálhatók és/vagy újrahasznosíthatók.

Ugrin András azt is kifejtette: nem tart attól, hogy a lebomló, komposztálható, környezetkímélő csomagolóanyagok gyártása könnyelműbbé teszi a fogyasztókat. – Amikor új típusú alapanyagokat vezetünk be a piacra, azok megfelelő kezeléséről is kell gondoskodnunk. A vevőket pontosan informálni kell, és tenni azért, hogy a körforgásos gazdálkodást elérjük, és az összes hulladék, csomagolóanyag újra hasznosuljon.

Példaként említi, hogy az OMNIPACK klaszter tagvállalkozásainak termékeivel megvalósulhat körforgásos gazdálkodás egy gyorsétteremben: UgrinPack szendvics- és sültkrumpli-csomagoló, Wecup kávés, desszertes és papírpohár, CLB hamburgerdoboz, AMCO gyorscsomagolás, ÖKOSYS tányér, ECOHILLS szívószál, MAGICS jelöléstechnika és PROFIKOMP mobil komposztáló.

A cégnél már van is komoly érdeklődés. – Ugyanakkor szeretnénk komplex módon kezelni a piacot: megmutatni, hogy egy csomagolóanyag-gyár hogyan kapcsolódik be a körforgásos gazdaságba. Ilyen volt például az idei Sziget Fesztivál, ahol kialakításra került olyan területet, ahol a vendéglátók csak egyszer használható és komposztálható eszközt használtak, azonnal begyűjtötték. Hasonló projektfejlesztésbe kezdtünk az egyik magyarországi hipermarketlánccal is. A BIOCOMPACK nemzetközi pályázattal célkitűzésünk egy olyan tudásbázis kialakítása és fejlesztése, ahol mindenki pontos felvilágosítást kaphat a jelenleg piacon fellelhető alapanyagtípusokról, kombinációkról, mit, mire és hogyan lehet használni, mi mire való, milyen tulajdonsággal bír – mondja Ugrin András, aki úgy véli, a jelenlegi közösségimédia-trendek befolyásolják a keresletet és ezzel a kínálatot is, de tény, hogy a világ elindult a környezettudatosság irányába.

Ugrin András