„A VEZÉR SZEREPE OLYAN, MINT EGY SZILÁRD ÉS EGYBEN RUGALMAS KÁRTYAVÁR-ÉPÍTŐJE: MINDEN LAP SZÁMÍT, MINDEN MOZDULAT HATÁSSAL VAN A RENDSZERRE.”
A fenntarthatóság nemcsak megfelelés, hanem hosszú távú stratégia – vallja Károlyi László, aki több mint három évtizeden át vezette a Legrand hazai vállalatát. A most leköszönt vezérigazgatóval a környezeti felelősségvállalásról, az ESG új jogszabályi kereteiről és a vállalatvezetés valódi kihívásairól beszélgettünk.
Három évtized egy cégnél
Az aradi születésű Károlyi László 2004-ben vette át a Legrand Zrt. vezérigazgatói posztját, és 2025 márciusában adta át a stafétabotot. Vezetése alatt az állami gyökerű vállalat sikeresen integrálódott a nemzetközi cégcsoportba, és rendkívül dinamikus, profitabilis fejlődésen ment keresztül. A 2024-es évet 40 milliárd forintos árbevétellel zárták, 560 munkatárs foglalkoztatásával.
A Legrand Szentesen gyártott termékei ma Európa szinte minden országában jelen vannak. 2004-hez képest a cég megtízszerezte az árbevételét a gyártásban, belföldi értékesítésben pedig négyszeresére nőtt a teljesítmény. A növekedés kulcsa az emberi kapcsolatokat és a csapatkohéziót előtérbe helyező vezetési modell, melyben a fenntarthatóság is meghatározó szerepet kapott.
ESG: divat, kényszer vagy lehetőség?
„Csendes időkben bárki képes navigálni. A viharban dől el, ki tudja egyensúlyban tartani a hajót” – fogalmaz László, aki a 2008-as világválságot és a COVID-járványt is végigvitte a cégen. Úgy véli, az ilyen időszakokban mutatkozik meg igazán, ki a valódi vezető. Ugyanakkor „meg kell őriznünk a Földet az unokáinknak” – hangsúlyozza a volt vezérigazgató, aki szerint a fenntarthatóságot nem szabad pusztán jogszabályként felfogni. Épp ezért a Legrand működése során az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontokat egyre hangsúlyosabban építették be a napi gyakorlatba.
Új szabályozási környezet jön
2025 februárjában az EU benyújtotta az Omnibus javaslatcsomagot, amely jelentősen átalakítja a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive) és egyéb ESG-kapcsolatú direktívákat. Olyan változások jönnek, mint pl. a jelentési kötelezettség csak az 1000 főt meghaladó, 50 millió eurós árbevételt túllépő cégekre vonatkozik, a jelentési határidők kitolódnak, az auditálási szigor pedig enyhül. A hazai szabályozás is változik. A 2025. június 13-án benyújtott költségvetési törvényjavaslat szűkíti az ESG-beszámolók kötelezettjeinek körét. A beszámolókat ugyan el kell készíteni, de 2026-ig nem kell nyilvánosságra hozni, auditálni vagy hatósághoz beküldeni.
MI IS AZ ESG?
Az ESG (Environmental, Social, Governance) egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményének átlátható értékelésére és kezelésére szolgál. Három fő pillére lefedi a környezettudatos gondolkodást:
- Környezet (Environmental): A vállalat környezeti hatásainak kezelése, ideértve a széndioxid-kibocsátás csökkentését, energiahatékonyságot, hulladékkezelést, vízhasználatot és a biodiverzitás védelmét. Célja a fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a környezeti kockázatok minimalizálása.
- Társadalom (Social): A vállalat társadalmi felelősségvállalása, amely magában foglalja a munkahelyi jogok, emberi jogok betartását, a közösségek támogatását, valamint a társadalmi egyenlőség és jólét előmozdítását.
- Vállalatirányítás (Governance): A vállalat vezetési struktúrájának átláthatósága, etikus működése, pénzügyi áttekinthetősége, valamint a szabályozások és etikai normák betartása. Ez segíti a kockázatok kezelését és a hosszú távú értékteremtést.
z ESG szemlélet nem csupán társadalmi elvárás, hanem a pénzügyi szektor és szabályozók által egyre inkább megkövetelt megközelítés, amely elősegíti a fenntartható, felelős üzleti működést és versenyelőnyt biztosít a vállalatok számára. Az ESG jelentések segítségével a vállalatok mérik, értékelik és kommunikálják fenntarthatósági teljesítményüket, kockázatkezelési stratégiáikat és jövőbeli elkötelezettségüket. Az ESG tehát az a komplex megközelítés, amely a környezeti fenntarthatóságot, társadalmi felelősségvállalást és jó vállalatirányítást integrálja annak érdekében, hogy a vállalatok hosszú távon felelősen és eredményesen működjenek, miközben hozzájárulnak egy élhetőbb jövőhöz.
ESG MAGYARORSZÁGON – CSAK A LEGNAGYOBBAKNAK KÖTELEZŐ:
- Legalább 500 fős foglalkoztatotti létszám,
- évi 9 milliárd forint feletti árbevétel,
- speciális ágazatok: pl. vegyipar, energetika, járműgyártás.
ESG mint versenyelőny
A jelentési kötelezettségek alóli mentesülés sok kisebb szereplőnek könnyebbséget jelenthet, ugyanakkor a fenntarthatósági gondolkodás versenyelőnnyé is válhat.
„Aki előrelátóan építi be az ESG-szempontokat, az nemcsak megfelel, hanem előnyt is kovácsol belőlük” – tehát a Legrand stratégiája is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság hosszú távon nem adminisztrációs nyűg, hanem üzleti lehetőség. Károlyi szerint fontos, hogy a vállalatok ne csupán kövessék a szabályokat, hanem formálják is a jövőt.
„A jó vezető nemcsak most navigál jól, hanem hosszú távra épít” – vallja Károlyi László. Története és gondolkodása abban segít, hogy az ESG-re ne, mint kényszerre, hanem mint felelős, jövőbe mutató szemléletre tekintsünk, amely a stabilitás kulcsa lehet a viharos vizeken is.
Transpack Tudástár
ESG mint versenyelőny – Az ESG (Environmental, Social, Governance) olyan keretrendszer, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét értékeli. Bár a 2025-ös szabályozás szerint csak a legnagyobb cégeknek lesz kötelező a jelentéskészítés, a szemlélet önkéntes bevezetése is üzleti előnyt jelenthet. Károlyi László, a Legrand korábbi vezérigazgatója szerint az ESG nem teher, hanem hosszú távú stratégiai lehetőség.
