A TANULÓ RAKTÁR ÉS AZ EMBER ÚJ SZÖVETSÉGE A TECHNOLÓGIA KORÁBAN
A raktározás világa új korszak küszöbén áll, ahol a technológia, az energia és az ember nemcsak működési tényezők, hanem felelősségi dimenziók is. A logisztikai rendszerek digitalizációja és az Ipar 5.0 elvei nyomán, a raktár többé nem statikus infrastruktúra, hanem önfejlesztő, tanuló ökoszisztéma, amelyben a gépi intelligencia és az emberi tudás egymást erősítve hoz létre értéket. Cikkem a K&V Kft. példáján keresztül mutatja be, hogyan formálódhat a 2030-as évek raktára olyan integrált területté, ahol az automatizáció, a fenntarthatóság és a humán felelősség egyetlen, egymásra épülő rendszerként működik.
A jövő raktára nemcsak működik, hanem tanul, reagál és felelősen gondolkodik
Ez a cikk a raktározás technológiai és szemléleti átalakulását vizsgálja, különös tekintettel a 2030 utáni időszakra. A K&V Kft. példáján keresztül azt elemzi, miként válhat a logisztikai infrastruktúra az energia, a felelősség és az emberi tudás integrált rendszerévé.
A „Tanuló Raktár” koncepció lényege, hogy a jövő raktára nem pusztán adatokat kezel, hanem önreflektív, adaptív és etikai alapú döntéshozatalt is képes támogatni. A fejlett automatizáció, a mesterséges intelligencia és az energia-visszatápláló rendszerek egységében, tanuló és felelősen működő ökoszisztéma jön létre.
A kutatás jövőkutatási kitekintést ad az autonóm építészeti rendszerekre, a kollektív logisztikai hálózatokra és az adatalapú menedzsmentre, amelyek a Raktár 5.0 korszakát vetítik előre.
A technológiai fejlődés elkerülhetetlen, ám csak az emberi tudás és felelősség integrációja teheti valóban működőképessé. A jövő raktára így nemcsak a hatékonyság tere, hanem az ember és technológia közötti új szövetség szimbóluma is – ahol az innováció mértéke maga az ember marad.
A logisztika – és ezen belül a raktározás – napjainkban az ipari forradalmakhoz mérhető átalakuláson megy keresztül. A „raktár” fogalma túllépett a fizikai tárolás funkcióján: mára intelligens, adatvezérelt döntési rendszer, ahol az energia, az adat és az ember hármasa újraértelmezi a hatékonyság és az érték fogalmát.
A modern raktár értékét már nem a mérete vagy a benne tárolt termékek mennyisége határozza meg, hanem a szolgáltatási színvonal, az adatminőség és az integrált működési képesség.
Az információ mennyisége és hozzáférhetősége alapvetően meghatározza az operáció sebességét, ezáltal a versenyképesség mértékét is. A raktár tehát többé nem zárt, statikus objektum, hanem élő, tanuló rendszer, amelyben a technológia és az emberi tudás kölcsönhatásban fejlődik. A K&V Kft., több mint 35 éve működő, 100%-ban családi tulajdonban lévő hazai nagyvállalat, ennek az evolúciónak az élvonalában halad. A gyöngyösi és fóti bázisokon működő, több mint 20 000 m² raktárkapacitású és 35 000 raklaphelyes infrastruktúra felhőalapú WMS-rendszerrel, autonóm üzemmódra képes indukcióvezérelt targoncákkal és ISO-szabványos irányítási architektúrával működik.
Ez már az Ipar 4.0-n is túlmutat
A vállalat szemlélete szerint a jövő raktára nem gépekből, hanem emberi gondolkodásból és felelősségből épül. Ez a megközelítés már az Ipar 4.0 korszakán is túlmutat, és elvezet a Raktár 5.0 világába – abba az integrált térbe, ahol az emberi felelősség, a technológiai intelligencia és a társadalmi tudatosság összekapcsolódik. A jövő raktára így nemcsak a logisztika működési tere, hanem a gondolkodás új formája – egy olyan rendszer, ahol a technológia nem helyettesíti, hanem megerősíti az embert, és ahol a fejlődés valódi mércéje a felelősségteljes értékteremtés.
