Pont egy éve, 2021. július 1-től tiltottak be több, a vendéglátásban is használt egyszer használatos műanyag eszközöket. Ilyenek például a szívószálak, evőeszközök, keverőpálcikák és az expandált polisztirolból készült étel elviteles dobozok és poharak. Akkor nagy visszhangot kapott ez az intézkedés, ami egy Európai Uniós irányelv, az Európai Parlament és a Tanács, az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 irányelv (SUP irányelv) átültetése volt.
A sajtóban a legtöbb szalagcím szerint ezzel véget kellett volna érnie az egyszer használatos eszközök korának, azonban a jogszabály nem hozott akkora áttörést, mint amekkora rémületet keltett. Az irányelv és az azt átültető, az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet ugyanis csak a fenti termékeknek az első forgalomba hozatalát tiltotta be, ami a gyártást követő első értékesítés. Azok a viszonteladók, akik akkor betáraztak, még talán máig rendelkeznek készletekkel a fenti termékekből. A legtöbb vendéglátóhelyen lehet is találkozni ezekkel a termékekkel még most is.
Ráadásul az elviteles dobozok és a poharak esetében csak egy fajta műanyag típusból készült eszközöket tiltottak be: az expandált polisztirolt, így például az extrudált polisztirol doboz, a PET- és a PP-dobozok továbbra is forgalmazhatók.
Mit tartogat még számunkra az irányelv?
Mondhatjuk, hogy ennek a pár apró műanyagnak az elhagyása nem fogja megmenteni a bolygónkat, de a SUP irányelv alapos kutatást követően tiltotta be pont azt a nyolc féle műanyag eszközt. Ezek ugyanis azok a műanyag típusok, amik az óceánokban a legnagyobb mennyiségben megtalálhatóak. A polisztirolból készült edények betiltását pedig az is indokolta, hogy az újrahasznosításuk nem megoldott, tekintettel arra, hogy kevés bennük az újrahasznosítható anyag, és körülbelül ötször annyi a levegőtartalom, így nem gazdaságos a szállításuk, tárolásuk. Ugyanakkor több nemzetközi egészségügyi szervezet (U.S. Environmental Protection Agency, World Health Organization) szerint a polisztirol edények étellel való érintkezés során a belőlük kioldódó sztirol miatt egészségügyi kockázatot jelentenek.
Tehát az irányelv végre szembement az aktuális trenddel, hogy valós környezetvédelmi hatást érjen el. De azáltal, hogy sok cég betározott a betiltott anyagokból, jó egy évvel kitolták ezt a hatást. Az irányelv azonban itt nem állt meg. Először kötelezte a tagállamokat a kiterjesztett gyártói felelősség és a környezettudatos terméktervezéshez szükséges intézkedések meghozatalára. A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv, majd az azt módosító 2018/851 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv még csak meghatározta, hogy mi az a kiterjesztett gyártói felelősség: célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi felelősséget, illetve a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során, a hulladékká válást követően pedig a hulladékkezelésért. Ez szépen hangzik, de ez az elmúlt 10 évben kb. önkéntes alapon működött. A SUP irányelv azonban konkrét intézkedéseket irányoz elő a tagállamoknak, amivel kötelezniük kell a gyártókat. Ilyen például, hogy be kell szállniuk a hulladékkezelés költségeibe, a termékeikre tájékoztató szövegeket kell tenniük a termékük hulladékkezelésével kapcsolatban. Ráadásul már a terméktervezésnél figyelembe kell venniük olyan szempontokat, amik segítik majd a hulladékkezelést. Például olyan anyagból kell készülniük a termékeknek, amik könnyedén újrahasznosíthatók. Ezért kell például 2024 júliusától a palackos üdítőket úgy gyártaniuk, hogy a kupak a palackhoz csatlakozva maradjon kinyitás után is, hogy ne kallódjon el, és ez által ne kerülhesse el a visszagyűjtését. Ugyanezért vannak az újrahasznosított anyagtartalomra meghatározva minimum mennyiségek, melyek az évek során fokozatosan nőnek.
De itt nincs vége az irányelv rendelkezéseinek, ugyanis nemcsak betiltotta bizonyos anyagok forgalmazását, de egyéb egyszer használatos műanyagok használatának jelentős csökkentését is előirányozza.
2026-ig például a tagállamoknak gazdasági intézkedésekkel a 2022-es szinthez képest ambiciózus és tartós csökkenést kell elérniük az alábbi vendéglátóipart érintő anyagokban:
- italtartó poharak és azok fedele,
- ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre, vagy fogyasztása általában az edényből történik, valamint készételként fogyaszthatók.
Ehhez a tagállamoknak újrahasználható alternatívák rendelkezésre állását kell biztosítaniuk. Az újrahasználat pedig nem keverendő össze az újrahasznosítással, ugyanis az a többször használatos termékeket jelentik.
