Idén a Metsä Board harmadik Better with Less – Design Challenge versenye a nulla hulladékról szól. A világ tervezőit arra kérik, hogy fejlesszenek ki olyan innovatív és intelligens csomagolási megoldásokat, amelyek támogatják a körforgásos gazdaságot.
Sohasem volt ekkora igény az innovációra
Az idei Better with Less – Design Challenge célja, hogy olyan újrahasznosítás-barát és erőforrás-takarékos csomagolási megoldásokat találjunk, amelyek a lehető legkevesebb hulladékot termelik. A Better with Less – Design Challenge azokat a változást óhajtó csomagolástervezőket és csomagolásfejlesztőket szólítja meg, akik olyan csomagolási megoldásokon dolgoznak, amelyek hulladékmentes felfogásban támogatják a körforgásos gazdaságot – magyarázza Ilkka Harju, a Metsä Board EMEA és APAC csomagolási szolgáltatásokért felelős igazgatója.
Még soha nem volt ekkora igény az innovációra a csomagolás területén, mint most. A verseny zsűritagjai megosztják velünk gondolataikat arról, hogy mit hoz a jövő.
Most születnek meg a jövő márkái
Ahogy David Attenborough mondta: „A következő 20 évben a tetteink határozzák meg a földi élet jövőjét. És ez minden bizonnyal túl hosszú idő ahhoz, hogy csak várjunk. Meggyőződésem, hogy nagyon fontos ponthoz érkeztünk” – mondja Ben Parker, a Made Thought kreatív tervezőstúdió társalapítója. „Napjainkban nyolcmilliárd ember él a Földön, és mi eldobható termékeket adunk el nekik” – jegyzi meg Parker.
„A tervező feladata, hogy felelősségteljesen bánjon azzal, amit a világban hagyunk. A hatás ugyanúgy érint minket, mint az ügyfeleket.” – Ben Parker, a Made Thought társalapítója
„Az emberiség évente majdnem két bolygó erőforrásait fogyasztja el, és 6 milliárd tonna hulladékot halmoz fel. Ezen az elven változtatni kell. A vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a pozitív változás eszközévé váljanak. Valójában ez az egyetlen eszközünk, amely elég nagy és elég gyors – használjuk ki!” – hívja fel a figyelmet Sian Sutherland, a műanyagválság ellen küzdő A Plastic Planet nevű szervezet társalapítója.
„A természet egyértelmű jelzést adott nekünk, hogy a lehető leggyorsabban kapcsoljunk hátramenetbe, és hagyjuk el ezt a pazarló és mérgező zsákutcát, amelyet túlfogyasztásnak és felesleges bőségnek hívnak. Ehhez most nagyobb szükségünk van a kreatív iparágak látnoki és robbanásszerű innovációs képességeire, mint valaha.” – Sian Sutherland, az A Plastic Planet társalapítója
A fogyasztók is megváltoztatják saját vásárlói magatartásukat. A fiatalabb fogyasztók 83%-a hajlandó többet fizetni a fenntartható márkákért. Ez nem valami elméleti dolog, ami valamikor a jövőben fog bekövetkezni. Ez most történik – mondja Andrew Gibbs, a Dieline alapítója és főszerkesztője.
„Számomra a Zero Waste azt jelenti, hogy a csomagolást és a termékeket úgy fejlesztjük ki, hogy ne keletkezzen további hulladék a bolygónkon. Ez magában foglalja a zárt körfolyamatú rendszereket, az újratöltési rendszereket és az eleve újrahasznosítható csomagolásokat.” – Andrew Gibbs, a Dieline alapítója és főszerkesztője
Több dizájn, több problémamegoldás
A lényeg az, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk. A változásnak több milliárd egységnyi változással vagy a fogyasztói magatartás átfogó megváltoztatásával kell kezdődnie. Ha ez nem történik meg, akkor az csupán zöldre mosás vagy marketingfelhajtás, mivel akkor túl kicsi a hatás – mondja Ben Parker. Szerinte egyértelműen azok a vállalatok lesznek a jövő márkái, amelyek most aktívan újraépítik magukat, hogy megfeleljenek ezeknek a társadalmi változásoknak.
Brandi Parker, a Pearlfisher márkaépítő ügynökség fenntarthatósági vezetője szerint a változás tudatos döntésként kezdődik: „Az iparágnak el kell távolodnia attól, ami a legegyszerűbb és legolcsóbb, vagyis a műanyagtól. Ehelyett arra kell áttérnünk, ami több gondolkodást, több tervezést, problémamegoldást és őszintén szólva a teljes globális lakosság viselkedésének megváltoztatását igényli”.
„Az én szememben az innovációk alapvetően érintik mind a környezetvédelmi szempontokat, mind a kényelem iránti igényünket, de oly módon, hogy ne keletkezzen több hulladék.” – Brandi Parker, a Pearlfisher fenntarthatósági vezetője.
Szerintük a nulla hulladék (Zero Waste) azt jelenti, hogy mindent úgy kell csinálni, mint ahogy a természetben kölcsönhatásban lévő organizmusok hálója teszi. Ebben a megközelítésben elengedhetetlen az interdiszciplináris munka; a tervezőknek, a fejlesztőknek és a fogyasztási értéklánc valamennyi érdekeltjének együtt kell működnie egy közös jövőkép alapján.