Nem az automatizáció lesz a cél, hanem csak eszköz, amely az emberi tudásra, kreativitásra és felelősségre épül. A Deloitte (2025) Smart Manufacturing Survey szerint a „smart manufacturing” rendszerek bevezetése 7–20%-os munkatermelékenység-növekedést, 10–15%os kibocsátásbővülést és 26%-kal gyorsabb hibamegoldást eredményezett több iparágban – köztük a repülőgépiparban, a védelmi és fogyasztási szektorban. A számok azonban azt is mutatják, hogy a technológia képes növelni a hatékonyságot, de a döntések minősége továbbra is emberi kompetenciát igényel.
A K&V Kft. rendszereiben az automatizáció nem helyettesíti, hanem megerősíti az ember szerepét. A WMS és az adatvezérelt folyamatirányítás itt kognitív eszközzé válik: a gép tanul, az ember értelmez. A technológia így nem a döntést hozza meg, hanem láthatóvá teszi annak következményeit – ezzel támogatva a tudatos és felelős működést.
A következő évtizedben az automatizáció fejlődését a következő irányok határozzák meg:
• Cobotizáció – ember és robot biztonságos, adaptív együttműködése.
• Autonóm árumozgatás – szenzorvezérelt és hálózatba kapcsolt logisztikai járművek.
• Digitális Ikrek – valós idejű szimuláció és döntéstámogatás.
• Kvantumalapú modellezés – a globális ellátási láncok prediktív újraszervezése (várhatóan 2035 után).
A technológiai fejlődés így nem az ember helyére, hanem az ember mellé lép be – nem csökkenti, hanem kiterjeszti az emberi gondolkodás határait.
Energia – a raktár, ami termel, nem csupán fogyaszt
A jövő raktárainak energiája nem csupán működtető tényező, hanem stratégiai és erkölcsi erőforrás. A modern logisztikai szemlélet szerint az energia jövője nem a megtakarításban, hanem az értékteremtés felelősségteljes logikájában rejlik – amikor a raktár nemcsak fogyaszt, hanem energiát is termel, újradefiniálva ezzel a fenntarthatóság fogalmát.
Az MDPI Energies (2021) tanulmánya (Energy Consumption in a Distributional Warehouse: A Practical Case Study) szerint a raktárak energiafelhasználása három fő komponensből áll, ami az anyagtovábbító és raktártechnológiai rendszerek energiaigénye, az épületüzemeltetés (fűtés, hűtés, világítás, karbantartás), valamint a tetőre telepített fotovoltaikus rendszerek által termelt energia. A kutatás kimutatta, hogy a raktárak energiafelhasználásának legnagyobb része az épület hőkomfortjának és karbantartásának biztosításához kötődik, különösen az alacsony automatizáltságú létesítmények esetében. Más tanulmányok (E3S, 2019; ScienceDirect, 2023) szerint a HVAC-rendszerek – fűtés, hűtés és szellőzés – a teljes energiaigény akár 30–50%-át is kitehetik, ami tovább növeli a megújuló és visszatápláló rendszerek jelentőségét.
A K&V Kft. ennek az energetikai szemléletváltásnak az élvonalában jár, mivel integrálja a műszaki hatékonyságot és az etikai felelősséget, pl. megújuló energiaforrásokat (napelemrendszerek, hővisszanyerő és hőcella-technológiák) alkalmaz, adatvezérelt energiafelügyelete van (valós idejű fogyasztásfigyelés, prediktív energiaelosztás és digitális irányítás), valamint az etikai felelősségvállalást is beépítette a vállalati értékrendbe és társadalmi teljesítménymutatóiba.
De maradt még feladat, az előttünk álló évtizedben várható fejlesztési irányok közé tartozik:
• az önellátó, pluszenergetikus raktárépületek megjelenése,
• a hőcella- és hővisszanyerő technológiák széles körű elterjedése,
• az AI-vezérelt energiaáramlás és automatikus hőmérséklet- és fényoptimalizálás,
• valamint a karbonsemleges, moduláris építészeti rendszerek kialakítása.
