A jemeni rebellisek támadásai elriasztották a hajókat az átkeléstől, emiatt a Szuezi-csatorna forgalma 60 százalékkal csökkent. Ez felfoghatatlanul nagy összegű bevételkiesést okozott az egyiptomi államnak a Vörös-tengeri válság.
Sokan inkább a hosszabb, de biztonságosabb utat választják
A 2024-es év utolsó negyede, a Hamász és Izrael háborújának október 7-ei kezdete óta a hutik vakmerő katonai akciókat hajtanak végre a Báb el-Mandeb szorosnál, ahol az Arab-félsziget délnyugati csücske és Afrika találkozik, és ahonnan tovább észak felé a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán át vezet a hajózási útvonal a Földközi-tengerre.
A hutik eddig több száz rakéta- és dróntámadást, túszejtési kísérletet és sikeres akciót, illetve egyéb katonai műveletet hajtottak végre legalább negyven ország kárára – ebből is kiviláglik, jóllehet, deklaráltan csak azokat a hajókat célozzák, amelyek Izraelbe tartanak vagy izraeli érdekeltségűek, de számtalan olyan tankert és egyéb teherhajót ért már támadás, amelyeknek – tulajdonjogi, kereskedelmi vagy üzemeltetési szempontból – semmiféle közük sincs a zsidó államhoz.
A sorozatos támadások arra késztetik a hajótulajdonosokat, hogy a rövidebb helyett a hosszabb, de biztonságosabbat utat válasszák az áruszállításhoz, és Afrikát megkerülve juttassák el a javakat az európai kikötőkbe – olvasható az iho.hu oldalon. A szuezi tranzitforgalmak csökkenése rendkívül érzékenyen érinti a csatornát üzemeltető, pénzügyileg így erősen sérülékeny országot: Abdel Fattah Al-Sissi egyiptomi elnök Oszama Rabie admirálissal, a hetven éve megkötött Szuezi Egyezmény csatornahatóságának jelenlegi elnökével közösen számolt be a válság által okozott bevételkiesésről. Rabie bejelentette, hogy 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest több mint hatvan százalékkal esett vissza a csatornán áthaladó hajók száma, így víziútkezelő csaknem hétmilliárd dollár (egy dollár jelenleg hozzávetőlegesen 395 forint) tranzitdíj bevételtől esett el.