A megoldást a jó anyagok jelentik
A jobb csomagolás irányába történő elmozdulásban nagyon sok múlik a márkákon és a dizájnereken. A tervezőknek alapos tudással kell rendelkezniük, és kívül-belül ismerniük kell azokat anyagokat, amelyeket az ügyfeleknek ajánlanak – magyarázza Ben Parker. „Döntő fontosságú az anyagok részletes ismerete, de az is – és itt jön a tervezői pártatlanságunk –, hogy fel tudjuk tenni a kérdést: Miért ne?”
Andrew Gibbs számára a csomagolóanyagoknak megfelelőnek, biztonságosnak, újrahasznosíthatónak, újrafelhasználhatónak és komposztálhatónak kell lenniük. Röviden, nem árthatnak a bolygónak és lakóinak. A fenntarthatóság mindenekelőtt tervezési probléma, egy kihívás a tervező számára. A tervező felelőssége a jövő generációkkal szemben az, hogy jobb anyagokat válasszon – mondja Gibbs.
A világ regenerálása
Ahhoz, hogy megvalósulhasson a fejlődés, a tervezőknek figyelembe kell venniük az általuk tervezett csomagolás teljes életciklusát.
„Mindennek, de abszolút mindennek, amit teszünk, vagy körkörösnek vagy regeneratívnak kell lennie. Amit mostantól kezdve a földön vagy a légkörben hátra hagyunk, annak regenerálnia kell a földet és a légkört. A nettó negatív nem elég jó. Nettó pozitívvá kell válnunk. Olyan dolgokat kell létrehoznunk, amelyek jobbá teszik a világot” – hangsúlyozza Brian Collins, a Collins társalapítója és kreatív igazgatója. Ebben fontos szerepet játszik a csomagolás is: meg kell találni a módját annak, hogy kevesebb anyagot használjunk.
„Napirendi feladat a környezetbarát, körkörös és regeneratív tervezés. Az egyszer használatos műanyagpalack, mint »emberközpontú« dizájn, lehet kényelmes vagy praktikus, de környezetvédelmi szempontból ez egy szerencsétlen tervezési megoldás. Az ilyen műanyagpalackok ma már nemcsak veszélyesek, hanem azzal fenyegetnek, hogy gyorsan kiszorítják az összes tengeri élőlényt. Ezért kérem, vessünk végre véget az »emberközpontú« tervezésnek. Ez mindent elpusztít. Végül még minket, embereket is.” – Brian Collins, a Collins társalapítója és kreatív igazgatója
„Számomra a „nulla hulladék” (Zero Waste) azt jelenti, hogy arra ösztönözzük a tervezőket, hogy olyan inspiráló csomagolásokat hozzanak létre, amelyekhez a lehető legkevesebb anyagra van szükség” – mondja Jennifer Patrick, a Patagonia globális csomagolási és márkaépítési igazgatója, aki hozzáteszi: „Figyelek arra, hogy ki kerüli el az újrahasznosíthatatlan és több száz évig a hulladéklerakókban maradó anyagokat. Ez az, ami inspirál engem.”
„A tervezés legnehezebb része a felhasznált anyagmennyiség minimalizálása.” – Jennifer Patrick, a Patagonia globális csomagolási és márkaépítési igazgatója
Diana Sanchez, az Accenture Song látványtervező munkatársa az egyik megoldást a biológiailag lebomló anyagokban látja: „Fontos a minimális festékmennyiséggel történő nyomtatás is. Mindezek a szempontok közös kutatást és új anyagok fejlesztését igénylik. Brian Collins azt is szeretné, ha több márka merne újító lenni. Vannak olyan újonnan megjelenő technológiák, amelyekről tudom, hogy már sokan felkapták rá a fejüket. Szeretném, ha több márka tenné ezt, és gyorsan megtalálná a megfelelő utakat és lehetőségeket. Az óra ketyeg.”
„Az államok kötelessége szabályozni a gyártás módját. De úgy gondolom, hogy mi, tervezők is képesek vagyunk változást elérni, legalábbis a saját iparágunkban.” – Diana Sanchez vizuális tervezéssel foglalkozó munkatárs, menedzser az Accenture Songnál
Amit a fogyasztóknak tudniuk kell
A csomagolás környezeti hatásai közé tartozik az is, hogy mi történik vele a csomagolás után. „A hulladékra és a szemétre egyre inkább újrahasznosítható anyagként kell tekintenünk. Ezek értékes erőforrások és anyagok, amelyeknek körforgásban kellene lenniük. Mindig a körkörösségre kell gondolnunk” – mondja Carin Blidholm Svensson, a BVD kreatív igazgatója és alapítója.
„Meg kell találnunk az optimális csomagolást és anyagmennyiséget, nem túl sokat és nem túl keveset.” – Carin Blidholm Svensson kreatív igazgató és a BVD alapítója
A márkáknak oktatási funkciót is fel kell vállalniuk, és meg kell magyarázniuk a működésüket. Újra felhasználhatja a fogyasztó a csomagolást, esetleg visszaküldheti az eladónak? A fogyasztók felé kommunikálni kell, például hogy: „Kérem, hasznosítsa újra ezt a dobozt, vagy küldje vissza, és mi felhasználjuk például egy új pár cipő készítéséhez” – magyarázza Blidholm Svensson.
Forrás: Metsä Board Fachmagazin, 2022 Winter | Szöveg: Silja Eisto | Interjúk: Joseph Bayne & Marc Stevenson | Fotók: Metsä Group | Fordította: LUPE Magazin
