A Berkeley Egyetem vegyészei olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a szénalapú molekulák hosszú láncaiból álló műanyagok alapegységeikre bonthatók és újból műanyaggá alakíthatók.
A folyamat olcsó katalizátorokkal, ipari léptékben is működik, így a legelterjedtebb műanyagok gyártását folyamatosan lebontó és újraalkotó körforgássá alakítja.
A módszer különféle katalizátorokon alapul
A Berkeley Egyetem vegyészek által kidolgozott új módszer nagy előnye, hogy teljes egészében újrahasznosíthatóvá teszi a műanyagot – ez eddig csak a beolvasztható alumíniumdobozokra volt jellemző. Az áttörés egyik potenciális következménye, hogy a jövőben feleslegessé teszi új műanyag előállítását, mert így gyakorlatilag megvalósulhat a hulladék hasznosításán alapuló körforgásos gazdaság.
A műanyagokból nagyon sokféle létezik és újrahasznosíthatóságuk is változó. A Berkeley mérnökeinek katalizátoros folyamata a polietilént és polipropilént (avagy PE és PP) vagy ezek keverékét dolgozza fel. Ezek úgynevezett poliolefinek, amelyek a jelenleg keletkező műanyaghulladék kétharmadát jelentik, és mintegy 80 százalékuk szemétlerakókban vagy a tengerekben végzi – olvasható az index.hu oldalán.
A módszer működése különböző nehézfém katalizátorokon alapult. Az egyik katalizátor dupla szénkötést tett lánchoz a megfelelő ponton, egy másik ezeken a pontokon szétvágta a láncot, a harmadik pedig eltávolította a vágási pontokat. A folyamat működött, de közben feloldódtak a katalizátorok, ezért nem volt sem fenntartható, sem gazdaságos. Hartwig és diákja, Richard RJ Conk ezt az eljárást fejlesztette tovább olcsó és nem oldódó katalizátorok kikísérletezésével. Az első katalizátor, a nátriumos alumínium-oxid hatékonyan feldarabolja a poliolefin láncokat – szétváló darabok közül az egyik végén reakcióképes szénatommal. A második katalizátor, a szilícium-oxid-volfrám etilén gáz jelenlétében a különböző molekulákat propilénné alakítja.
