A globális csomagolóiparnak folyamatosan alkalmazkodnia kell az új politikai döntésekhez, piaci változásokhoz és technológiai újításokhoz. Trump második ciklusának hatása kulcsfontosságú lesz az iparág jövőbeni irányának meghatározásában. Azok a cégek, amelyek sikeresen navigálnak ebben az átalakuló világban, előnyre tehetnek szert.
Donald Trump 2.0 lehetséges következményei
Donald Trump második elnöki ciklusa jelentős hatásokkal járhat a különböző iparágak számára világszerte, és ez alól a globális csomagolóipar sem kivétel. Első elnöksége alatt Trump politikái – különösen a kereskedelem, a szabályozások enyhítése és a gazdasági nacionalizmus terén – alapvetően átalakították az amerikai vállalkozások és azok nemzetközi partnereinek működési környezetét. Újraválasztását követően várható, hogy ezen politikák közül sokat újraértékelnek, finomítanak. Sőt, esetleg tovább is erősítenek, ami közvetlenül gyakorol hatást a globális csomagolóiparra több kulcsfontosságú területen.
Ez a cikk a Donald Trump 2.0 lehetséges következményeit vizsgálja a globális csomagolóiparra, különös figyelmet fordítva a kereskedelmi politikákra, a szabályozási változásokra, a fenntarthatósági erőfeszítésekre és a gazdasági nacionalizmusra. A cikk átfogó elemzésén keresztül azt is megvizsgáljuk, hogy világszerte miként érinthetik ezek a változások a csomagolóipari gyártókat, beszállítókat és végfelhasználókat. Továbbá globális iparági vezetők véleményét is megosztjuk arról, hogyan alkalmazkodhat a csomagolóipar az új politikai környezethez.
Kereskedelmi politikák és vámok – a protekcionizmus felé tett további lépések
Trump első ciklusának egyik meghatározó jellemzője az „Amerika első” megközelítés volt, amely a kereskedelmi mérleg csökkentésére, a kereskedelmi megállapodások újratárgyalására és a behozott árukra kivetett vámok emelésére összpontosított. E politikák célja az amerikai iparágak védelme volt a külföldi versenytől, valamint a gyártási munkahelyek visszavitele az Egyesült Államokba. Ahogy Trump a második ciklusára készült, már valószínűnek tűnt, hogy folytatni fogja ezt a protekcionista politikát, ami közvetlen hatással lesz a globális csomagolóiparra.
Vámok a nyersanyagokra és késztermékekre
Donald Trump első elnöksége alatt jelentős vámokat vezettek be különböző árukra: köztük az alumíniumra, acélra és a műanyag, amelyek kulcsfontosságú anyagok a csomagolóiparban. 2018-ban az Egyesült Államok 25%-os vámot vetett ki az acélra, 10%-ot pedig az alumíniumra. Ezek az anyagok alapvetőek a csomagolótermékek, például az alumíniumdobozok, tartályok és fóliák gyártásában. A vámok célja az amerikai gyártók védelme volt, ugyanakkor növelték a csomagolócégek termelési költségeit – különösen azokat, amelyek importált anyagokra támaszkodtak.
Ha Trump második elnöksége hasonló irányban folytatódik, várhatóan ezeknek a vámoknak a folytatása vagy akár bővítése is megtörténhet. A globális csomagolóipar magasabb nyersanyagköltségekkel nézhet szembe, különösen az olyan amerikai vállalatok esetében, amelyek nemzetközi beszállítóktól függnek. Azonban az Egyesült Államokban működő csomagológyártók számára előnyökkel járhatnak a protekcionista politikák, mivel kisebb lesz a verseny a külföldi gyártóktól, különösen az acél- és alumíniumcsomagolás területén.
A vámok bevezetése a csomagolóanyagok globális ellátási láncának átalakulásához is vezethet. Az Egyesült Államokba exportáló országok, mint Kína és Kanada, más piacok felé fordulhatnak, ami csökkentett kínálathoz és emelkedett árakhoz vezethet a globális piacokon.