Az energia a jövő raktárában így már nem csupán fizikai input, hanem morális mérce is lesz. Az épületek energiamérlege nemcsak technológiai hatékonyságot tükröz, hanem a felelősségteljes működés etikai dimenzióját is. A raktár tehát nem egyszerűen kevesebbet fogyaszt, hanem tudatosabban működik – összekapcsolva a gazdasági racionalitást, a környezeti tudatosságot és az emberi felelősséget.
Ez a vállalati gyakorlat is jól példázza, hogy a fenntarthatóság mérhető és „megélhető” kategória, ezeken a területeken konkrét adatokkal prezentálható:• újrahasznosítható csomagolóanyagok és körforgásos logisztika,• energiahatékonysági beruházások (világítás, szigetelés, digitális fogyasztásmérés),• zöld flotta – alacsony emissziójú, EURO 6-os járműpark,• helyi beszállítók előnyben részesítése, amely csökkenti az ökológiai lábnyomot és támogatja a regionális gazdaságot.
Ez a működésmód a Porter-Kramer (2011) által megfogalmazott Creating Shared Value (CSV) elmélet gyakorlati megtestesülése, amelyben a megosztott értékteremtés olyan vállalati politika, amely egyszerre növeli a versenyképességet és javítja a társadalmigazdasági körülményeket azon közösségekben, ahol a vállalat működik. A 2030-as évek fenntartható raktára építészeti forradalmat is hozA fenntarthatóság itt már nem előírás, hanem építészeti nyelv, amelyben az épület maga kommunikálja a benne működő szervezet értékrendjét.
A jövő fenntartható raktárainak várható jellemzői:
• Vertikális és moduláris struktúra – nagyobb kapacitás kisebb ökológiai lábnyom mellett.
• Passzív hőszabályozás – természetes szellőzés és hőtároló anyagok.
• Intelligens épületburkolatok – környezeti viszonyokra reagáló felületek.
• Teljes körű újrahasznosíthatóság – szétszerelhető és újraépíthető szerkezeti elemek.
Ezek az innovációk nemcsak az energiahatékonyságot növelik, hanem erkölcsi üzenetet is hordoznak, miszerint a raktár nem pusztán működik és szolgál, hanem kifejezi a vállalat értékrendjét. Így válik a fenntarthatóság a jövő üzleti és építészeti nyelvévé – ahol a technológia, az esztétika és a felelősség egyetlen, koherens rendszerben, a felelősségi architektúrában egyesül.
És még tanulni is fog a raktárunk
A „Tanuló Raktár” koncepciója a CSR-Digitális Kettős elmélet gyakorlati manifesztációja, ahogyan azt Németh és Deák (2025) a Transpack VI. számában megfogalmazták: A technológia nem a döntést hozza meg, hanem a döntés következményeit teszi láthatóvá. Ez az alapelv a jövő raktári rendszereinek morális koordinátáját is kijelöli.
A „Tanuló Raktár” több mint automatizált infrastruktúra, az egy önreflektív, értelmező és korrigáló rendszer, amelyben az adat etikai jelentéssé alakul. Hezam és társai (2024) szerint a Digital Twin technológia már képes a működési és etikai kockázatok közös értelmezésére – ez a felismerés paradigmaváltást jelez, ahol az adat többé nem csupán mérőszám, hanem felelősségi mintázat is.
A K&V Kft. digitális infrastruktúrája már ezen gondolkodásmód mentén működik. A vállalat raktári rendszerei valós időben gyűjtik és elemzik az energia-, hőmérséklet-, hatékonysági- és logisztikai adatokat, majd ezekből önkorrekciós folyamatokat generálnak: felismerik a működési anomáliákat, optimalizálják a folyamatokat, etikai visszacsatolást adnak a döntéshozóknak – például az energiafelhasználás, a hulladékkezelés vagy a munkaidő-felhasználás társadalmi következményeiről.
Ezzel a rendszer nemcsak működik, hanem tanul is – és minden tanulás egyben morális tapasztalat. A technológia így az automatizálásból az értelmezés felé lép tovább, a gép nem csupán végrehajt, hanem értelmezni is tanul.
A jövő tanuló raktárai várhatóan önszabályozó épületintelligenciák lesznek, amelyek valós időben reagálnak a környezeti és energiaadatokra. Kollektív tanuló hálózatokként működnek majd, ahol a raktárak adatot és tapasztalatot osztanak meg egymással – egy interkonnektált tudásháló formájában. És persze közben a mesterséges intelligencia előre modellezi majd a döntések etikai és környezeti hatásait.
