A Magyar Közlöny 2025. évi 106. számában megjelent az energiaügyi miniszter a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének 2025. évi megállapításáról szóló 22/2024. (XI. 2 8.) EM rendelet módosítása. A rendelet 2025. október 1-jén lépett hatályba. A csavar a történetben, hogy a 119-es számban viszont a reklámhordozó papír díjtétele visszaállt az eredeti mértékre.
Derült égből villámcsapásként érte az EPR-kötelezett vállalatokat a rendkívüli, évközi díjtétel-módosítás. Ennek tervéről jó eséllyel csak egy nagyon szűk kör tudhatott, hisz a szakmai szervezetek, érdekképviseletek ezt álmukban sem gondolták. További nehézséget okozott, hogy a felkészülésre még a minimálisan elvárható 30 nap sem állt rendelkezésre, ugyanis a rendelet 2025. szeptember 23. napján jelent meg. Az összes kereskedelmi megállapodást ez felülírja, hiszen ez – főleg az élelmiszeriparban, ahol forintokon megy az alku – igencsak megcsorbítja a vállalatok jövedelmezőségét, és senki sem akar veszteséggel értékesíteni. Jelen összefoglalóban kizárólag a változással érintett díjtételeket soroljuk fel, az említetteken kívül díjmódosítás nem történt.
Megvizsgálva a díjakat, néhány dologra figyelmesek lehetünk. Az EPR-díjaknak tükrözniük kell a környezetre gyakorolt terhelését egy adott termékkör tekintetében. A társított (kompozit) csomagolás vonatkozásában az, hogy a díjtétel alacsonyabb, mint a papírcsomagolásoké, az már a korábbiakban is több, mint furcsa volt.
A tejtermékek ráadásul „árstoppos” cikkek, mely a megítélésünk szerint tovább rontja az iparág jövedelmezőségét. Az üveg és alumínium vonatkozásában a díjnövekmény szintén furcsa, mert alumínium esetén a hulladék-visszagyűjtési rendszerek más anyagfajtához képest is jól teljesítettek. Az üveghulladék hasznosítási arányán változtatni szükséges. Elmaradunk az uniós átlagtól, viszont a változtatás mértéke az üveg csomagolószerek nehéz tömegét figyelembe véve kiemelkedően magas díjnövekményt jelent az ilyen jellegű csomagolást létrehozók körében. 2025. október 14-én azonban a Magyar Közlönyben újabb energiaügyi miniszteri rendelet jelent meg, amely szerint a reklámhordozó papírok kiterjesztett gyártói felelősségi díja visszaáll kilogrammonként 94 forintra. Indoklás nincs.
A rendeletmódosítás a következő naptól hatályos, de október 1-ig visszamenőleg érvényes. Tehát, mintha a díjemelés meg se történt volna, viszont kizárólag a reklámhordozó papírok tekintetében. Nyilván a hirtelen jött díjemelés a nyomdaipart is felkészületlenül érte – sőt a nyomdákat csőddel fenyegető rendeletként említették. A díjemelés visszavonása üdvözlendő, bár ez most mindenkinél húsba vágó kérdés. Nemcsak a nyomdáknál, hanem a ruha-, bútor- és gépjármű gyártóknál és -behozóknál, sőt, a sütőolaj esetében az élelmiszeriparnál is. Értjük, hogy a koncessziós társaság prognosztizált EPR-bevételei elmaradtak az elvártaktól, viszont a szakmai szervezetek álláspontja szerint több tízezres azoknak a potyautas cégeknek a száma, akik nincsenek benne a rendszerben. Ezek helyett a cégek helyett a „révészt” úgy tűnik, hogy a jogkövető cégek fizetik, tovább torzítva az eddig is igen éles versenyhátrányt a „megbúvókkal szemben”. Tisztában vagyunk azzal, hogy az előírt uniós gyűjtési és hasznosítási százalékoktól elmaradunk, fejleszteni szükséges, amihez pénz kell. Azonban ez valójában egyöntetű, egységes és igazságos „közteherviselés” mellett valósulhat csak meg. Semmi esetre sem szeretnénk vészjóslók lenni, de ez egy rendkívüli, évközi díjmódosítás volt. Mire számíthatunk még az év végével, amikor a 2026. január 1-jétől hatályos díjak kerülnek meghatározásra?
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk az EPR díjak változásaiban eligazodni! Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre!
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata
Transpack Tudástár: EPR-díjtétel – Az EPR-díjtétel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben meghatározott, termék- vagy csomagoláskategóriánként fizetendő díj, amelynek célja a hulladékgazdálkodási költségek fedezése és a környezeti terhelés tükrözése, ugyanakkor az évközi módosítások jelentős üzleti kockázatot, árazási bizonytalanságot és versenytorzulást okozhatnak a jogkövető vállalatok számára a csomagolási és ipari ellátási láncokban.
