Napjainkban a nemzetközi árufuvarozás gyakran a termelési folyamatot kiszolgáló komplex logisztikai rendszerek fenntartásának és működtetésének a szerves részeként jelenik meg. A gyártósorok megállás nélküli működésének biztosítása, alapanyaggal történő folyamatos ellátása, az elkészült termékek elszállítása, a munkaerő kihasználásának optimalizálása. És a már szinte raktárkészlet nélkül működő kereskedelmi egységeknek a fogyasztók igényeit magas szinten kiszolgáló üzemeltetése megkívánja, hogy a fuvarozók az áruk pontos időben történő átvételét és kiszolgáltatását biztosítsák.
A kiszolgáltatási késedelem és a fuvarozó felelőssége
A késedelemmel kapcsolatos jogviták leggyakrabban az áru, címzett részére történő késedelmes kiszolgáltatásából erednek. A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló CMR Egyezmény (1971. évi 3. tvr.) a kiszolgáltatási késedelemnek két esetkörét határozza meg. Az egyik az, amikor a fuvarozó a fuvarszerződésben rögzített határidőn belül nem szolgáltatja ki az árut. A másik csoportba pedig azok az esetek tartoznak, amikor a fuvarozási szerződés a kiszolgáltatás határidejét nem rögzíti. Ebben az esetben kiszolgáltatási késedelemről akkor beszélhetünk, ha a fuvarozás tényleges időtartama – figyelemmel az eset körülményeire és különösen a részrakodások esetében a teljes rakomány képzéséhez rendes körülmények között szükséges időre – meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot. Ez az az időtartam, ami az adott fuvarozás körülményeire tekintettel jellemzően szükséges az adott fuvarfeladat teljesítéséhez.
Kiszolgáltatási késedelem esetén a fuvarozónak kártérítési kötelezettsége van. Ehhez a károsultnak bizonyítania kell, hogy az árut a fuvarozó késedelmesen szolgáltatta ki, amiből kára származott. Továbbá azt is bizonyítania kell, hogy a kára milyen összegű. A károsultnak először tehát azt kell bizonyítania, hogy a fuvarozóval a kiszolgáltatási határidőben megállapodás jött létre, és ehhez képest a kiszolgáltatásra késedelmesen került sor. Ha a fuvarozó és megbízója a kiszolgáltatási határidőben nem állapodtak meg, akkor a károsult nehéz bizonyítási teherrel szembesül, hiszen azt kell igazolnia, hogy a fuvarozás időtartama meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot. Ennek a megítélése bírói mérlegelés körébe tartozik, és a bizonyítás gyakran szakértő igénybevétele útján történik. A szakértő vizsgálhatja a fuvarfeladatot teljesítő jármű műszaki paramétereit, humánerőforrás oldalról a gépjárművezetőre vonatkozó vezetési- és pihenőidők betartását és egyéb körülményeket, mint például az adott időjárási körülmények, határokon történő átlépéssel kapcsolatos várakozási idők. Előbbiek mellett a hasonló fuvarfeladatok teljesítésének átlagos időtartamával is összevethető a kérdéses fuvar.
Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy önmagában a késedelem ténye és annak eredményes igazolása még nem eredményez automatikusan a fuvarozó számára kártérítési kötelezettséget. Ahhoz az is szükséges, hogy a megrendelőnek a késedelemből eredően, azzal összefüggésben kára keletkezzen és azt, illetve annak összegét is igazolni tudja. Főszabály szerint a jogszabály a kártérítés összegét a fuvardíj összegében maximalizálja, azaz a kártérítés összege nem haladhatja meg a fuvardíj összegét.
Különleges kiszolgáltatási érdek
A kártérítés maximális összege csak egy speciális esetben haladhatja meg a fuvardíj összegét. A CMR Egyezmény szerint a feladó megállapodás szerinti pótdíj fizetése ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel meghatározhatja a megállapodás szerinti határidőtúllépéshez fűződő különleges kiszolgáltatási érdek összegét. Ha a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdekről nyilatkozatot tettek, a további bizonyított kárért a bevallott érdek összegének erejéig követelhető kártérítés. Ez azonban inkább csak elméleti lehetőség, a gyakorlatban kevésbé működik. Egy-egy ilyen ügyletért fuvarozói oldalon nem köthető olyan biztosítás, amivel a vállalt kockázat a pótdíj összegéhez mérten hatékonyan kezelhető lenne.
