A Dániát és Németországot a Balti-tenger alatt összekötni hivatott, tizennyolc kilométer hosszú közúti-vasúti műtárgyat előre legyártott elemekből rakják össze a vízben, ezzel a leghosszabb ilyen jellegű alagút lesz. A tervek szerint 2029-től – jelentősen javítja majd a közlekedési lehetőségeket Skandinávia, valamint Nyugat- és Kelet-Európa között.
Ilyen hosszú elemes víz alatti alagút még nem épült
A Fehmarnbelt-alagút fő építési helyszíne Lolland szigetén, Dánia délkeleti részén található, a tenger által körülölelt, meredek partfal tövében. A több mint 500 hektáros terület egy kikötőt és az alagútelemek gyárát is magában foglalja.
A legtöbb víz alatti alagutat – például a Csalagútat – az alapkőzetben fúrják ki, a Fehmarnbeltet azonban kilencven különálló elemből állítják össze a tengerfenéken. Ez világrekordnak számít: ilyen hosszú elemes víz alatti alagút még nem épült.
A Femern vállalat beszámolója szerint az egyenként 217 méter hosszú, 42 méter széles, több mint 73 ezer tonnás elemeket megerősített acélból és betonból öntik. Mindegyikben öt cső található: két sínpár, két kétsávos közút és egy szervizalagút számára. A végükön acélajtók zárják el őket a tengervíztől. Elkészültük után a vontatóhajók a helyszínre szállítják őket, majd a ballaszttartályok felhajtóerejét kihasználva fokozatosan engedik le a víz alá.
A helyszínen víz alatti kamerák és GPS-vezérlés segíti a beillesztést: az elemeket egy 40 méter mély árokba helyezik, akár 15 milliméteres pontossággal. Egy „pin and catch” rendszer rögzíti a helyükre a hatalmas elemeket.
Kompozás helyett 10 percnyi autóút
Az alagút elkészülte után a dél-dániai Rødbyhavn és az észak-németországi Puttgarten között a korábbi háromnegyed órás kompozás helyett tíz perc alatt lehet majd autóval, vagy hét perc alatt vonattal közlekedni. A Koppenhága-Hamburg útvonal ideje is megfeleződik: öt helyett két és fél órára csökken.
Az alagút emellett jelentős környezetvédelmi előnyt is kínál: a vasúti közlekedés révén csökken a karbonkibocsátás. A Femern becslése szerint naponta több mint 100 vonat és 12 ezer jármű halad majd át rajta. Az építés költségeit az útdíjakból fedeznék: a hitelt mintegy negyven év alatt törlesztenék.
A beruházástól Lolland térsége is sokat remél. Az alagút a helyiek várakozásai szerint fellendíti a régió gazdaságát, a munkahelyteremtést, a vállalkozási kedvet és a turizmust – számolt be róla a BBC.