A globális ellátási láncokra gyakorolt hatás
A vámok és kereskedelmi akadályok megzavarhatják azokat a bonyolult globális ellátási láncokat, amelyekre a csomagolóipar támaszkodik. A csomagolóipar hatalmas beszállítói, gyártói és forgalmazói hálózatra épít, melyek közül sok vállalat a világ különböző részein található. Trump első ciklusában bevezetett vámok jelentős zűrzavart okoztak ezekben a hálózatokban, amelyek késedelmeket, magasabb árakat és a gyártók számára alternatív beszállítók keresését eredményezték.
Ha Trump továbbra is folytatja protekcionista politikáját, akkor a globális ellátási láncok további zűrzavaraival kell szembenézniük. Azok a csomagolócégek, amelyek nemzetközi beszállítóktól szerzik be a nyersanyagokat és késztermékeket, magasabb költségekkel és hosszabb szállítási határidőkkel szembesülhetnek. E zűrzavarok hatása túlnyúlhat az Egyesült Államokon, és világszerte érezhető lesz a csomagolóipari vállalatok számára.
Azok a csomagolócégek, amelyek a globális ellátási láncra építenek, kénytelenek lesznek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, például a beszállítói körük diverzifikálásával vagy a gyártás hazai forrásokra történő áthelyezésével. Azonban ezek az alkalmazkodások magasabb költségekkel járhatnak, amelyeket a végfelhasználókra háríthatnak – ezzel pedig emelkedhetnek a csomagolási árak.
Szabályozás enyhítése – kétélű kard a csomagolóipar számára
A Trump 1.0 az agresszív szabályozáscsökkentésről szólt. Az akkor hatályban lévő politika számos környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági előírást visszavont, amelyeket a vállalkozások számára terhesnek ítéltek. Ez a deregulációs megközelítés különösen nagy hatással volt olyan iparágakra, mint a csomagolóipar, amelyeket számos szövetségi szabályozás érint. A Trump 2.0 esetében is valószínű, hogy folytatódik ez a trend, ami pozitív és negatív hatásokat is gyakorolhat a csomagolóiparra.
Környezetvédelmi előírások enyhítése
Trump vezetése alatt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) számos olyan szabályozást vont vissza, amelyek a szennyezés csökkentésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére irányultak. A csomagolóipar számára ez azt jelentette, hogy kevesebb korlátozás vonatkozott a gyártási folyamatokra, ami alacsonyabb megfelelési költségeket eredményezhetett. Például Trump politikája enyhítette a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályozásokat, lehetővé téve a csomagológyártók számára, hogy kevesebb korlátozással működjenek. Ha Trump második ciklusa is hasonló irányt követ, az amerikai csomagolócégek hasznot húzhatnak a környezetvédelmi szabályozások enyhítéséből. A csökkentett szabályozási terhek alacsonyabb termelési költségeket és nagyobb működési rugalmasságot eredményezhetnek a csomagológyártók számára.
Ugyanakkor ennek a deregulációnak negatív környezeti következményei is lehetnek. A szigorú környezetvédelmi szabályozások hiánya magasabb szennyezési és hulladékgenerálási szintekhez vezethet különösen olyan iparágakban – mint a csomagolóipar –, amelyek jelentős mennyiségű műanyaghulladékot termelnek. A csomagolóanyag-gyártókat növekvő nyomás érheti a fogyasztók, környezetvédelmi csoportok és a kormányok részéről, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak még akkor is, ha az Egyesült Államokban a szabályozói környezet enyhébbé válik.