A fenti csökkentés egyik eleme, hogy az eladók az egyszer használatos műanyag termékeket a végső fogyasztó részére ne bocsáthassanak díjmentesen rendelkezésre. Ez már be is került a magyar jogszabályokba az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendelettel. A rendelet 2023. január 1-én hatályba lépő 4. §-sa szerint tilos az 1. melléklet 1.2. pontjában felsorolt egyszer használatos műanyag termékeket díjmentesen rendelkezésre bocsátani a fogyasztó számára azértékesítéskor. Az 1.2. pont szerint ezek a feljebb definiált ételtároló edények, azaz ételtartók. Ezek alapján a vendéglátóhelyek 2023. január 1. után már nem adhatják ingyen az elviteles dobozokat a vendégnek.
Azok a vitatott lebomlók…
A SUP irányelv és annak hazai átültetése hatására hirtelen fellendült a „lebomló” csomagolóanyagok piaca. Az idézőjel azért szükséges, mert ezen anyagok nagy része csak megfelelő körülmények között bomlik le belátható időn belül. 70 fokos állandó hőmérséklet és páratartalom szükséges, hogy a bomlási folyamat végbemenjen, amik főleg ipari komposztálókban, ellenőrzött körülmények között biztosíthatók. Azonban egy ilyen eszköz igen kis százalékban jut el ipari komposztálóba. Ráadásul a helyzetet nehezíti, hogy Magyarországon egyelőre nincs olyan állami kezelésben lévő ipari komposztáló, aminek engedélye lenne arra, hogy nagy mennyiségben befogadja például a politejsavból készült dobozokat vagy evőeszközöket. Ezért helyesebb inkább „lebonthatónak” nevezni az ilyen anyagból készült eszközöket.
Világszerte folyamatos fejlesztések zajlanak azért, hogy olyan anyagokat találjanak, amik tartósak, bírják a hőt és mégis lebomlanak. Egyelőre azonban még kereskedelmi forgalomban nem kaphatók olyan termékek, amik e fenti kritériumoknak megfelelnek. 2021-ben hét milliárd forintot helyezett ki a magyar állam az egyszer használatos műanyag termékeket helyettesítő késztermékek fejlesztésére, melynek már itt-ott látszanak eredményei, de kereskedelemben egyelőre továbbra is a papír, a nádcukor és a PLA-ból (politejsav) készült anyagok érhetők el. A papír ugyan valóban lebomlik, de ahhoz, hogy ne ázzon át, szükséges egy olyan réteg is, ami bírja a nedvességet. Ez legtöbbször műanyag vagy újabban PLA, ami már vagy ellehetetleníti vagy megnehezíti a lebomlását.
A nádcukor melléktermékéből, a bagaszból készült dobozok ugyan gyorsabban lebomlanak, de szintén vannak hátrányaik: nem zárnak rendesen, és ugyanúgy átáznak rövid idő alatt, mint a papír. A PLA-ból és a CPLA-ból készült dobozok talán a legalkalmasabbak jelenleg a funkciójuk betöltésére, de pont ezért ezen anyagok bomlásához szükségesek a legstabilabb feltételek is. Érdekesség, hogy maga az irányelv sem lelkesedik ezekért az anyagokért, ezért elbújtatva ugyan, de korlátozza ezeket is. Az egyszer használatos műanyagokra a tiltáson kívül az említett folyamatos csökkentési kötelezettség vonatkozik. De mi számít műanyagnak? A SUP irányelv által használt definíció szerint műanyag az, ami polimert tartalmaz, kivéve a kémiailag nem módosított természetes polimereket. Ezzel párhuzamosan a biológiailag lebomló műanyag definíciója is úgy hangzik, hogy olyan műanyag, amely fizikai és biológiai bomlásra képes úgy, hogy végül szén-dioxiddá (CO2), biomasszává és vízzé bomoljon le, és amely a csomagolásra vonatkozó európai szabványokkal összhangban komposztálás és anaerob lebontás útján hasznosítható.
Itt tehát elvéreznek a bagaszból és keményítőből, polimerációval előállított anyagok is. Rájuk ugyanúgy érvényes a csökkentési követelmény. Ezt a SUP irányelv preambulumának 11. pontja is alátámasztja. „A módosított természetes polimerekkel gyártott műanyagok vagy a bioalapú, fosszilis vagy szintetikus alapanyagból gyártott műanyagok nem fordulnak elő a természetben, ezért ezen irányelv hatályának vonatkoznia kell az ilyen műanyagokra.”
Van megoldás!
Ne keseredjünk el, legalább nem kell kiadni horrorisztikus összegeket valamiért, ami igazából nem is sokkal környezetbarátabb, mint a műanyag.
