A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése a vállalati világban nem csupán technológiai fejlemény, hanem szervezeti, kulturális és emberi fordulópont is. Miközben a cégek egyre gyorsabban és szélesebb körben kezdenek AI-alapú megoldásokkal kísérletezni, egyre világosabbá válik: a siker nem a gépektől, hanem az emberektől függ.
Még nem forradalom, de már nem is kivétel
A McKinsey & Company 2024-es technológiai felmérése szerint a világ vállalatainak 65%-a már bevezetett valamilyen generatív AI-eszközt – ez kétszerese az egy évvel korábbi adatnak. Az IDC szerint a globális AI-piac értéke 2024 végére elérheti a 235 milliárd dollárt, és a következő négy évben évi 30–35%-os növekedés várható. Az Európai Unió területén is hasonló trendek figyelhetők meg: az Eurostat legutóbbi jelentése szerint 2024-re minden tagállamban nőtt az AI-t alkalmazó vállalatok aránya, a legnagyobb mértékben Svédországban (14,7 százalékpontos növekedéssel). Az ipari, szolgáltató és kereskedelmi szektorban egyaránt megjelentek az AI-alapú elemző, döntéstámogató és automatizáló eszközök.
Hazánkban a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2024-es felmérése szerint a legalább 20 főt foglalkoztató vállalatok 12%-a már használ AI-alapú megoldásokat, míg további 22% tervezi azok bevezetését. A legtöbb AI-t alkalmazó vállalkozás a gazdasági szolgáltatások területéről kerül ki (19%), míg a kereskedelmi (5%) és az építőipari cégek (8%) lemaradásban vannak.
A mesterséges intelligenciát leggyakrabban ügyfélszolgálati chatbotok, marketingautomatizmusok, valamint adatvizualizációs és jelentéskészítő eszközök formájában használják, de egyre több helyen jelenik meg az ellátásilánc-menedzsment és a belső adminisztráció terén is.
Nem kód, hanem kultúra: az AI mint HR-kihívás
Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója szerint a mesterséges intelligencia bevezetése nem pusztán informatikai projekt, hanem emberi, szervezeti és HR-kihívás. „Az AI bevezetése a legemberibb IT-projekt, amit egy cég elindíthat. Nem arról szól, hogy mit tud a technológia, hanem arról, hogy hogyan tudunk vele együttműködni” – fogalmazott egy közelmúltbeli előadásban.
A bevezetés legnagyobb akadálya gyakran nem a technológia komplexitása, hanem a dolgozók félelme. Sokan tartanak attól, hogy elveszítik az állásukat, vagy hogy a rendszer „leleplezi” hiányosságaikat. Mások egyszerűen a megszokott munkarend és szervezeti rutinok megbomlásától félnek. A sikeres AI-integrációhoz tehát elengedhetetlen az érzelmi és kulturális szempontok figyelembevétele.
A Prohuman által javasolt „AI-nagykövet” modell lényege, hogy az új technológia elfogadását nem központi utasítás, hanem példamutatás és személyes történetek vezetik. Az AI-nagykövetek nem szakértők, hanem olyan kollégák, akik mernek kísérletezni, és megosztják tapasztalataikat másokkal – legyen szó sikerről vagy kudarcról. A változás így „alulról felfelé” terjed, és akkor válik fenntarthatóvá, amikor elérjük a kritikus tömeget: amikor már az a különös, ha valaki nem használ AI-t.
„A csomagolóiparban az AI használata 20%-kal csökkentette a szállítási időket – és a top FMCG vállalatok 15%-kal kevesebb felesleges raktárkészletet halmoztak fel!”
AI ésszel: a kultúra dönt
Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia ne csak kipróbált újdonság, hanem működőképes része legyen a cég mindennapjainak, új belső szereplőre van szükség. Az AI-partner olyan „tolmács”, aki érti a vállalati célokat, és képes ezeket lefordítani a technológiai eszközök nyelvére – majd vissza is, a munkatársak számára érthetően.