Globális fenntarthatósági erőfeszítések és kihívásokBár az Egyesült Államokban a dereguláció lehetősége fennáll, a csomagolóipar fenntarthatóságával kapcsolatos globális nyomás várhatóan nem csökken. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki a műanyaghulladék csökkentésére és az újrahasznosítási arányok növelésére. A nemzetközi piacokon működő csomagológyártóknak alkalmazkodniuk kell a különböző szabályozói környezetekhez. Míg az amerikai vállalatok profitálhatnak a szabályozások enyhítéséből, komoly kihívásokkal szembesülhetnek, hogy megfeleljenek más piacok fenntarthatósági előírásainak, különösen Európában.
A csomagolócégek, amelyek Európába vagy más olyan régiókba exportálnak, ahol szigorú fenntarthatósági előírások érvényesek, kénytelenek lesznek alkalmazkodni ezekhez a követelményekhez. Ennek következtében az amerikai gyártók magasabb költségekkel szembesülhetnek, mivel fenntartható anyagokba kell beruházniuk, vagy környezetbarátabb gyártási folyamatokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak.
Az EPA szerint a Trump első ciklusában végrehajtott szabályozáscsökkentés körülbelül 1,4 milliárd dolláros megtakarítást jelentett az amerikai iparágak számára, beleértve a csomagológyártókat is.
Az Egyesült Államok csomagolóipara az egyik legnagyobb energiafogyasztó – a teljes gyártási energiafelhasználás körülbelül 20%-át teszi ki a US Department of Energy szerint.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerint 2020-ban a csomagolóanyagok globális kereskedelme 4,8%-kal csökkent, amelyet elsősorban a vámok és a COVID-19 világjárvány okozta kereskedelmi zűrzavarok idéztek elő. Az amerikai csomagolóipar évente dollármilliárd értékben importál nyersanyagokat, amelyek jelentős része Kínából, Mexikóból és Kanadából származik.
Gazdasági nacionalizmus – a hazai gyártás előmozdítása
Trump második ciklusa valószínűleg folytatni fogja az „Amerika első” politikáit, amelyek hangsúlyozzák a gyártási munkák visszahelyezésének fontosságát az Egyesült Államokba. Trump adminisztrációja már több olyan intézkedést hozott, amelyek célja, hogy ösztönözzék a vállalatokat a gyártás visszahozatalára az Egyesült Államokba – beleértve a vállalati adókedvezményeket, támogatásokat és kereskedelmi vámokat. Ezen politikák célja, hogy versenyképesebbé tegyék a hazai gyártást, és csökkentsék a külföldi beszállítóktól való függőséget.
Bátorítások az amerikai csomagolóipari termelés számára
Trump első ciklusa alatt adókedvezményeket és támogatásokat vezettek be, hogy ösztönözzék az amerikai cégeket a gyártási műveleteik visszatelepítésére. Ezek a politikák a második ciklusában tovább bővülhetnek, újabb ösztönzőket biztosítva a csomagolócégek számára, hogy a termelést az Egyesült Államokba helyezzék át. A csomagolóipar visszavitele segíthet csökkenteni az Egyesült Államok, importtól való függőségét, és új munkahelyeket teremthet a csomagolási szektorban.
Az Európai Unió 2020-ban bevezetett Körforgásos Gazdaság Akcióterve célul tűzte ki a csomagolóhulladék 50%-os csökkentését 2030-ig, különös figyelmet fordítva a műanyagok újrahasznosítására és a hulladékcsökkentésre.
2021-ben az EU betiltotta az egyszer használatos műanyagokat, ideértve olyan csomagolótermékeket is, mint a szívószálak és az evőeszközök.
2020-ban az Egyesült Államok kormánya bevezette a „Made in America” kezdeményezést, amely adókedvezményeket és támogatásokat biztosított azon vállalatok számára, amelyek visszavitték a gyártási munkákat az Egyesült Államokba.
A Reshoring Initiative szerint az amerikai cégek 1800 gyártási munkahelyet vittek vissza 2020-ban, és a csomagolóipar jelentős részesedéssel bírt ebben a számban.