Az adat tehát nemcsak működési input lesz, hanem morális jelenség, az információ pedig felelősséggé konvertálódik. Mindezek ellenére – vagy éppen ezért – az ember marad a rendszer értelmező motorja. Ő az, aki kontextust ad az adatnak, és értékké alakítja az információt. A Tanuló Raktár nem az ember helyettesítésére, hanem annak megerősítésére épül, a technológia, a figyelem és az etikai mérlegelés kiterjesztett formájaként. A jövő raktára tehát továbbra is az emberben van – az ember pedig a jövő raktárában.
Hol lesz az ember helye a történetben?
A digitalizáció és az automatizáció korában, amikor a gépek tanulnak és a rendszerek önálló döntéseket hoznak, az ember marad az értelmezés letéteményese. A technológia képes folyamatokat optimalizálni, de nem képes erkölcsi súlyt rendelni a döntéseihez. Ezt a funkciót csak az ember töltheti be – ő az, aki a technológiai rendszerek működésének jelentést, irányt és felelősséget ad.
A K&V Kft. vállalati szemléletében az ember nem a technológia kiegészítője, hanem annak mérnöki lelkiismerete és stratégiai intelligenciája. A vállalat mindennapi működésében a munkatárs nem pusztán a folyamatok végrehajtója, hanem az értelmezés és az etikai döntés központi szereplője. Ő az, aki észreveszi, ha a számok mögött valami nem illeszkedik a valósághoz, aki érzi a döntések következményeit, és aki képes értelmet adni az adatoknak.
A technológiai rendszerek csak akkor működnek fenntarthatóan, ha emberi kontroll és tudásalapú értelmezés kíséri őket. A reziliencia, vagyis a vállalat rugalmas alkalmazkodóképessége, nem a gépek sebességében vagy kapacitásában rejlik, hanem az emberek tanulási képességében, érzelmi intelligenciájában és értékorientációjában.
A K&V Kft. példája azt bizonyítja, hogy a logisztika (benne a raktáré is) valódi jövője nem önmagukban a technológiai újításokban, hanem azok emberi értelmezésében és integrációjában rejlik. A vállalat filozófiája szerint a raktár nem csupán fizikai infrastruktúra, hanem tudás- és értékalapú rendszer, amely a környezetével együtt tanul, reagál és fejlődik.
A jövő raktára lehet (és lesz is) teljesen automatizált és mesterséges intelligenciával vezérelt, de a döntések középpontja továbbra is az ember marad. A gép adatokat kezel, az ember kontextust és jelentést ad. A technológia működtet – az ember értelmez, irányít és felelősséget vállal. A K&V Kft. példája is ezt igazolja, ahol az ember nem kiszorul a technológiai fejlődésből, hanem visszatér a középpontba – mint a vállalati reziliencia kulcsa és a stratégiai megújulás motorja. A jövő raktára technológiai struktúra, de az emberi értelem ad neki irányt és értelmet.
A jövőben azok a vállalatok maradnak/maradhatnak tartósan sikeresek, amelyek a technológiát nem helyettesítőként, hanem erkölcsi partnerként kezelik – felismerve, hogy a fejlődés végső célja nem a gép tökéletessége, hanem az emberi felelősség kiteljesedése. A jövő raktára tehát nem a gépekről szól – hanem az emberekről, és azokról az értékekről, amelyeket megőrizni és továbbadni képes.
Deák István, raktározási üzletágvezető | K&V Kft. | DBA hallgató |Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola | Fotók: K&V Kft.
Transpack Tudástár: Tanuló raktár (Warehouse 5.0) – A tanuló raktár olyan intelligens, adatvezérelt logisztikai ökoszisztéma, amely a WMS-, automatizálási és energiamenedzsment-rendszerekből származó adatokat mesterséges intelligenciával és digitális ikrekkel értelmezi, folyamatosan optimalizálja a működést, és az emberi döntéshozást támogatva egyszerre javítja a hatékonyságot, a fenntarthatóságot és a felelős működést az ellátási láncban.