Az AI-partner nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem híd a stratégia és a technológia között. Jó eséllyel olyan kolléga, aki ismeri a szervezet működését, nyitott az újdonságokra, és képes együtt gondolkodni az üzleti és IT-területekkel. Feladata többek között eldönteni, hol van létjogosultsága az AI használatának, hol szükséges emberi döntés, és mikor érdemes külső partnert bevonni.
„A McKinsey felmérése szerint a csomagolóipari vezetők 95%-a úgy véli, hogy AI-ba érdemes befektetni, és az aktív AI projektek 62%-a meghaladta vagy legalább elérte a várható hatást.”
A legfontosabb tanulság, hogy a mesterséges intelligencia integrálása nem technológiai kérdésként dől el. A siker kulcsa a tanulásra nyitott szervezeti kultúra, a bizalom, valamint a rendszeres visszajelzések beépítése. Ahol a munkatársak mernek kérdezni, kipróbálni, hibázni – ott az AI valóban támogató eszközzé válhat. Ahol viszont a bevezetés csupán eszközbeszerzés, ott még a legmodernebb technológia sem fog valódi értéket teremteni.
A mesterséges intelligencia alkalmazása már rövid távon is versenyelőnyt jelenthet – különösen az adminisztráció, az ügyfélkapcsolatok és a döntéstámogatás terén. „A jövő azonban azoké a vállalatoké, amelyek nemcsak eszközként, hanem szervezeti partnerként tekintenek az AI-ra.” – zárta gondolatait Tóth Ágnes.
„2024-ben az EU vállalatok 13,5%-a használ AI-technológiákat – ez 5,5 százalékpontos növekedés csupán egy év alatt!”
De miért van szüksége a kkv-knak az AI-ra?
Sokan még mindig úgy tekintenek az AI-ra, mint a nagyvállalatok kiváltságára. Pedig a technológia éppen a kkv-k számára kínálja a legnagyobb ugrásszerű fejlődés lehetőségét. Az AI alkalmazásának előnyei több szinten is érvényesülnek: automatizálhatóak az ismétlődő, időigényes feladatok, növelhető a döntések megalapozottsága, csökkenthetők a költségek, miközben gyorsulhat az ügyfélkiszolgálás és javulhat a szolgáltatások minősége.
A mai szoftverpiacon már elérhetők olyan AI-eszközök is, amelyek havi díjas konstrukcióban, szoftver mint szolgáltatás (SaaS, Software as a Service) formában kínálnak megoldásokat, így nem szükséges milliós befektetéseket eszközölni a kezdetekben. Ez különösen fontos szempont a forráshiánnyal küzdő kkv-k számára.
Ágazatok, ahol az AI már ma is megtérülő beruházás lehet
A generatív AI képes személyre szabott ajánlásokat generálni, vásárlói viselkedést elemezni, vagy automatikusan szövegezni termékleírásokat. Chatbotok segítik az ügyfélszolgálatot, miközben éjjel-nappal elérhetőséget biztosítanak. A vásárlási élmény gyorsabb és gördülékenyebb, a konverziós arány magasabb.
A gyártás és ipari termelés területén a gépi tanulás lehetővé teszi a prediktív karbantartást, vagyis előre jelezhető, mikor szükséges beavatkozni egy gép meghibásodásának elkerülése érdekében. Ez jelentős költségmegtakarítást jelenthet. Emellett gépi látás segítségével automatizálható a minőségellenőrzés, még kis szériás gyártás esetén is.
A Transpack a logisztikusok és csomagolóipari szakemberek fóruma, ezen a területen például az útvonaloptimalizáló AI-eszközök nemcsak az üzemanyagköltséget csökkentik, hanem a kiszállítási időket is. A csomagolóiparban megjelenő „intelligens” címkézés, szenzoros megoldások és csomagolástervező algoritmusok mind hatékonyabb működést és fenntarthatóbb rendszereket eredményeznek.
