A népességnövekedéssel egyidejűleg a nyersanyagok iránti igény is nagyobb, miközben az erőforrások egyre szűkösebbek. Csak Európa évente közel 2,5 milliárd tonna hulladékot termel. A megoldást a körkörös gazdálkodás jelentheti.
Mi az a körkörös gazdaság?
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket.
Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
Ezzel szemben a lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, viszont az alacsonyabb minőségük miatt nem olyan tartósak. Az EP-képviselők épp ezért tartóssági kritériumokat határoznának meg a használati tárgyakra.
Miért van szükség a körkörös gazdaságra?
A népesség és vele a nyersanyagok iránti igény növekedése miatt egyre szűkösebbek az erőforrások. Ráadásul számos nyersanyagot nem helyben állítunk elő, így ezek sok esetben távolról, Európán kívülről érkeznek, amelynek szállítása, logisztikája a környezetre is komoly hatással van.
Adjunk több esélyt a termékeknek
Európában évente közel 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk. Épp ezért az Unió korszerűsíti a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályait, hogy ösztönözze a lineáris gazdaságról való átállást a körkörös gazdaságra. Valamennyien találkoztunk már ezzel, ha akkor nem is hívták körkörös gazdaságnak, gondoljuk csak az üvegvisszaváltásra vagy a papírgyűjtésre.
Az Európai Bizottság 2020 márciusában az európai zöld megállapodás keretében és az új iparstratégia részeként benyújtott egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság megvalósítására, amely javaslatokat tartalmaz a fenntarthatóbb terméktervezésre, a hulladék csökkentésére és a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítására.
Csomagolási értéklánc
Egy 2017-es felmérés adatai szerint már abban az évben is rekordmennyiségű hulladék keletkezett Európában. Ezért az új uniós szabályok azt célozzák, hogy az EU piacán minden csomagolás újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen 2030-ig.
A papírgyűjtéssel is segíthetjük a körkörös gazdaságot
Közben hangsúlyozzák a csomagolás alapvető szerepét a termékbiztonság, különösen az élelmiszer-biztonság és a -higiénia, valamint az élelmiszerpazarlás szempontjából.
Megvizsgálják a kompatibilis nemzeti betétdíjas rendszerek kialakításának lehetőségeit a műanyag italtartályok szükséges 90%-os begyűjtési arányának elérése érdekében.
Elismerik a bioalapú, biológiailag lebontható és komposztálható műanyagok lehetséges szerepét a körforgásos gazdaságban, de óvatosságra intenek amiatt, hogy ezek önmagukban nem jelentenek megoldást a műanyagokkal kapcsolatos környezeti aggályokra. Kiemelik a tudatosítás fontosságát a bioalapú- és biológiailag lebontható műanyagok megfelelő használatával kapcsolatban.
Környezetbarát terméktervezés: tartósabbak lesznek a használati tárgyak
Az EP megnövelné a használati tárgyak – például a mobiltelefonok – élettartamát, ehhez pedig környezetbarát terméktervezésre és könnyen cserélhető alkatrészekre van szükség.
Ma a mobiltelefonok gyártásánál használt számos ritka nyersanyag, például a volfrám, a kobalt, a grafit és az indium kevesebb mint öt százalékát hasznosítják újra, így a szabályozás nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is fontos lenne.
A Parlament tavaly júliusban azt is indítványozta, hogy határozzák meg a termékek élettartamára vonatkozó minimum követelményeket, illetve foglalkozzanak az úgynevezett tervezett elavulás kérdésével is. Továbbá szorítsák vissza azt a gyakorlatot, hogy egyes gyártók szándékosan helyeznek el hibákat a termékeikben, amelyekkel csökkentik azok élettartamát.
Felmérés készült a hazai körforgásos gazdaság helyzetéről
Január 15-én került publikálásra az a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről szóló kiadvány, amely a több mint egy éve alakult Körforgásos Gazdaság Platform által végzett felmérés eredményeit is tartalmazza.
Alig gyűjtjük vissza, pedig ritka nyersanyagokat tartalmaznak
A Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával készített felmérést a gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása, és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt.
A hazai válaszadók 38%-a elvárásaiban kiadásként tekint a körforgásos gazdaságra való áttérésre, míg a nemzetközi tapasztalatok szerint azoknak a vállalatoknak több mint felénél, ahol már vannak körforgásos projektek, a profit növekedett.
A felmérés rámutatott arra, hogy kiemelten fontos lenne annak megértése, hogy költségcsökkentés érhető el a körforgásos gazdasággal, mivel az erőforrás-hatékonyság, a fel nem használt víz, energia és nyersanyag pénzügyi megtakarítást jelent.
„A felmérésből kiderült, hogy még sokat kell tenni azért, hogy a megfelelő anyagkörforgás biztosításával el tudjuk kerülni az értékes erőforrásaink pazarlását. A termelékenyebb és kevésbé erőforrás-igényes gazdaság felé történő elmozduláshoz az ökoinnovációba történő beruházásokra van szükség, ami a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén egyaránt jelentős haszonnal járhat” – mondta Márta Irén, a szervezet ügyvezető igazgatója.
A válaszadók szerint a körforgásos gazdaságra való áttérést leginkább segítő tényezők között az állami ösztönzőkön és a jogszabályi intézkedéseken túl a hazai körforgásos stratégia megalkotása és a jó gyakorlatok megismerése is jelentős szerephez kell, hogy jusson.
A három legfontosabb téma, amivel a válaszadók szerint foglalkozni kellene: a jó gyakorlatok megismerése (73%), a fejlesztési (innovációs) lehetőségek (59%), valamint a körforgásos gazdaság fogalmainak és céljainak ismerete (54%).
Mi a haszna a körforgásosgazdaság megvalósulásának?
A hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai vállalkozások számára rengeteg megtakarítást jelenthet, és csökkentheti a környezetre nehezedő nyomást, az üvegházhatású gázok kibocsátását. Biztosíthatja a termeléshez a nyersanyagforrásokat, javíthatja az Unió versenyképességét, és akár 700 ezer új munkahelyet is teremthet az EU-ban. A fogyasztók pedig tartósabb használati tárgyakhoz férhetnének hozzá.
Források a szerkesztőségen és a szerzőknél érhetőek el.