ÚJABB VÁLTOZÁSOK A DÍJFIZETÉSBEN ÉS A NYILVÁNTARTÁSOKBAN
2025. július 14-én megjelent a Magyar Közlöny 85. száma, amelynek része a Kormány 203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelete, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.
Az Európai Parlament és a Tanács új, rendeleti szabályozást fogadott el az elemekre és az akkumulátorokra vonatkozóan, valamint módosította az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvi szabályozást. Mivel az akkumulátorok esetében már EU-rendeletről beszélünk, az közvetlenül alkalmazandó a tagállamok számára. Azonban az irányelvi kötelezettségeket át kell ültetni a hazai jogrendbe.
Sajnos az egyéb módosítások technikai jellegűek. Továbbra sem tartalmazzák a szakmai szervezetek javaslatait, amelyek előmozdítanák az adminisztrációs terhek csökkentését. Ez vélhetően a rendszerben jelenleg nem szereplő, a becslések szerint legalább 30 ezer kötelezettet a jogkövető magatartás felé terelne. Most pedig nézzük végig a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatos jogszabályi változásokat.
Gépjárműátalány módosítása
A jogszabály-módosítás kimondja, hogy a díjátalány tartalmazza a gépjármű csomagolásának kiterjesztett gyártói felelősségi díját is. Ez kiterjeszti, egyértelműsíti, hogy a csomagolásra is érvényes az átalány még akkor is, ha jellemzően a járművek csomagolása utáni EPR-díj mértéke elhanyagolható pénzügyi és adminisztrációs terhet jelent.
Számlázási szabályok változása
A koncessziós társaság a tárgyév negyedik negyedévét követően a kiterjesztett gyártói felelősségi díjról szóló számlát akkor is kiállítja a gyártó részére, ha a megelőző időszakokra megállapított, de még ki nem számlázott kiterjesztett gyártói felelősségi díjak általános forgalmi adó nélkül számított összege göngyölítetten nem éri el az 1000 forintot. Ez a módosítás is jellemzően adminisztratív és számviteli jellegű kérdés. Az árbevétel így az adott gazdasági évben keletkezik még akkor is, ha mértéke nem releváns.
Elem és akkumulátor nyilvántartási szám
Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság a gyártó által közölt adatokat a nyilvántartásba vétel iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem a tartalmi és a formai követelményeknek megfelel. A hatóság a nyilvántartásba vétel esetén nyilvántartási számot ad ki a gyártó részére.
Jogutód nélküli megszűnés
Az országos hulladékgazdálkodási hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból a gyártót, ha tudomására jut, hogy az jogutód nélkül megszűnt. Ennek megvalósulásáról nincs információ, viszont tudomásunk szerint sok a korábban regisztrált, de idő közben „eltűnt kötelezett”. Ha ennek oka a megszűnés, akkor ezzel a módosítással a hatósági nyilvántartás tisztul a kötelezettek tekintetében.
Elem és akkumulátor nyilvántartásának módosítása
Az országos hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartásában szereplő (akkumulátor termékkategóriában nyilvántartásba vett) gyártónak 2025. szeptember 30. napjáig meg kell küldenie az EU akkumulátor rendelet szerinti módosított termékkategóriákat a hatóság részére, és kérnie kell a változás átvezetését. A kérelem alapján a megküldött adatokat a hatóság a nyilvántartásban 8 napon belül átvezeti. A módosítást megelőzően a gyártó nyilvántartási számának a nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján kiadott adatcsomag-azonosítót kell tekinteni. Ennek oka, hogy az Uniós irányelv 2025. augusztus 18-án módosult, és már néhány külföldi értékesítési platform (Amazon) kéri az azonosítókat – annak hiányában pedig megtagadhatják a termékek forgalmazását.
Új elem és akkumulátor kategóriák az EPR-rendszerben
A korábbi három kategória (hordozható-, gépjármű-, ipari elem és akkumulátor) a következőképp módosul:
• hordozható elem és akkumulátor,
• könnyű szállítóeszköz-elem, -akkumulátor (LMT),
• elektromosjármű-elem, -akkumulátor,
• indításhoz, világításhoz és gyújtáshoz használt elem, akkumulátor (SLI),
• ipari elem, akkumulátor.
A nyilvántartás kialakításához meg kell különböztetni a nem újratölthető (elem), illetve az újratölthető cikkeket (akkumulátor). Az elemeknél egyszerűbb a helyzet, mert ott lehet alkáli és szén-cink, valamint egyéb elem. Az általános felhasználású hordozható elemnél és akkumulátornál, valamint a nem általános felhasználású hordozható elem, akkumulátor esetén meg kell különböztetni a következőket: Li-alapú, ólomsav, Ni-Cd és egyéb. Tehát, ha van egy hordozható elem, akkumulátor, akkor elsődlegesen a felhasználás módját kell meghatározni, majd a kémiai összetevők szerinti fenti négy kategória valamelyikébe kell besorolni. Bonyolódik a helyzet a könnyű szállítóeszköz-elem, -akkumulátor (LMT), ipari elem, akkumulátor, valamint az elektromosjármű-elem, -akkumulátor estén, ahol ugyanis hat kategóriát kell beazonosítani: Li-alapú: NMC, Li-alapú: LFP, más Li-alapú, ólom-sav, Ni-MH és egyéb.
Azonban az ipari elem és akkumulátor esetén a Ni-Cd kategóriát kell külön bontani, nem pedig a Ni-MH kategóriát. Az indításhoz, világításhoz és gyújtáshoz használt elem és akkumulátor (SLI) esetén viszont egyszerű a helyzet, mert csak „Három a magyar igazság”: az ólom-sav, Li-alapú és egyéb. Már csak azt kell megállapítanunk, hogy a Magyarországon először forgalomba hozott elem és akkumulátor új vagy használt termékként forgalomba hozott cikk-e. Most, hogy kellően elmélyültünk a hazai jogalkotó adminisztrációs elvárásaiban, és némileg elszörnyülködtünk az elemek és akkumulátorok kémiai összetevőitől, nézzük meg, hogy maga az irányelv milyen további segítséget nyújt a kategóriák pontos meghatározásában (az Európai Parlament és Tanács (EU) 2023/1542 rendelete, 2023. július 12.).
Jelen cikkünk az EPR-rendelet módosításaira helyezi a hangsúlyt, viszont a szóban forgó elem és akkumulátorokkal kapcsolatos egyéb előírásokat és kötelezettségeket a fent említett EU-rendelet határoz meg, közvetlenül alkalmazandó formában. Tehát ennek a rendeletnek az ismerete minden elemet és akkumulátort önállóan vagy más termék részeként, összetevőjeként az Európai Unió területén elsőként forgalomba hozónak mélységében ismernie kell.
Egyéb kapcsolódó jogszabályok
• A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása,
• az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása,
• az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet módosítása,
• a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása,
• a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása,
• a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása.
Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen összefoglalóban kizárólag az általunk leginkább fontosnak ítélt változásokat mutattuk be. A teljes módosítás megismeréséhez az EPR-rendszerrel kapcsolatos valamennyi hatályos és változással érintett jogszabályok normaszövegének alapos áttanulmányozása szükséges.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összegzéssel segítettünk felkészülni az EPR és az azzal összefüggő szabályozásban bekövetkezett változásokra. Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre a megszokott elérhetőségeken.
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata | Fotók: shutterstock.com
Transpack Tudástár: EPR-rendelet módosítás – 2025-ben ismét változott az EPR-rendelet: új szabályok vonatkoznak a díjfizetésre, az akkumulátorok és elemek nyilvántartására, valamint a kategóriák besorolására.