Azt gondolnánk, hogy inkább az ipar lesz ennek az új szereplőnek a haszonélvezője, pedig a mezőgazdasági alkalmazás is felívelőben van. A precíziós gazdálkodás részeként egyre több kkv alkalmaz AI-alapú rendszereket. A növényfelismerő alkalmazások, hozambecslési modellek vagy meteorológiai adatokra épülő döntéstámogatás már ma is segít abban, hogy kevesebb ráfordítással nagyobb és kiszámíthatóbb terméseredményt érjenek el.
Szolgáltatói szektor (pénzügy, jog, marketing) mindennapjaiban a mesterséges intelligencia képes automatizálni a számlakezelést, szerződésellenőrzést, vagy akár a pénzügyi kockázatelemzést. A marketingtevékenységekben a szöveg- és képgeneráló AI-kreatívok már most is sok kis ügynökség munkájának szerves részét képezik.
Hogyan érdemes belevágni?
A sikeres AI-integráció nem feltétlenül egy nagy léptékű informatikai beruházással kezdődik. Érdemes kis lépésekben haladni: az első lépés lehet egy egyszerű chatbot bevezetése vagy egy adatelemző eszköz kipróbálása. Fontos a munkatársak felkészítése, az adatvédelmi és etikai szempontok figyelembevétele, valamint a jó minőségű, strukturált adatbázis kiépítése.
Azok a vállalkozások, amelyek már most elindulnak az AI-alkalmazás útján, hosszabb távon nagyobb eséllyel maradnak versenyben. Az Európai Unió több forrást is elérhetővé tett kifejezetten a digitális fejlesztésekre, így az AI-bevezetésekre is. Az átállás költségei tehát részben pályázati úton is finanszírozhatók.
A mesterséges intelligencia tehát nem csak a technológiai óriások terepe. A kkv-k számára is elérhető, megtérülő eszköz, amely jelentős versenyelőnyt kínálhat. Azok a cégek, amelyek most felismerik és kihasználják e technológia nyújtotta lehetőségeket, hosszú távon stabilabb, hatékonyabb működésre számíthatnak – és nem utolsósorban: jobban alkalmazkodhatnak a folyamatosan változó gazdasági környezethez.
FRISS!
Jön a Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal
A kormány új állami szerv létrehozását tervezi: Mesterséges Intelligencia Hivatal felállításáról dönthet hamarosan az Országgyűlés. A törvényjavaslat az őszi ülésszak napirendjében szerepel, a szavazásra várhatóan novemberben kerül sor.
A hivatal megalapítása szorosan összefügg az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályozásával, amely célul tűzi ki, hogy az MI-rendszerek átláthatók, biztonságosak, megbízhatók és etikusan működjenek. A rendelet négy kockázati kategóriába sorolja az MI-alkalmazásokat: míg az egyszerű, alacsony kockázatú megoldásokra (például játékok vagy spamszűrők) alig vonatkoznak előírások, a nagy kockázatú rendszerekre – mint például az orvosi diagnosztikai MI vagy az önvezető autók – már szigorú szabályok érvényesek. A legsúlyosabb, emberek jogait, biztonságát vagy megélhetését veszélyeztető rendszerek pedig egyenesen tiltottak lesznek az EU-ban.
A hivatal hazai szerepe valószínűleg ezeknek a szabályoknak a felügyelete és betartatása lesz, valamint a mesterséges intelligencia területének állami szintű koordinációja.
Transpack Tudástár – AI-nagykövet
Az AI-nagykövet olyan szervezeten belüli kulcsfigura, aki nem fejlesztő vagy informatikus, hanem a mesterséges intelligencia bevezetésének emberi oldalát segíti. Ő az, aki személyes példamutatással, tapasztalatmegosztással támogatja a kollégákat az AI-eszközök használatában, segít csökkenteni a félelmeket és ösztönzi az új technológia kipróbálását. Az AI-nagykövetek a technológiai fejlesztések és a vállalati kultúra közötti hídként működnek: közérthetően magyarázzák az AI működését, előnyeit, valamint visszajelzéseket gyűjtenek a munkatársaktól, hogy az AI-integráció valóban hatékony és fenntartható legyen.