Ezzel szemben érdemes lenne inkább egy hatalmas hátraarcot csinálni, és elfelejteni azt, hogy valamit csak egyszer használunk. Egy vendéglátóhelyen megoldhatónak kellene lennie, hogy elmossák a tányérokat, evőeszközöket, sőt, még akár az elviteles dobozokat is, mert egyszerűen nem áraszthatjuk el a bolygónkat szeméttel. A szelektív hulladékgyűjtés olyan energiákat emészt fel, és annyira komoly edukációt igényel, hogy valószínűleg még évekig nem fog rendesen működni. Ehhez képest elmosni egy edényt minimális erőbefektetés, arról nem is beszélve, hogy még olcsóbban is jönnek ki belőle a szereplők: vagy a vendéglátóhely spórol, vagy a vendég, akinek nem kell kifizetnie a csomagolást. Külföldön már nagyon népszerűek az egyszer használatos elviteles dobozok kiváltására létrejött rendszerek. A legrégebbi talán a svájci Recircle, ami most már Németországban és Olaszországban is jelen van, de Amerikában, Ausztráliában, Angliában is létezik több ilyen rendszer. Hozzánk legközelebb Ausztriában, több is van: a Vytal (eredetileg német) és a Skoonu dobozokat már több száz vendéglátóhely fogadja el, és adja ebben az ételt. A dobozokat ezután bármelyik elfogadóhelyen le lehet adni, amiket a vendéglátóhely elmos, majd újra kiadja benne az ételt.
De még ilyen messzire se kell menni, ugyanis Magyarországon is működik egy hasonló rendszer, a Rakun Dobozközösség, aminek jelenleg országszerte 103 elfogadóhelye van. A Rakun innovatívan oldja meg a dobozok elveszésének kérdését: a rozsdamentes acéldobozokat egy applikáció segítségével bérelheti a vendég havi fix díjért, amiért cserébe korlátlan alkalommal használhatja azokat bármelyik elfogadóhelyen. Az applikáció segítségével a dobozok kiszállításhoz is használhatók. A dobozok standardok, ezért bármelyik elfogadóhelyen használhatják és leadhatják a felhasználók. A Rakun dobozok használói a rendszer kicsit több mint egy éves fennállása alatt 480 kg műanyag hulladékot spóroltak meg a dobozokkal. A Dobozközösség várja a haladó szelleműségű vendéglátóhelyek jelentkezését a [email protected] email címen.
dr. Horvátth Sarolta Rakun Dobozközösség társalapító I Felelős Gasztrohős Alapítvány elnök
A Felelős Gasztrohős Alapítvány célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése. Környezetbarát gasztronómiai megoldásokkal zöldebbé és egészségesebbé kívánják tenni étrendünket, s ezáltal környezetünket is. Izgalmas és szerethető lakossági kampányokkal, egyszerűen alkalmazható tippekkel, finom receptekkel mutatják meg, hogy mennyire egyszerű odafigyelni arra, hogy mi kerül az asztalunkra. Sokrétű szakmai tevékenységgel segítik a felelősen gondolkodó vendéglátóhelyeken a környezetbarát intézkedések bevezetését, és a fenntarthatósági törekvések kommunikációját a vendégek felé. Abban hisznek, hogy mindenki lehet hős, és falatonként meg lehet változtatni a világot!
Civil szervezetük három állandó munkatárssal és közel 80 önkéntessel dolgozik. Munkájukat környezet- és élelmiszermérnököktől táplálkozástudományi szakembereken át jogászig számos szakértő segíti. Az általuk kiadott Fenntartható Vendéglátóhely minősítést már több mint 50 vendéglátóhely szerezte meg országszerte, kampányaikkal a tavalyi évben több mint egymillió embert értek el közvetlenül, és ezzel ösztönözték környezettudatos lépésekre.
Hogyan lehetsz te is hős?
A felelős étkezés elsőre ijesztőnek tűnhet, pedig egyszerű, ráadásul élvezetes is. Ha odafigyelsz rá, mit (v)eszel, vagy hogyan tárolod az élelmiszert, finom falatokat és pénztárcakímélő megoldásokat találhatsz magadnak. „Ahány ház, annyi szokás” – tartja a mondás, de felelős étkezéssel nemcsak a saját és szeretteid egészségét és a környezetvédelmet támogatod, hanem a hazai gazdákat is. Ha helyi, szezonális alapanyagokat használsz, azzal egyrészt frissebb, tápanyagban dúsabb ételt készíthetsz, másrészt a magyar termelőknek adsz munkát. Add tovább kedvenc tippjeidet barátaidnak, hogy minél többen megtudhassák, miért fontos jót (v)enni!
Egyre több olyan vendéglátóhely van, amelyek dolgoznak ökolábnyomuk csökkentésén: spórolnak a vízzel és energiával, szelektíven gyűjtik a hulladékot, közeli termelőktől vásárolnak, vagy éppen gyorsan lebomló tisztítószereket és csomagolóanyagokat használnak.
(A Felelős Gasztrohős design Kőfaragó Anna szerzői jogok által védett munkája)
