A Metsä Group célul tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra a vállalat termelési mellékáramainak és hulladékának 100%-át hasznosítani fogja. A körforgásos gazdaságra az éghajlati válság és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése érdekében van szükség.
Tudta, hogy a mindennapi életünkben használt tárgyak közül sok ipari mellékfolyamatokból származik?
A Valio egy finn tejipari vállalat, amely a Metsä Group mellett működő Äänekoski biotermék-gyárból kapott hőt használja fel sajtkészítésre. A mellékfolyamatok azt is lehetővé teszik, hogy jobb kenyér kerüljön az asztalunkra, mivel a rostos agyagból feldolgozott rostok javítják a talaj tápanyagtartalmát. És még a fürdőszobai mosdókagyló is készülhet olyan melléktermékből, mint a faforgács.
Mindez a körforgásos gazdaságról szól. Ez azt jelenti, hogy a cégek az együttműködéseket és a felelősségtudatot a saját gyáraikon túl a teljes értékláncra kiterjesztik. A cél a jólét megteremtése, a bolygónkat is figyelembe véve. A körforgásos gazdaság középpontjában pedig a mellékáramlatok intelligens felhasználása áll.
A körkörös termelési és fogyasztási modell három egyszerű alapelvre épül: a hulladék és a kibocsátások csökkentése, a kitermelt természeti erőforrások hosszú távú megőrzése a társadalom számára és a természet regenerálása.
Maija Pohjakallio, a Metsä Group klíma- és körforgásos gazdaságért felelős alelnöke elmagyarázta, hogy a körforgásos gazdaság a rendszerszintű változásról szól. Hangsúlyozta, hogy a körforgásos gazdaság optimalizálja az anyag-, energia-, információ- és értékáramlást, hogy pozitív hatást gyakoroljon a természetre és a társadalomra. Alapja az együttműködés és a felelősségvállalás kiterjesztése a Metsä gyárain túl a teljes értékláncra. Ebben fontos szerepet játszanak a partnerségek.
Pohjakallio szerint a rendszerszintű változást célzó együttműködési modellek viszonylag új fejleménynek számítanak, amelyek a 2010-es években kezdődtek. A Metsä Group azonban jóval azelőtt figyelemmel kísérte tevékenységei erőforrás-hatékonyságát, hogy a partnerség és az együttműködés a melléktermékek hasznosításának kulcsfontosságú modelljévé vált volna.
A Metsä Group innovációs vállalata, a Metsä Spring most az együttműködés és a partnerségek előmozdítására irányuló tevékenységeket folytat. Olyan induló vállalkozásokba fektet be, mint a Woodio, amely a Metsä Group mellékfolyamatait használja fel.
A mellékfolyamatok javíthatják a környezeti kéznyomot
2030-ra ambiciózus fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé a Metsä Group, addigra ugyanis nulla tonnára kívánják csökkenteni a hulladéklerakókba kerülő technológiai hulladék mennyiségét. Ezután a vállalat a folyamataiból származó összes hulladékot és mellékterméket energiaként vagy nyersanyagként fogja felhasználni.
„Nem vagyunk messze ettől a céltól. Végül is már 2022-ben újrahasznosítottuk a melléktermékek és a hulladékok 96%-át” – mondta Pohjakallio.
A Metsä Group gyáraiban keletkező melléktermékek között olyan megújuló nyersanyagok is megtalálhatóak, mint a fa és a faösszetevők. A megújuló termékek kiválthatják a fosszilis vagy ásványi anyagokból készült termékeket, és a CO2-kibocsátás csökkentésével javíthatják az ügyfelek környezeti kéznyomát.
Pohjakallio elmagyarázta, hogy a Metsä Group Äänekoski integrált gyárának kapui az ökoszisztéma elvének megfelelően mindig nyitva állnak a partnerek előtt.
A Soilfood Oy például a Metsä Board kartongyár mellékfolyamataiból olyan rostterméket állít elő, amely javítja a talaj minőségét. A szálak többek között hozzájárulnak a vízvédelemhez és a széndioxid tárolásához. A biotermék-gyár elsősorban cellulózt állít elő. A gyártási folyamat során számos értékes, hasznosítható mellékáram keletkezik. Még a biotermék-gyárból származó bűzös gázokat is felhasználják nyersanyagként kénsav előállításához.