A csomagológyártók számára ez csökkentheti a külföldi beszállítóktól való függőséget, és elősegítheti a nyersanyagok helyi beszerzésére való áttérést. Ugyanakkor a visszatelepítés magasabb munkaerőköltségeket eredményezhet az Egyesült Államokban, ami befolyásolhatja a csomagolócégek nyereségességét.
A gazdasági nacionalizmus globális hatásai
Habár a gyártás visszatelepítése előnyös lehet az Egyesült Államokban működő csomagolócégek számára, globális ellátási láncokban jelentkező hullámhatásokat is okozhat. Azok az országok, amelyek az Egyesült Államokba irányuló exportból élnek – mint Kína, Mexikó és Kanada –, csökkent kereslettel szembesülhetnek a csomagolóipari termékeik iránt. Ennek következményeként gazdasági nehézségekkel találkozhatnak ezen országok csomagológyártói, mivel új piacokat kell találniuk a termékeik számára.
Ez a gazdasági nacionalizmus irányába történő elmozdulás kereskedelmi feszültségeket is generálhat az Egyesült Államok és más országok között. Azok a csomagolócégek, amelyek nemzetközi piacokra támaszkodnak, nehezebben versenyezhetnek egy szétszakadt globális kereskedelmi környezetben.
Fenntarthatóság és csomagolási innováció – az egyensúlyozás kihívása
Bár Trump második ciklusa a deregulációval és a gazdasági nacionalizmussal hozhat változásokat, a globális csomagolóipar számára továbbra is kiemelt prioritás marad a fenntartható gyakorlatok alkalmazása. A környezetbarát csomagolás iránti kereslet folyamatosan növekszik, amit a fogyasztói elvárások és a kormányzati szabályozások –különösen Európában és más régiókban – egyaránt támogatnak. A nemzetközi piacokon működő csomagolócégeknek egyensúlyba kell hozniuk a költséghatékony gyártást és a fenntarthatóság iránti fokozódó igényt.
A csomagolócégeknek folyamatosan új anyagokat és technológiákat kell fejleszteniük, hogy megfeleljenek ezeknek a fenntarthatósági céloknak. Bár Trump második ciklusa esetleg enyhítheti a szabályozási terheket az Egyesült Államokban, a globális csomagolóiparnak továbbra is figyelembe kell vennie a nemzetközi piacokon előírt fenntarthatósági követelményeket.
Forrás: Inside the Packaging Industry (Misbah Syed): The Impact of Donald Trump’s Second Term on the Global Packaging Industry
2020-ban Kína volt az Egyesült Államok legnagyobb csomagolóanyag-exportőre, amely az amerikai csomagolóimport 20%-át tette ki.
A gyártás visszatelepítésére irányuló elmozdulás csökkentheti a kínai csomagolótermékek iránti keresletet, ami gazdasági lassulást idézhet elő azokban a régiókban, amelyek az Egyesült Államokba történő csomagolóexporttól függnek.
A globális fenntartható csomagolás piacának növekedése várhatóan 250 milliárd dollárról 500 milliárd dollárra emelkedik 2030-ra, amit a fogyasztói igények növekedése és az ökobarát csomagolási megoldások iránti kereslet generál.
2021-ben a Coca-Cola bejelentette, hogy 2025-re az összes csomagolása 100%-ban újrahasznosítható lesz, összhangban az EU fenntarthatósági célkitűzéseivel.
ÖSSZEGZÉS
Donald Trump második ciklusa vegyes hatásokat gyakorolhat a globális csomagolóiparra, melyek között egyaránt lesznek kihívások és új lehetőségek. A kereskedelmi politikák, dereguláció és a gazdasági nacionalizmus átalakíthatják a versenyképes környezetet, míg a fenntarthatósági nyomás továbbra is új innovációkat indíthat el. A csomagolócégeknek gyorsan változó és komplex környezethez kell alkalmazkodniuk, miközben egyensúlyba hozzák a belföldi gyártás és dereguláció előnyeit a fenntarthatóságra és nemzetközi elvárásokra vonatkozó fokozódó igényekkel.
