Azt vártuk, hogy a Covid után megnyugszanak a kedélyek, visszatér a nyugalom a logisztikai szektorba. Hát nem.
Erős év volt
A koronavírus-világjárvány totálisan felforgatta az utóbbi évtizedek relatíve stabil ipari-gyártói, kereskedelmi és logisztikai viszonyait. Évtizedek óta nem láttunk olyat, hogy tartós és egész kontinensekre kiterjedő áruellátási zavarok jelentkeznek – például sorba kell állni vécépapírt vagy lisztért… A járvány és a korlátozások mellett olyan események is fokozták a globális zűrzavart, mint például a Szuezi-csatornában elakadt hajó, a konténerhiány, aztán az oroszok háborúja Ukrajna ellen.
Mi várható idén?
A világsajtó logisztikai tematikájú elemzései, előrejelzései alapján fő trend és hatás befolyásolja a logisztikai szektor mozgásterét, kilátásait.
Az első és nemcsak Európát, hanem a világ számos, gazdaságilag fejlett régióját érintő negatív hatás a sofőrhiány. Ezt a munkaerő-utánpótlás zavarai, a bérek gyors növekedése, a munkakörülményekre egyre érzékenyebb munkavállalói kör távol maradása, a speditőrcégek költségeinek emelkedése is generálja.
A második kedvezőtlen hatás pénzügyi-gazdasági, a koronavírus-járványt követő globális infláció, illetve a kamatláb-emelkedések. Hazánkat emellett az árfolyam-ingadozások érintik általában negatívan.
A harmadik jelentős hatás a geopolitikai zavarokból adódik. Ezt jelenleg elsősorban az oroszok Ukrajna ellen vívott háborúja és annak továbbgyűrűző hatásai okozzák. A különféle állami és vállalati intézkedések a szankciók, elhalasztott beruházások, logisztikai akadályoztatások, a korábbi, kiegyensúlyozott piacok rendjének felborulása formájában visszahatnak a logisztikai cégek működésére, forgalmára.
A negyedik, semleges előjelű trend részben az ezekre adott kényszerű válaszokat, elsősorban a termelékenység- és hatékonyságnövelő fejlesztési beruházásokat jelenti. A munkaerő-utánpótlás és az ellátási láncok zavaraira az egyik legjobb válasz természetesen a digitális technológiák bevezetése, az automatizáció. Ezek nagyon sok, de nem minden esetben eredményeznek azonnali megoldást, mégis egyre több kis-, közép- és nagyvállalat folyamodik ilyen technológiákhoz a mezőgazdaságtól a feldolgozói- és gyáriparon át a logisztikáig. Becslések szerint a digitalizáció 2020-as évekre már jócskán meghaladta a világ GDP-jében az 50 százalékot, és az évi növekedési potenciált a szektor befektetéseiben 15 százalékosra teszik még az idei évben is.