Az Äänekoski egyik legújabb ökoszisztéma partnere a Veolia. A vállalat a cellulózgyártás melléktermékeként keletkező nyers biometanol finomítására szolgáló üzem építését tervezi.
„Eddig a nyers biometanolt elégették, hogy energiát nyerjenek belőle. A Veolia beruházásának köszönhetően azonban mostantól bioüzemanyagként értékesíthető a járművekhez, illetve nyersanyagként a vegyipar számára.”
A cellulózgyártás legnehezebben kezelhető mellékterméke a zöldlúgos üledék. Az Oulu Egyetemmel együttműködésben végzett tanulmány szerint a zöld lúgos üledék geopolimerek előállítására használható, de Pohjakallio szerint az ipari felhasználása még elég ritka.
Túl kevés a mérőszám a körforgásos gazdaságban
A körforgásos gazdaságot mérő mutatók főként az anyagok újrahasznosított tartalmához és újrahasznosítási arányához kapcsolódnak. A fogyasztási cikkeket például aszerint értékelik, hogy mennyi újrahasznosított nyersanyagot tartalmaznak, és mekkora a termék vagy csomagolás újrahasznosítási aránya. Azonban csak néhány mérőszám ír le egyszerre több folyamot rendszerszinten.
„A körforgásos gazdaság nem csupán a hulladékgazdálkodás javításáról, hanem az egész optimalizálásáról szól. A mérőszámok középpontjában ezért az átfogó hatásoknak kell állniuk” – mutatott rá Pohjakallio.
WOODIO
A Woodie, a finn fürdőszobai berendezéseket gyártó cég a Metsä Board melléktermékeit alakítja át nyersanyaggá a dizájnos mosdókagylóihoz és egyéb fürdőszobai termékeihez. A vállalat a joutsenói BCTMP gyárból származó nyírfaforgácsot dolgozza fel. Szitálással nyerik a Natural Birch nevű nyersanyagot, amely földes tónusának és organikus szerkezetének köszönhetően különleges vizuális hatást ad a végterméknek.
A Woodio környezettudatosan állítja elő a fakompozitot. A fürdőszobai termékek bioalapú szenet tárolnak, és életciklusuk végén energiatermelésre használhatók. A Woodio mosdókagylók szénlábnyoma 80%-kal alacsonyabb, mint a kerámia mosdókagylóké, és az anyag kis súlya a logisztika során is csökkenti a kibocsátást.
SOILFOOD
A Soilfood egy körforgásos gazdaságot fejlesztő finn vállalat, amely minden héten teherautóval gyűjti össze a Metsä Board Kemi és az Äänekoski kartongyáraiból a szálas-agyagos melléktermékeket, és a mezőgazdasági talajminőség javítására szolgáló rostokká dolgozza fel azokat. Ezek a termékek visszaadják a faalapú tápanyagokat a talajnak, ami egyben a fában lévő szenet is megköti a talajban.
A rostok javítják a talaj vízmegtartó képességét is, így kevesebb tápanyag kerül a vízfolyásokba, és nagyobb lesz a termés a földeken. A rostok akár 50%-kal is csökkenthetik a tápanyagok kimosódásának kockázatát. A Metsä Board gyáraiból származó hasonló melléktermékeket a tájépítészetben és a mezőgazdaságban is felhasználják.
Az Európai Bizottság 2015-ben fogadta el első körforgásos gazdasági cselekvési tervét. A Parlament 2021 júniusában új körforgásos gazdasági csomagot fogadott el, amely további intézkedéseket szorgalmaz a szén-dioxid-semleges, környezetileg fenntartható és mérgező anyagoktól mentes körforgásos gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében. Finnországban a kormány 2021 áprilisában határozatot fogadott el a körforgásos gazdaság előmozdításáról.
Forrás: Metsä Board Fachmagazin | Szöveg: Tarja Rannisto | Fotó: Woodio és Soilfood | Fordította: LUPE Magazin
