A műanyag nélküli élet a civilizáció végét jelentené

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit. A magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie. Ne a tiltás legyen a cél, hanem az, hogy minél nagyobb arányban hasznosítsuk újra a műanyaghulladékot.

 

Nem ellenség, csak ésszel kell vele bánni

1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra. A népszerű anyagból jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban – olvasható a Klímapolitikai Intézet közleményében.

A nehezen lebomló műanyagok kockázatot jelentenek az élővilágra. Gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak. Ezek ellenére a műanyag nem véletlenül a legkeresettebb anyagok egyike. Kiváló tulajdonságainak köszönhetően (pl. olcsó, formálható, könnyű) a teljesen műanyagmentes élet a ma ismert fogyasztói kultúra és modern civilizáció végét jelentené. A műanyagot nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot nyersanyagként minél nagyobb arányban kell visszavezetni a körforgásos gazdaságba.

 

műanyag táska kerékpár verseny triatlon

 

Drasztikusan emelkedik a termékdíj mértéke

Ebbe az irányba tesz fontos lépést a 301/2021. (VI.1.) Kormányrendelet, amely korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek (pl. evőeszköz, szívószál, fültisztítópálcika, egyes bevásárló táskák, szatyrok stb.) forgalmazását. A Századvég korábbi felmérése alapján az emberek 89 százaléka támogatja ezeknek a műanyag árucikkek visszaszorítását. A szintén július 1-én életbe lépő 2020. évi XCI. törvény következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelik.

 

Nagyobb vállalati felelősséget!

Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért. A műanyagok alkalmazásának törvényi korlátozása már az 1970-es években felmerült, az ágazati érdekérvényesítés nyomán a szabályozási kísérletek azonban elhaltak. A műanyag túlhasználatával kapcsolatban akkor is és még ma is a vásárló egyéni felelősségét hangsúlyozzák előszeretettel, holott a nagyvállalatok, nem pedig a fogyasztók azok, akik a műanyagok előfordulását azok helyettesítésével leginkább mérsékelni képesek. Ez szintén összhangban van az emberek gondolkodásával. A Századvég 2020-as, az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra is kiterjedő, Európa Projekt nevű kutatása alapján megállapítható, hogy a kérdésben összeurópai konszenzus rajzolódik ki: az európaiak 81 százaléka egyetért az állam környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépésével. Magyarországon ez az arány 83 százalékot ért el.

 

csomagolás hulladékgazdálkodás klímavédelem környezetszennyezés környezetvédelem műanyag termékdíj újrahasznosítás
..