Mentesülési lehetőségek
A fuvarozó a késedelmes kiszolgáltatással összefüggő felelősség alól akkor mentesülhet, ha a késedelmet a rendelkezésre jogosult vétkessége, a rendelkezésre jogosult olyan utasítása, amely nem vezethető vissza a fuvarozó vétkességére, az áru sajátos hibája vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek körülményeit nem állt módjában elhárítani. Ilyen lehet például, amikor a feladó nem bocsátja időben a fuvarozó rendelkezésére az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez szükséges iratokat, és ez vezet a késedelemhez. Másik példa lehet, amikor a fuvarozó kiszolgáltatási akadályba ütközik, és a fuvaroztató a rendelkezésre jogosult utasítását kéri, ő azonban gondatlanságból nem adja meg a szükséges utasítást. A fuvarozó a fentiek szerint a mentesüléshez hivatkozhat vis maior körülményekre is. Ilyen lehet például, ha a nemzetközi árufuvarozást egy szakaszon kompjárat igénybevételével teljesítik, és az időjárási körülmények miatt, a tengeren tomboló nagyobb vihar okán a kompokat késve tudják elindítani, esetleg el sem indul az adott járat.
Kiállási késedelem
A gyakorlatban nemcsak a kiszolgáltatásból eredő késedelem, hanem alkalmanként az is felmerül, hogy a felrakóhelyre történő késedelmes kiállás esetén a fuvarozó kötelezhető-e kártérítés megfizetésére. Amikor például egy olyan áru szállítása a fuvarozás tárgya, amelynek felrakása különleges eszközöket, szakértelmet igényel (pl. darut kell a felrakó helyszínére kiállítani, a hozzá tartozó darukezelő munkáját igénybe véve) és a fuvarozó nem érkezik meg időben a felrakóra, úgy a késedelem nyilvánvalóan további költségeket eredményez (előbbi példánál maradva a darubérlés időtartama a késés mértékéhez igazodóan emelkedik annak minden felmerülő járulékos költségével).
A CMR Egyezmény erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy késedelmes kiállás esetén a fuvarozónak nem lenne felelőssége. A felelősség ilyen esetekben nem a CMR Egyezmény alapján lesz vizsgálandó, hanem a fuvarszerződés alapján alkalmazható nemzeti jog jogszabályai lesznek irányadóak. Amennyiben például a magyar jog lesz alkalmazandó az adott fuvarozási szerződésre, úgy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kártérítésre vonatkozó általános szabályai alapján lehet a fuvarozó kártérítésre kötelezését kérni.
ÖSSZEGZÉS
A fuvarozási szerződésekben érdemes kiemelt figyelmet fordítani a kiállás, illetve kiszolgáltatás időpontjának, időablakának meghatározására. Késedelmes kiállás, kiszolgáltatás esetén – amennyiben az igazolható módon kárt eredményez – a fuvarozónak kártérítési kötelezettsége van, a kiszolgáltatási késedelem esetében azonban ez a kártérítési felelősség összegszerűségében limitált.
Dr. Bíró Ágnes | Dr. Bíró Ágnes Ügyvédi Iroda | Fotók: shutterstock.com
Transpack Tudástár
Késedelem a nemzetközi közúti árufuvarozásban – A nemzetközi közúti árufuvarozást a CMR Egyezmény (1971. évi 3. tvr.) szabályozza. Késedelemről akkor beszélünk, ha a fuvarozó a szerződésben rögzített határidőre nem szolgáltatja ki az árut, vagy ha határidő nélkül a teljesítés időtartama meghaladja a gondos fuvarozótól elvárható mértéket. Kártérítés akkor követelhető, ha a késedelem igazolt kárt okozott, és annak összege bizonyítható. A kártérítés főszabály szerint legfeljebb a fuvardíj összegéig terjedhet, kivéve, ha különleges kiszolgáltatási érdek került bejegyzésre a fuvarlevélben. A fuvarozó mentesülhet a felelősség alól például vis maior, a megbízó hibás utasítása vagy hiányos dokumentáció miatt. A kiállási késedelem (pl. felrakóhelyre való késés) nem a CMR alapján, hanem a nemzeti jog – Magyarországon a Ptk. – szerint bírálható el.
