Egy uniós rendelet szerint 2029-től csak nonprofit szervezetek működtethetnek visszaváltási rendszert. A jelenlegi koncessziós modell ezzel veszélybe kerülhet – kivéve, ha Magyarország időben teljesíti a 90%-os arányt.
Szigor és kivétel az uniós elvárásokban
Egy uniós rendelet miatt bukhatja a Mohu az üvegvisszaváltást – írja a Szabad Európa –, mert a tevékenységet 2029-től nonprofit cégekre bízná az Európai Unió. Bár a rendelet kiemelten az üvegvisszaváltást említi, vonatkozik a fém- és a műanyag italcsomagolásokra is.
A hazai hulladékkoncessziós rendszerben azonban a palackvisszaváltást a profitorientált MOL Zrt. leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi. Az Európai Parlament és az Európai Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 2025/40 rendelete értelmében (PPWR) az érintett társaság más tevékenységet nem is végezhetne. Ez minden tagállamra egységesen vonatkozik.
A nonprofit szervezet igénybevétele és az egyéb tevékenység végzésének kizárása a visszaváltási díjas rendszerekre vonatkozó általános minimumkövetelmények között szerepel. Azonban – ezt is a Szabad Európa emeli ki – az uniós jogszabályok eltekinthetnek a két minimumfeltételtől, ha az adott tagállamban már bevezették az üvegvisszaváltást. Azonban van egy: a visszaváltási aránynak el kell érnie a 90 százalékot.
A MOHU nem lát akadályt
E kivételre és feltételre hivatkozik reagálásában a MOHU is: a Világgazdasághoz is eljuttatott reagálásában a MOHU jelezte, hogy a hatályos uniós és hazai szabályok szerint működteti sikeresen a visszaváltást Magyarországon. Eddig több mint kétmilliárd palackot váltottak vissza hazánkban, az idei havi visszaváltási arány 80 százalék feletti. Ezeknek a palackoknak a hulladéka már megfelelő helyre kerül, e hulladékot újrahasznosítják. A MOHU szerint az adatok alapján nincs akadálya annak, hogy 2029-re teljesüljön a 90 százalékos visszaváltási arány.
Szöveg forrása: Világgazdaság
