Aki ma hanyag mozdulattal, borral-befőttel együtt a kommunális szemétbe hajítja az üvegcsomagolást, jó, ha megnézi Gyetván Csaba Hogyan készül? videóját az orosházi Re-GLass válogató- és feldolgozóüzemben. A fő üzenet nem új, de sajnos még mindig újra ismételni kell: az ipar és a környezet is jól járna, ha a lakosság és az ipari-kereskedelmi kibocsátók legalább a minimális lépést megtennék a tisztább anyagáram, a hulladék szelektív elhelyezése során…
Szelektálni mindenkinek jobb megoldás
Mint a videóban elhangzik, az üveg minden más szokványos hulladékhoz – műanyag, papír, fém, fa – magasabb hőfokon olvad, így a szokványos hulladékégetés vagy komposztálás során nem semmisül meg. Vagyis örökre a szeméttelepeken – még rosszabb esetben az illegális hulladéklerakókban – ragad. Ennél sokkal jobb megoldás, ha a lakosság és a különféle hulladék-kibocsátók a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken helyezik ez a különféle üveghulladékokat. Ám sajnos, ez még mindig nem minden: a legjobb lenne, ha a lakosság is minimális előtisztítással vinné oda az üveghulladékot: folyékony vagy szilárd élelmiszertől már mentesen. Ez esetben az üvegiparnak nem kellene újabb bányászattal, magas hőfokú olvasztással és jelentős költségű energiafelhasználással terhelnie a környezetet. A videóban azt a közkeletű tévhitet is cáfolják, miszerint a szemétszállító teherautókban összeöntik, összekeverik a szelektív és sima kukák tartalmát.
Jövőre talán javul a helyzet
A valóság itt, Közép-Európában sajnos nem úgy fest, mint a boldog Nyugaton. Míg a Skandináv országokban például bő 90 százalékban visszagyűjtik és újrahasznosítják az üveghulladékot, illetve még a gazdag Németországban is jelentős előrelépéseket érnek el, addig itthon a visszagyűjtési arány a 30 százalékot is alig lépi túl. Ráadásul az orosházi Re-Glass Kft.-hez érkező lakossági üveghulladék… finoman szólva heterogén alapanyag: nemcsak kő, nejlon, textil és lőfegyver, de még döglött kismalac is volt már közte – számolt be Gyetván Csaba videójában Aszódi Ferenc. Ez várhatóan változni fog jövő évtől, amikor – német mintára – itthon is a betétdíjjal teszik érdekeltté a lakosságot az üvegcsomagolások visszaváltására. A Re-Glass ügyvezetője szerint, amit maguk gyűjtenek be, az csaknem tiszta, kevesebb lépéssel előkészíthető a beolvasztásra, a többi begyűjtött anyagot azonban nagyon sok lépésben, jelentős technológiai, sok emberi munkaerő és energia felhasználásával kell megtisztítani, kiválogatni.
Kézi válogatás és éjszakai csilingelés
Az üvegipar ugyanis nagyon szigorú szabványok alapján veszi át az előválogatott üveghulladékot. Idegen anyag például 1 tonna üveghulladékban csupán 30 gramm lehet, de a „fehér” (azaz színtelen) üvegben is legfeljebb 3 százalék színes üveg fordulhat csak elő. Ennek érdekében többszöri mágneses és kézi válogatás mellett optikai szenzorokkal válogatják ki az oda nem illő színű, eredetű vagy méretű anyagokat. A folyamat végén a szó szoros értelmében kézzel és darabra válogatják ki például a zöld üvegdarabokat a színtelenek közül.
Az üveghulladék-előkészítő telepnek megvan a maga romantikája is. Napfényes időszakokban a telep vakítóan fénylik, éjszaka azonban, a hőmérséklet-különbségtől „mozog”: a kis üveglapocskák csilingelve változtatnak helyet, és sajátos hangokkal töltik be a teret.
Érdemes tehát megnézni a videót itt!