UCL, az Edinburgh Napier Egyetem és a Teesside Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel tehéntrágyából nyernek ki cellulózszálakat, hogy ezeket azután ipari minőségű cellulózzá alakítsák.
Az új eljárás még energiatakarékos is
A témáról írt tanulmány bemutatja a „nyomásos fonás” elnevezésű módszert, amely olcsóbban és tisztábban állít elő cellulózt, mint néhány jelenlegi gyártási technológia.
A kutatók tejtermelő gazdaságokból származó tehéntrágyát használtak nyersanyagként. Ez az első alkalom, hogy ipari célra alkalmas cellulózt állítottak elő állati eredetű hulladékból.
A cellulóz a növények sejtfalában található. Szintetikus anyagok előállítására már a 19. század közepén elkezdték felhasználni, és mára megtalálható élelmiszerekben, gyógyszerekben, papírtermékekben, textíliákban, fóliákban és sebészmaszkokban is.
Bár szerves úton szintén kinyerhető, a cellulózt gyakran mérgező vegyszerekkel állítják elő. A brit egyetemek által feltalált nyomásos fonás ezzel szemben olyan technológia, amely csupán nyomás és forgás egyidejű alkalmazásával hoz létre a puha anyag folyadéksugarából szálakat, gyöngyöket, szalagokat, hálókat és filmeket. Az eljárást 2013-ban fejlesztette ki a UCL Gépészmérnöki Tanszékének csapata Mohan Edirisinghe vezetésével, és mára sikerült tökéletesíteni.
A kutatók enyhe kémiai reakciók és homogenizálás segítségével alakították folyékony oldattá a cellulózdarabokat. A nyomásos fonási technológia első próbálkozásra nem működött, ezért módosítottak az eljáráson. Rájöttek ugyanis, hogy ha nem függőleges, hanem vízszintes tartályt használnak felszíni fúvókákkal, és az oldatot álló vagy áramló vízbe fecskendezik, akkor cellulózszálak keletkeznek. Ezután sikerült megváltoztatni a folyadék állagát, hogy más formákat – például hálókat, filmeket és szalagokat – hozzanak létre, amelyek különböző ipari célokra használhatók.
Az új eljárás energiatakarékos, és nem igényel olyan magas feszültséget, mint például az elektroszálas szálképzési technikák. A meglévő nyomásos fonógépek átalakítása pedig viszonylag egyszerű.
Szöveg forrása: sciencedirect.com
